Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-21 / 3. szám

Negyvenötödik évfolyam. 3. szám. Pápa, 1934 január 21. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI R EFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ... —­­­­MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Még most is fülembe csengenek azok a nemes­­veretü szavak, melyekkel a megboldogult a sárospataki főiskola négyszázéves jubileumán a szívéhez oly közel nőtt intézet történeti jelentőségét, mindenkit magával ragadva, találóan méltatta. Dókus Ernő annak a magyar nemes úrnak volt a megtestesítője, aki szívesen és önzetlenül dolgozik a közért, mert tudja, hogy a történeti mult, a családi hagyományok és mindenek felett Isten szent akarata azt kívánja. Nála nem hiúság volt a közszereplés, ha­nem kemény, becsületes munka, mely csak azért nem volt ránézve terhes, mert belső, lelki indításból fakadt és ezért lett egyúttal mély örömök forrása. Lényének mindenkit lebilincselő előkelősége nem annyira a születés, a vagyon, vagy a hivatal velejárója volt, hanem a lélekből fakadt, mely tudott szárnyalni, lelkesedni, de tudott bölcsen elmélyedni és belelátni a dolgokba. Amint állandóan felfelé ívelő közéleti pályáján egy-egy fokkal feljebb lépett, az új méltóság és nagyobb tisztesség neki a több munkát, a teljesebb felelősséget és a feladatoknak égőbb szívvel való nekidőlést jelentette. Lelkiismeretes, alapos, mindennek utánajáró szellem volt. Nem a levegőből beszélt, hanem a tényékhez ragaszkodott. Amikor a pápai főiskola jubileumára készült, hogy itt az egyetemes konvent nevében mondjon üdvözlőbeszédet, elkérte a főiskola történetét, mert irtózott minden nagyhangú frázistól. Megkapó a halálában, hogy a gyülekezeti biblia­órára készült elmenni, amikor útközben baleset érte. Most már szemtől szemben áll az Élet fejedelmével, s amit itt lent homályosan lát minden emberi elme, azt világosan látja: Isten szeretetét a Bárány vérében és hatalmát a Megfeszített feltámadásában. _______________________P. J. Vallás és kultúra végeredményben úgy viszonylanak egymáshoz, mint cél és eszköz. Cél az istenországának megvalósulása itt a földön, eszköz pedig minden, amivel emberi értelem, szorgalom a megvalósulást előmozdíthatja, gyorsíthatja, vagy épen előidézheti. Varga Zsigmond, Általános vallástörténet. 1. kötet, 82. lap. Az új Egyházi Törvény és az évvégi számadások. Ha az új törvénykönyvet átlapozzuk, az az érzé­sünk, hogy törvényhozó testületünk emberileg minden tekintetben a legjobbat, a legtökéletesebbet alkotta. En most itt az új Törvénynek csak arra az egy rendelke­zésére és pedig nagyon üdvös rendelkezésére mutatok rá, amellyel az egyházi évvégi számadások kezelését egységessé tette. Az egyházi évvégi számadások vizs­gálatát illetőleg eddig nem volt egyöntetű eljárás. Az egyházközségek évi számadásait egyes helyeken a pres­bitérium, másutt pedig az egész közgyűlés elé vitték letárgyalás céljából. Hogy miért a közgyűlés elé ? Mert így volt szokás ! Jogi alapja nem volt, mert a régi E. T. III. t.-c. 23. §-a, a 104-ik oldalon, világosan kimondta, hogy a számadásokat első fokon a presbitérium vizsgálja meg, s a számadás eredményét az egyházközség „közönségé­nek“ a szokott módon tudomására hozza, s azután az espereshez felterjeszti. Tévedés volt az egyházközség „közönsége“ alatt hivatalos közgyűlést érteni, s a presbitérium költségve­tési és számadásvizsgálati jogát az egyházközségi köz­gyűlésre átruházni. A most január 1-én életbelépett új Törvény I. t.-c. 42. §-ának „g“ pontja kimondja, hogy a számadást a presbitérium vizsgálja felül (24. oldal), s ugyancsak az I. t.-c. 74. §-ának „o“ pontja (37. oldal) úgy rendel­kezik, hogy a presbitérium „azt megvizsgálja“ s „egy­házmegyei felülvizsgálat alá terjeszti“. Tehát nem az egyházi közgyűlés elé, sem pedig az egyházközség „közönsége“ elé. A közgyűlés jogai a 40-ik oldalon az I. ’t.-c. 80. §-ában vannak felsorolva, s ezen §-nak „c“ pontja csak a többféle választható adókulcsok megállapítására és semmiképen sem az évi számadások megvizsgálására vonatkozik, mert ez a presbitérium hatáskörébe tartozik. A presbitérium, hála a jó Istennek, a legtöbb helyen értelmes, vallásos, józan tagokból áll, akik mint esküt tett egyének tudatában vannak felelősségüknek, megértést tanítanak egyházunk ügyei, intézményei iránt. Az új E. T. VII. t.-c. 25. §-a most is előírja, hogy a zárószámadás „eredményeit az egyházközség közön­ségének a szokott módon tudomására“ kell hozni. Ez a tudomásul hozás azonban a szószékről, vagy bármely hivatalos helyiségből való egyszerű leközlést jelent, tehát tudomásul adást, nem pedig a „közönséget“ közgyűléssé előléptető és a számadások megtárgyalására s a költ­ségvetés megállapítására vonatkozó jogot. Örömmel üdvözöljük ezért is az új Törvényt, hála és köszönet azoknak, akik alkották! Szűcs László senyeházi lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom