Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-09 / 49. szám

1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 211. oldal. Presbiteri konferencia Belsősomogyban. Régi álma teljesült be a Csurgó-vidéki Lelkészi Körnek nov. 6-án és 7-én, mert a mindenható Isten megengedte, hogy a Lelkészkörhöz tartozó gyüleke­zetek presbitériumai lelki táborozásra gyűljenek össze. A lelkész-körhöz egymástól távoleső gyülekeze­tek tartoznak, ezért egyik nap Somogyszob, másik nap Görgeteg volt a konferencia székhelye. Somogyszobon 6-án a környező gyülekezetekből 64 presbiter gyűlt össze a lelkipásztorok vezetése mellett s a legtöbb helyről a tanítók és gondnokok sem hiányoztak. A megjelentek száma az egyes gyü­lekezetekből: Alsósegesdről 7, Alsókról 4, Betegből 3, Bolhásról 6, Böhönyéről 5, Csurgóról 2, Inkéről 9, Keszthelyről 5, Kutasról 5, Nagykanizsáról 2, Nemes­­dédről 3, Ötvöskónyiból 11, Szentáról 2. Görgetegen 85 presbiter jelent meg, és pedig Erdőcsokonyából 1, Lábodról 15, S.-visontáról 12, Rinyahosszufalüból 7, Szabásról 7, Nagykorpádról 13, Rinyaszentkirályról 7, Rinyaujlakról 8, Rinyaujnép­­ről 9. A konferencia menete mindkét helyen ugyanaz volt. Reggel 9 órakor gyülekezeti istenitisztelet volt, amelyen az igét Németh Károly keszthelyi lelkész hirdette Jel. 3:20. alapján azt a felelősségébresztő igazságot tárva a hallgatóság elé, hogy minden em­ber saját lelkének a kapusa s mérhetetlenül fontos, hogy milyen vendégeket bocsátunk be a lelkünk ka­puján. Az igehirdetés maga is áldott kapunyitás volt: a konferencia kapujának megnyitása, mely után Ko­vács Károly a lelkészkor elnöke meleg szavakkal hiva­talosan is menyitotta a konferenciát s annak vezeté­sére felkérte Németh Károlyt. A konferencia mindkét helyen három nagy gondo­lattal foglalkozott: »A presbiter a múltban«, »Ki le­het presbiter?«, »A presbiter hatás- és munkaköre«'. E kérdéseknek S.-szobon Tánczos Dezső, Kovács Károly és Fekecs István, Görgetegen pedig Beck Gergely, Bükki Zsigmond, Farkas Sándor voltak az előadói. Szemeink elé tárult az előadásokból a presbiteri tiszt­ség kialakulása és az a lelki méltóság, amellyel a Krisztus ügye iránt való felelősség ruházta fel az igazi presbitert a múltban. Megjelent előttünk az isten szive szerint való presbiter képe, aki isten örök végzése utján kerül a gyülekezet élére, aki halálos komolysággal és az örökéletet látó örvendezéssel végzi a rábizott feladatokat. Mindegyik előadást hozzászólások követtek: egv­­egy drágagyöngy az élet tapasztalatainak gazdag tár­házából. A konferenciát mindkét helyen Halka Sándor esperes zárta be a hallottak megtartására, élettététe- j lére kérve és intve a hallgatóságot, s buzgó imában Istenhez emelve a sziveket. A lelki magvetésnek az a tulajdonsága, hogy igazi eredménye nem az emberektől függ, éppen ezért igazi eredményét nem is láthatja más, csak a magvetés és aratás Ura. Ennek a konferenciának az eredményéről is i csak a reménység nyelvén lehetne szólani. Bizonyosat csak létrejöttének nagy okáról mondhatunk: arról, hogy szükség volt rá. Szükség volt rá, hogy elfelejtett igazságokat elevenítsen meg, alvó őrállókat rázzon fel szén cTergés ükből és a világ lármájában megfujja a Krisztus harsonáját. Szükségük voTt rá a pásztoroknak, 1 egyedülvalóságunk segítségkérése volt ez a konfe­rencia. Szükségük volt rá a presbitereknek: minden presbiter felszólalásából ezt hallottuk kicsendülni. De különösen szükségük volt rá a gyülekezeteknek, ame­lyek a vezetőkkel állnak, vagy esnek. »Kérjük a konferencia vezetőit« — mondotta az egyik kolmoly presbiter — »ismétlődjék meg ez a konferencia ezentúl minden esztendőben!« Adja Isten, hogy ez a kivánság beteljesülhessen! Mondó. 1 VEGYESEK 1 @ ® — 150 éves évforduló. A pápai református egy­ház folyó hó 9-én — vasárnap — ünnepli régi temploma felszentelésének 150 éves évfordulóját. Ezen alkalommal a délelőtt 10 órakor tartandó istentiszteletet Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, egyházkerüleíi főjegyző és Jakab Áron pápai egyházmegyei esperes urak végzik. í Istentisztelet után a templomban díszközgyűlés lesz, i melyen a presbitérium ünnepi deklarációját olvassák fel 1 és két egyháztag szól. — A veszprémi ref. egyházmegye világi főjegy­zőjévé Ungváry Antal veszprémi kir. járásbírósági al­­elnököt választották meg az egyházmegye presbitériumai. — A veszprémi ref. gyülekezet a Petőfi-szinház­­ban kulturestet rendezett, melyen az ünnepi előadást dr. Tóth Endre theol. igazgató tartotta, aki a »fekete lovas«, a »vörös lovas« és a »fehér lovas« megkapó képei köré csoportosítva gondolatait a mai magyar élet j alapvető kérdéseiről beszélt. A királydíjas Veszprémi Dalárda Gcuil Sándor karigazgató vezetése alatt kar­énekkel, Koréh Endre operaházi énekművész ének- i számokkal, Dullien Klára hegedüművésznő hegedü­­; számokkal, Csibí József zeneakadémiai tanár zongora- i kíséretével, ifj. Szász Károly verseivel, dr. Bodor I Aladár felolvasásával járult hozzá az est teljes sike­­| réhez. — A Dorogi Református Nőegvlef december 2-án a dorogi Munkás-otthonban rendezett szeretetvendég­j séggel mutatkozott be a dorogi bányatelep és vidéke : közönségének. A nőegylet ez év október elején ala­kult meg a következő tisztikarral: elnök: Prouza Vií­­mosné, a bánya gazdasági igazgatójának neje, al­­j elnök: dr. Rogrün Jenőné, bányaorvos neje, ügyve- I zető: Makár János hitoktató s.-lelkész; titkárok: László Eszter és Bán Mariska, pénztáros: Ferdinand Istvánná, tanító neje. A bányaigazgatóság által nagy i előzékenységgel rendelkezésre bocsátott tágas terem I zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Ott lát­­| tűk a bányavállalat tisztikarát, megjelent dr. Schmidt Sándorné, bányaigazgató neje is. A szeretetvendégség műsora a következő volt: a XC. zsoltár eléneklése I után Páli Sándor esztergomi lelkész mondott buzgó imát. Lőke Károly esperes, felsőházi tag tartalmas megnyitójában a szeretetvendégség célját mutatta be, megkapó példákkal igazolva, hogy szeretet az élet igazi lényege. Mészáros Erzsébet Esztergomból Varga Jolán harmóniumkísérete mellett Hozsánna és Halle- i lujah énekeket énekelt, fokozva az ünnepi áhítatot, Az ünnepi beszédet dr. Pongrácz József theol. tanár, lapunk szerkesztője tartotta, aki India nagy lélekbá­­nyászáról Carey-ről emlékezett meg. Valackai József Muraközy-, Róth János Reményik-verset szavalt. A műsort a Himnusz zárta be és ezután következett a szeretetvendégség, amelynek tiszta jövödelme, 500 P, a fiókgyülekezet templomépítésének ügyét szolgálja. A mai nehéz viszonyok között meglepően szép anyagi eredmény mutatja, hogy a gyülekezet tagjaiban meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom