Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-09 / 49. szám
1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 211. oldal. Presbiteri konferencia Belsősomogyban. Régi álma teljesült be a Csurgó-vidéki Lelkészi Körnek nov. 6-án és 7-én, mert a mindenható Isten megengedte, hogy a Lelkészkörhöz tartozó gyülekezetek presbitériumai lelki táborozásra gyűljenek össze. A lelkész-körhöz egymástól távoleső gyülekezetek tartoznak, ezért egyik nap Somogyszob, másik nap Görgeteg volt a konferencia székhelye. Somogyszobon 6-án a környező gyülekezetekből 64 presbiter gyűlt össze a lelkipásztorok vezetése mellett s a legtöbb helyről a tanítók és gondnokok sem hiányoztak. A megjelentek száma az egyes gyülekezetekből: Alsósegesdről 7, Alsókról 4, Betegből 3, Bolhásról 6, Böhönyéről 5, Csurgóról 2, Inkéről 9, Keszthelyről 5, Kutasról 5, Nagykanizsáról 2, Nemesdédről 3, Ötvöskónyiból 11, Szentáról 2. Görgetegen 85 presbiter jelent meg, és pedig Erdőcsokonyából 1, Lábodról 15, S.-visontáról 12, Rinyahosszufalüból 7, Szabásról 7, Nagykorpádról 13, Rinyaszentkirályról 7, Rinyaujlakról 8, Rinyaujnépről 9. A konferencia menete mindkét helyen ugyanaz volt. Reggel 9 órakor gyülekezeti istenitisztelet volt, amelyen az igét Németh Károly keszthelyi lelkész hirdette Jel. 3:20. alapján azt a felelősségébresztő igazságot tárva a hallgatóság elé, hogy minden ember saját lelkének a kapusa s mérhetetlenül fontos, hogy milyen vendégeket bocsátunk be a lelkünk kapuján. Az igehirdetés maga is áldott kapunyitás volt: a konferencia kapujának megnyitása, mely után Kovács Károly a lelkészkor elnöke meleg szavakkal hivatalosan is menyitotta a konferenciát s annak vezetésére felkérte Németh Károlyt. A konferencia mindkét helyen három nagy gondolattal foglalkozott: »A presbiter a múltban«, »Ki lehet presbiter?«, »A presbiter hatás- és munkaköre«'. E kérdéseknek S.-szobon Tánczos Dezső, Kovács Károly és Fekecs István, Görgetegen pedig Beck Gergely, Bükki Zsigmond, Farkas Sándor voltak az előadói. Szemeink elé tárult az előadásokból a presbiteri tisztség kialakulása és az a lelki méltóság, amellyel a Krisztus ügye iránt való felelősség ruházta fel az igazi presbitert a múltban. Megjelent előttünk az isten szive szerint való presbiter képe, aki isten örök végzése utján kerül a gyülekezet élére, aki halálos komolysággal és az örökéletet látó örvendezéssel végzi a rábizott feladatokat. Mindegyik előadást hozzászólások követtek: egvegy drágagyöngy az élet tapasztalatainak gazdag tárházából. A konferenciát mindkét helyen Halka Sándor esperes zárta be a hallottak megtartására, élettététe- j lére kérve és intve a hallgatóságot, s buzgó imában Istenhez emelve a sziveket. A lelki magvetésnek az a tulajdonsága, hogy igazi eredménye nem az emberektől függ, éppen ezért igazi eredményét nem is láthatja más, csak a magvetés és aratás Ura. Ennek a konferenciának az eredményéről is i csak a reménység nyelvén lehetne szólani. Bizonyosat csak létrejöttének nagy okáról mondhatunk: arról, hogy szükség volt rá. Szükség volt rá, hogy elfelejtett igazságokat elevenítsen meg, alvó őrállókat rázzon fel szén cTergés ükből és a világ lármájában megfujja a Krisztus harsonáját. Szükségük voTt rá a pásztoroknak, 1 egyedülvalóságunk segítségkérése volt ez a konferencia. Szükségük volt rá a presbitereknek: minden presbiter felszólalásából ezt hallottuk kicsendülni. De különösen szükségük volt rá a gyülekezeteknek, amelyek a vezetőkkel állnak, vagy esnek. »Kérjük a konferencia vezetőit« — mondotta az egyik kolmoly presbiter — »ismétlődjék meg ez a konferencia ezentúl minden esztendőben!« Adja Isten, hogy ez a kivánság beteljesülhessen! Mondó. 1 VEGYESEK 1 @ ® — 150 éves évforduló. A pápai református egyház folyó hó 9-én — vasárnap — ünnepli régi temploma felszentelésének 150 éves évfordulóját. Ezen alkalommal a délelőtt 10 órakor tartandó istentiszteletet Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, egyházkerüleíi főjegyző és Jakab Áron pápai egyházmegyei esperes urak végzik. í Istentisztelet után a templomban díszközgyűlés lesz, i melyen a presbitérium ünnepi deklarációját olvassák fel 1 és két egyháztag szól. — A veszprémi ref. egyházmegye világi főjegyzőjévé Ungváry Antal veszprémi kir. járásbírósági alelnököt választották meg az egyházmegye presbitériumai. — A veszprémi ref. gyülekezet a Petőfi-szinházban kulturestet rendezett, melyen az ünnepi előadást dr. Tóth Endre theol. igazgató tartotta, aki a »fekete lovas«, a »vörös lovas« és a »fehér lovas« megkapó képei köré csoportosítva gondolatait a mai magyar élet j alapvető kérdéseiről beszélt. A királydíjas Veszprémi Dalárda Gcuil Sándor karigazgató vezetése alatt karénekkel, Koréh Endre operaházi énekművész ének- i számokkal, Dullien Klára hegedüművésznő hegedü; számokkal, Csibí József zeneakadémiai tanár zongora- i kíséretével, ifj. Szász Károly verseivel, dr. Bodor I Aladár felolvasásával járult hozzá az est teljes sike| réhez. — A Dorogi Református Nőegvlef december 2-án a dorogi Munkás-otthonban rendezett szeretetvendégj séggel mutatkozott be a dorogi bányatelep és vidéke : közönségének. A nőegylet ez év október elején alakult meg a következő tisztikarral: elnök: Prouza Viímosné, a bánya gazdasági igazgatójának neje, alj elnök: dr. Rogrün Jenőné, bányaorvos neje, ügyve- I zető: Makár János hitoktató s.-lelkész; titkárok: László Eszter és Bán Mariska, pénztáros: Ferdinand Istvánná, tanító neje. A bányaigazgatóság által nagy i előzékenységgel rendelkezésre bocsátott tágas terem I zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Ott lát| tűk a bányavállalat tisztikarát, megjelent dr. Schmidt Sándorné, bányaigazgató neje is. A szeretetvendégség műsora a következő volt: a XC. zsoltár eléneklése I után Páli Sándor esztergomi lelkész mondott buzgó imát. Lőke Károly esperes, felsőházi tag tartalmas megnyitójában a szeretetvendégség célját mutatta be, megkapó példákkal igazolva, hogy szeretet az élet igazi lényege. Mészáros Erzsébet Esztergomból Varga Jolán harmóniumkísérete mellett Hozsánna és Halle- i lujah énekeket énekelt, fokozva az ünnepi áhítatot, Az ünnepi beszédet dr. Pongrácz József theol. tanár, lapunk szerkesztője tartotta, aki India nagy lélekbányászáról Carey-ről emlékezett meg. Valackai József Muraközy-, Róth János Reményik-verset szavalt. A műsort a Himnusz zárta be és ezután következett a szeretetvendégség, amelynek tiszta jövödelme, 500 P, a fiókgyülekezet templomépítésének ügyét szolgálja. A mai nehéz viszonyok között meglepően szép anyagi eredmény mutatja, hogy a gyülekezet tagjaiban meg-
