Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-09 / 36. szám
Negyvenötödik évfolyam. 36. szám. Pápa, 1934 szeptember 9. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE —.........-------------------------------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ----------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPAj FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Egyházi élet. — Részlet a püspöki jelentésből. — Az egyházi élet az esperesi jelentések szerint a lefolyt évben sem mutatott fel olyan viszásságokat, amelyek külön felemlítést érdemelnének. A templomlátogatás, mint az egyházi életnek egyik fontosabb ismertető mérve, általában rendben folyt s ha voltak is egyházak,amelyekben a hívek az istenitiszteletet kevésbbé, vagy épen lanyhán gyakorolták, egyházaink legtöbbjében az istenitisztelet látogatása, főkép a délelőtti istenitiszteleteken, kielégítőnek volt mondható. A gazdasági depresszió természetesen itt is nagyon érezteti hatását s különösen két momentuma az életnek az, amelyben ezt a hatást világosan szemlélhetjük, egyik a házasságkötések számának aránylag csekély volta, a másik a születések számának további csökkenése. A házasságkötések száma ugyan valamivel a múlt évihez képest emelkedett, de különösen egyes vidékeken férfiainknál olyan idegenkedést látunk a házasságkötéstől, amely komoly aggodalomra ad okot s amelynek okainak vizsgálatát és lehető megszüntetését lelkipásztorainknak gondos figyelmébe ajánljuk. A születések számának csökkenése — fájdalom — világjelenség s Dunántúl egyes vidékeinek a szó szoros értelmében nemzeti betegség, amely ellen való védekezést most már kormányunk is felvette a maga programmjába. Bárcsak eredményt tudna elérni ezen a téren s a törzsökös magyarság pusztulását meg tudná akadályozni megfelelő erkölcsi és közigazgatási rendszabályokkal. Egyházi adózásunk is még mindig érzi a gazdasági válság súlyos terhét, bár a múlt évi kedvezőbb gabonatermés különösen a gabonajárandóság lerovásában éreztette a maga hatását. Míg az előző évben a készpénz adó 59%-a folyt be s a gabona adónak 84%-a, a most lefolyt évben a készpénz adó befizetése az előbbi magasságbon maradt, ellenben a gabona adó befizetése 90%-ra emelkedett úgy, hogy csak 10% gabona adó az, amelyet híveink nem fizettek be. Ez a kedvezőbb eredmény kétségkívül a kedvezőbb gazdasági esztendőnek a következménye, de viszont a nagy különbség a készpénz adó lerovása és a gabona adó lerovása között most is igazolja azok álláspontjának helyességét, akik népünk gazdasági kereseteinek lehetőségére utalva nem tartják kívánatosnak a gabona adó teljes megszüntetését, hanem annak legalább részben továbbra is •fenntartását óhajtják. Az építkezések, illetve adakozás terén is mutatkozik ugyan némi visszaesés, de. viszont vannak örvendetes jelenségek, amelyek az mutatják, hogy minden gazdasági nehézség dacára is népünk szívében megvan az áldozatkészség s a maga egyházáért és iskoláiért szívesen meghozza továbbra is a maga anyagi áldozatát. Ezt mutatják azok a templomépítések és renoválások is, amelyek a múlt esztendőben sem szüneteltek s amelynek eredményeként a múlt esztendőben négy új templom épült fel (Szigetvár, Kisláng, Nagykanizsa és a bábolnai közös protestáns templom) és két gyülekezet renováltatta a maga 100 éves templomát. (Darány és Tósok). Az újonnan épült templomokat — magam a felszentelésben akadályozva lévén — Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző úr szentelte fel, amiért neki e helyen is őszinte, meleg köszönetét mondok. A javított darányi templom felszentelésénél szintén ő végezte az egyházi funkciót, Tósokon pedig az esperes az egyházmegye néhány lelkészének segítségével, ami az ünnepély fenköltségét jelentékenyen fokozta. A pápai templom építése is annyira előrehaladt, hogy tornyára a két csillagot fel lehetett tenni, amely lélekemelő szertartásnál Jakab Áron esperes és Ólé Sándor pápai lelkész működtek közre s amely ünnepségen magam is résztvettem. A pápai egyházmegyének két gyülekezete, Réde és Táp állított be ez évben templomába orgonát, hogy az éneklést összhangzatosabbá és vonzóbbá tegyék és az istenitisztelet hatását a lelkekre fokozzák. Az új templomok építése és a régi száz éves templomok renoválása mellett szórványba szakadt híveink lelki gondozása sem szünetelt. Szerettem volna ugyan, ha e tekintetben többet tehettünk volna, mint amennyit tenni módunkban állott, de szűkös anyagi eszközeink megakadályoztak abban, hogy szórványainkat úgy gondozzuk, mint ahogyan azok a maguk nagyobb lélekszámúnál fogva megérdemelnék s mint ahogyan arra rá vannak utalva. Ä bercelvidéki szórványgondozás ez évben is a szokott módon folyt s ugyancsak a már a múlt évben is bevezetett módon végezték balatonmelléki lelkészeink a balatoni fürdőkben a vendégek lelki gondozását. Az utóbbira a konvent által adott segítség nagyon jó hatású volt s remélhetően ez a nyári lelki gondozás meg fog gyökeresedni a balatoni fürdőkben, hogy híveink vasárnap se érezzék magukra hagyatottságukat. Mint örvendetes mozzanatról kívánok megemlékezni arról, hogy kőszegi és környebánhidai szórványaink fiókegyházzá alakultak s különösen kőszegi szórványunk megfelelő imaház létesítésével külsőleg is kimutatta már egyházunkhoz való tartózandóságát s megtalálta az alkalmas módot arra, hogy a nyugati végeken, ahol eddig református istenitisztelet nem igen hangzott el, híveink is állandóan részesüljenek a lelki gondozás áldásaiban. A kőszegi egyház a szombathelyi egyházzal keresett szorosabb kapcsolatot s mint annak fiókegyháza működik úgy, hogy míg az anyaegyház maga is csak most alakult, mindjárt egy fiókegyházzal gazdagabban kezdi meg önálló életét. Lelkészét megválasztotta, aki jövő év január 1-én foglalja el állását s akinek számára a hívek áldozatkészségéből összegyűjtött tőkéből megfelelő lakást építtetett. Fájdalom, az evangélikus egyházzal folytatott bírósági ügye még mindig elintézet-DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LIP
