Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-30 / 52. szám
1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 227. oldal. mint az egész részei, birnak részértékkel. Amint megnyilvánul bennük az egyéniség, a gépezet működésében hiba van s büntetést von maga után. Pedig az egyéniség kitör és eget kér! Ezért hordja önmagában a pusztulás csiráját minden olyan megmozdulás, mely a tömegre épít, mely az egyéniséget semmibe sem veszi, legfeljebb, mint gépalkatrészt alkalmazza. Az ember, mint egyén tudja csak napfényre hozni igazi, nagy értékeit. 2. Az emberi élet értéke a társadalomban. Az ember a maga életét társadalomban éli le. A munkamegosztás elve alapján szervezkedett közösségi életben él, így élete másokéval szövődik össze. Ennek a közösségi életnek van egy Íratlan törvénye, mely így hangzik: »adós fizess!«. Másszóval, amenynyiben élvezzük a közösségi élet hasznát, ugyanúgy le kell rónunk kötelességünket a közösséggel szemben. Minél jobban bele olvad egy ember önzetlen, hűséges, közhasznú munkájával a közösségi életbe, minél áldásosabb tevékenységet fejt ki, mint egyén a köz javára, annál nagyobb az illető erkölcsi értéke! A társadalomban élő ember két fontos erkölcsi törvény betartása által teheti a maga életét igazán értékessé. E két törvény: az igazság és szeretet törvénye! (Pass László: Népművelési előadások.) Az igazság törvénye azt követeli az embertől, hogy tisztelje a vele közös társadalomban élő emberek jogát, érdekét, adja meg mindenkinek a magáét. A szeretet törvénye pedig azt követeli, hogy erőnktől és tehetségünktől telhetőén legyünk hasznára a társadalomnak, melyben élünk. A társadalomban e két erkölcsi törvény betartása adja életünk értékét. Nem a tudomány, hatalom, rang, vagyon jelenti értékünket, hanem az, hogy hűek vagyunk-e a ránkbizottakban! Az egyszerű, nagy tudománnyal nem rendelkező gyárimunkás, vagy cselédember, ha hivatását becsülettel betölti, értékesebb a társadalom szempontjából, mint a nagy vagyonnal rendelkező kiművelt elme, aki nem jár egyenes úton, nem cselekszi az igazságot s csak ártalmára van embertársain,ak. Az ember értékét a társadalomban az igazság és szeretet cselekvése jelenti. 3. Az emberi élet értéke a nemzet életében. Az ember értékessé teheti életét nemzete ke“ rétén belül is. Itt is nagy szerepet játszik a két erkölcsi tényező, az igazság és szeretet. Ezeken túl akkor válik az egyén élete értékessé a nemzet szempontjából, ha annak célkitűzéseivel teljes mértékben azonosítani tudja magát s azokért igaz lélekkel tud munkálkodni. Az egyén értékké válik a nemzet egyetemére, mint államhatalomra, úgy is, mint adózó alany, úgy is, mint harcoló katona, úgy is, mint munkás kéz, vagy tervelő elme, ha mindezen megnyilvánulásaiban, mint a nemzet öntudatos egyede jelenik meg. így nemcsak a nemzetvagyon növekedését mozdítja elő, de mint nemzete erkölcsi kincseinek, más népek megbecsülésének, tiszteletének is növelője. A nemzet szempontjából értékes ember az, aki a nemzet életideáljaitól nemcsak át van hatva, de azokért küzdeni is tud. 4. Az emberi élet legnagyobb értékeit a keresztyénségen belül éri el. Nemcsak azáltal, hogy mint egyházának hű és igaz tagja, teremtő Istenének dicsőségét szolgálja, de azzal főképen, hogy az egyház által mutatott utakon, a lélek legnagyobb értékét, az élet egyetlen és örök célját: az örökkévalóságot 'lelheti fel, s teheti sajátjává. Az emberi élet értéke itt bontakozik ki teljes valóságában. Itt látszik meg, hogy minden élet szent, isteni küldetés, minden lélek parányi istenrész hordozó, tehát semmi más értékhez ezen a világon nem hasonlítható. Krisztus megadja a célt is: »Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyéi Atyátok tökéletes!« Igyekezzetek elhagyni gyarlóságaitokat, Dúneiteket, legyen a szivetek bűnökben és gonosz ismeretekben szegény. »Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa!« Legyen szivetek tiszta, ártatlan, mert »semmikép se mehettek be a mennyeknek országába, ha csak olyanok nem lesztek, mint a gyermekek!« Igazi érték tehát a gyermeki tisztaság és ártatlanság. Az emberi élet végtelen és kifejezhetetlen értéke itt látszik meg. Itt látjuk meg Isten akaratát. Isten akarata: országának megvalósítása ezen a világon. Isten országának kovásza a hivő ember szive. Ide lép be Isten, ide viszi be megszentelő áldásait, innét árad szét dicsősége a társadalomra és világra. Isten országának tagja s a vele járó üdvösség hordozója: a hivő ember! Ez annál inkább így van, mert Isten uralma a világ felett, szellemi természetű, személyes szellemi életek megteremtését célozza, ezért a személyes érzület tisztaságain alapszik s az egyes ember életének felmagasztosításából indul ki. Az egyes ember életén át szentelődik meg a világ. Az istenországa úgy jelenik meg a világban, mint áldás és személyes adomány, melyet csak személyes emberszív vehet át. Isten uralkodásának területe az egész világ, de ez az uralkodás csak az emberben válik tudatossá. Rajtunk keresztül és a mi képességeink által akar az Isten minden lenni mindenekben. (Dr. Vass Vince: A keresztyénség világnézete.) így a teremtett mindénségben úgy jelenik meg az ember, mint mindenek felett (dió érték. Mindezt csak a hívő ember érzi és tudja. Azért a hívő élet, a legértékesebb élet, a hívő élete abszolút érték. Barabásszeg. Pethő Antal. (e®®@®®®@©®®®@®®@®®@®®®®®@®®®®®@®@@(«<®@@® 1 VEGYESEK I A ® ©®®®®®@®®®®®®®®®®®@®®®©®®®®®@®@§):®®®®©s© — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy hegymegi Barakonyi Kristóf ny. ref. lelkész és esperes életének 86-ik évében dec. 22-én, Kaposvárott, rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult 1849-ben Ötvös-kónyiban született, hol atyja lelkész volt. Középiskoláit Csurgón és Sopronban, theologiai tanulmányait Kecskeméten és Budapesten végezte. 1871-től Vaálon (Fejér rn.) nevelősködött, 1874-től Somogybán volt s.lelkész (Csököl, Gige, Dombó, Csokonya), Kisasszondon helyettes, 1879-ben Böhönyére választották meg rendes lelkésznek. 1884-től nyugalomba vonulásáig, 1916-ig Homokszentgyörgyön lelkészkedett. Á belsősomogyi egyházmegyében jelentős szerepet vitt. ~Egy'házmegyei aljegyző, később főjegyző, tanácsbiró, majd 1898-tól 1900-ig esperes lett a gyülekezetek bizalmából. Egyházkerületünk tanácsbirájává választotta. Irodalmilag sokat dolgozott különböző egyházi és világi lapokban. Főmunkatársa volt a Garzó-féle bibliamagyarázati folyóiratnak. Önállólag Miskolcon jelent meg 1878 és 1880-ban két kötete Bibliamagyarázatok a szószéken címen. Gyászolják gyermekei: Margit, Erzsébet és Kálmán, valamint nagyszámú rokonság. Az igazak emlékezete áldott)! — A tiszáínneni ref. egyházkerület 1935-ben Sárospatakon ünnepli fennállása 200-ik évfordulóját.
