Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-23 / 38. szám

158. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. tornak ez a kívánsága. A terményjárandóságok be­szedésére vonatkozólag az egyházmegye szabályren­deletet fog készíteni az egyöntetűség érdekében. A közgyűlés másnap, augusztus 8-án délelőtt 9 órakor kezdődött a gyülekezeti ház tágas, szép s e célra kiválóan alkalmas nagytermében, amit a nagy egyházmegyének majdnem teljes számban megjelent tagjai és az érdeklődők egészen megtöltöttek. Ott voltak Halka Sándor esperes, Huszár Aladár egy­házmegyei gondnok, Csertán Márton, Gergely Győző, Izsák Aladár, Keresztes Gyula, Kovács József, Ko­vács Károly, Németh Károly és Szabó Béla lelkészi-, Batta Béla, Kiss Kálmán, dr. Matolcsy Sándor, Sár­­közy Imre, dr. Szabó Béla, dr. Szigethy Gyula Sán­dor, gróf Teleky Béla és dr. Zsobrák János világi tanácsbirák; Szabó Bálint lelkészi-, dr. Magay Fe­renc világi főjegyzők; B. Major János lelkészi-, dr. Sárközy László világi jegyzők; dr. Bene Kálmán reál­gimnáziumi igazgató, Somogyi György számvevő, dr. Boross István ügyész, 56 rendes lelkipásztor, a se­gédlelkészek, a tanítók legnagyobb részben, igen sok gyülekezeti képviselő és nagyszámú közönség. A CXXXIV. zsoltár 1. versének eléneklése után Halka Sándor esperes olvasott Bibliát s imádkozott a bi­zonyságtételek leikéért a fásultság és közöny foj­togató légkörében, az anyaszentegyház építésére való hű sáfárkodásért, áldást kérve a városra, az egybe­gyűltekre, egyetemes egyházunkra, hazánkra. Majd Huszár Aladár gondnok emelkedett szólásra s mon­dotta el lapunk más helyén egész terjedelmében kö­zölt megkapó megnyitó beszédét, amit élénk éljen­zéssel fogadott az egyházmegye közönsége. Úgy a felemelő megnyitó imádságot, mint a gondolatokban­­gazdag gondnoki beszédet a közgyűlés jegyzőköny­vében közzététeti. A megalakulás után Huszár Aladár gondnok hatásosan ecsetelte az egyházmegye egész közönségének meleg ragaszkodását, szeretetét és bi­zalmát az esperes iránt és felkérte őt a jelentésében foglalt lemondásának visszavonására. Majd alulírott olvasván fel a lemondás visszavonására felkérő hatá­rozati javaslatát, a közönség szűnni nem akaró éljen­zése közt kijelentette Halka esperes, hogy lemon­dását visszavonja. Az esperesi jelentésben és gond­noki megnyitó beszédben foglalt személyi megemlé­kezések elintézésével a közgyűlés a lelkészi főjegy­zőt bízta meg. Majd lelkes ünneplésben részesítette Huszár Aladárt gondnoki működésének 20-ik évfor­dulóján, jegyzőkönyvileg fejezvén ki nagyrabecsülé­sét, szeretetét s Isten áldását kérve további áldásos életére. A választói névjegyzékek meghosszabbítá­sára vonatkozó elnöki intézkedést a közgyűlés tudo­másul vette. Az eddigi egyházkerületi képviselők: Keresztes Gyula, Németh Károly, Kádár Lajos és Bosznay Sándor lelkészi-, dr. Boross István, Batta Béla, dr. Magay Ferenc és dr. Szigethy Gyula Sándor világi rendes tagok a volt póttagokkal együtt újra egyhangúlag megválasztattak. Az egyházmegyei ta­nács tagjaivá lettek: Keresztes Gyula, Izsák Aladár, B. Major János, Szabó Bálint, Kovács József és dr. Benedek Sándor lelkészi-, dr. Matolcsy Sándor, Batta Béla, dr. Boross István, dr. Szigethy Gyula Sándor, Kiss Kálmán és dr. Bene Kálmán világi részről. Lel­készjelölő bizottságul: Keresztes Gyula és Batta Béla, póttagok gyanánt Izsák Aladár és dr. Matolcsy Sándor választattak meg. Az egyházmegyei lelkészi nyugdíj-bizottság és közalapi bizottság tagjai: Cser­tán Márton, Somogyi György, Kontskó Andor és dr. Szigethy Gyula Sándor. Egyházmegyei levéltáros: dr. Écsy Ödön István. A közgyűlés elismerését nyilvání­totta a hedrehelyi gyülekezetnek a KIE-konferencia megtartásáért, szeretettel üdvözölte a szigetvári és nagykanizsai gyülekezeteket templomaik felépítése alkalmával. Az egyházi felsőbb hatóságok felkérettek az egyházi adók és járandóságok erélyes behajtására több gyülekezet végromlásának megakadályozása cél­jából. Kontskó Andor világi számvevő lemondását a közgyűlés nem fogadván el, felkérte őt, bizalmáról biztosítva, tisztének további viselésére. Az új egyházi törvényben előírt szabályrendele­tek közül megalkotta s jóváhagyásra beterjesztette a közgyűlés a következőket: az egyházközségek sza­vazatainak megállapítására (66 anyaegyházközség 127 szavazattal), a szavazati jog gyakorlásának elmulasz­tásáról, az I. t.-c. 36. §-a értelmében fizetendő fel­mentési díjról, az egyházmegye tisztviselőiről (rész­letesen körülírva az egyházmegye különleges vi­szonyai közt tágabbkörűvé bővült tanügyi bizottsági elnöki munkakört) és az egyházmegyei tanácsról szóló szabályrendeleteket. A pénzkezelésre és számvitelre, valamint az igazgatótanácsra vonatkozó javaslatok alaposabb előkészítés végett a jövő évi közgyűlésre maradtak. Állandó káplántartó helyekül Kaposvár 2, Csurgó, Nagykanizsa, Keszthely és Darány 1—1 se­gédlelkésszel jelöltettek ki. A II. t.-c. 25. §-a alapján kijelölendő lelkipásztori állások közé a közgyűlés Alsokot, Csurgót, Darányt, Kadarkutot, Kaposvárt, Keszthelyt, Nagykanizsát, Nagybajomot, Somogyszo­­bot és Szigetvárt javasolta felvenni az egyházkerü­letnek. A lelkészértekezleten, az igazgató-tanácsban, a tanügyi- és missziói bizottságban letárgyalt javas­latokat a közgyűlés változtatás nélkül magáévá tette. A reálgimnázium nyugalomba lépő nagyérdemű ta­nárát, dr. Héjjas Imrét a kormányzó űr őfőméltósága igazgatói címmel tüntette ki. A tanárok diáktartását a közgyűlés az igazgató-tanács javaslata alapján egy­­egy tanárnál két-két diákra szorította, azt is az ig.­­tanács engedélyével. A reálgimnáziumnál elért cél­szerű s a nehéz viszonyok közt is a szükségkivánta újításokat teher vállalása nélkül megengedő eredmé­nyes gazdálkodásért a közgyűlés lelkesen ünnepelte dr. Matolcsy Sándor igazgató-tanácsi elnököt, nagy­érdemű világi papunknak odaadó munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítván. Az üres tanári állásokra vonatkozóan elfogadta a közgyűlés az igaz­gató-tanács jelölését, mely szerint a mennyiségtan­­természettani tanszékre Józsa Pál, a magyar-német tanszékre dr. Nyiry Antal javasoltattak kinevezésre a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak. A ma­gyar-angol tanszékre pedig Sebestyén Pál választa­tott meg. Méltányolta s megadta a közgyűlés dr. Héj-' jas Imre tanárnak azt a kivételes kérését, hogy ab­ban a tanári házban, amelyben született s 40 éven át mint rendes tanár lakott, tovább is megmaradhasson. Nagy Sándor, Fekete László és Szabó József segéd­tanítók esküt tettek. A segélyosztó-bizottság javaslatára a közgyűlés a Baldácsy-segélynél sorrendben: Magyarújfalut 120, Pettendet 120, Gyöngyösmelléket 120, Darányt 100, Magyaregrest 100, Nagykanizsát 100, Szigetvárt 100 és Hedrehelyt 100 P segélyre, a közalapi egyszer­­smindenkori segélynél sorrendben Hedrehelyt 500, Galambokot 400, Magyaregrest 400, Szigetvárt 600, Gigét 400, Darányt 5Ó0 és Szennát 300 P segélyre javasolja a főtiszteletü egyházkerületnek. Dr. Boross István ügyész jelentésében a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak az iskolák községi

Next

/
Oldalképek
Tartalom