Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-05-14 / 20. szám
80. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1933. menő együttműködésre a pogány kultúrvallásokkal a népek jólétének fokozása érdekében. A humanitás eszme e túlhajtása ellen támad a theologiai ellenállás, amely a keresztyénség történetileg kifejlődött sajátosságait nem hajlandó kiszolgáltatni egy szinkretisztikus humanitás-theologiának. Ennek a szinkretisztikus törekvésnek tulajdonképeni sebezhető pontja éppen ezért nem ez vagy az a theologiai részletkérdés, hanem általában az ökumenikus mozgalom theologiai alapkérdése: az a kérdés, miképpen juthat el a hitvallásilag és theologiailag differenciálódott keresztyénség legalább .gyakorlati együtt műnk álkodáshoz, és hogy miképpen igazolható theologiailag egy ilyen együttműködés. (Folyt, köv.) Dr. Keller Adolf tb. tanári beiktatása. Felemelő ünnepély keretében tartotta meg főiskolánk tiszteletbeli theologiai tanára, Dr. Kelter Adolf tanári székfoglalóját május 9-én. Dr. Keller a délutáni vonattal Grázból érkezett meg, az állomáson a theol. tanárikar és a theol. ifjúság fogadta. A város fogatán Püspök úrhoz ment, aki lekötelező szívességgel vendégéül is látta az illusztris férfiút itteni tartózkodása alatt. Főiskolánk ez alkalomra lobogódíszbe öltözött és a díszterem fél hatra egészen megtelt előkelő közönséggel. Ott voltak a város, a ref. és az ev. egyház vezetőségei, a kerületi intézetek tanárkarai teljes számban, valamint a tanuló ifjúság. Dr. Keller Püspök úr és a palástos theol. tanárok kíséretében a yalei egyetem doktori jelvényével vállán jelent meg a teremben, melyet ez alkalomra a magyar címerrel és svájci lobogókkal díszítettek fel. A terembe belépéskor Tömösközy Ilona 111. é. pn. asparagusból, fehér szekfűből és piros tulipánból készített csokrot nyújtott át rövid német beszéd kíséretében. Közének után dr. Tóth Endre theol. igazgató magyar nyelven ismertette dr. Keller életrajzát és méltatta munkásságát. Szólt mint lelkipásztorról, mint íróról és mint a legújabb kor keresztyénségét foglalkoztató fő kérdések szakavatott munkásáról. Dr. Keller egyik legkimagaslóbb képviselője az európai protestántizmusnak, aki élete utolsó tíz esztendejét a Stockholmban és Lausanneban megindult ökumenikus mozgalmak szolgálatában töltötte el. Ezenkívül különös segítségére volt a közép- és délkelet európai protestáns egyházaknak, mint az Európai Központi Protestáns Segélyező Iroda igazgatója. Ez az iroda a gazdaságilag jobb helyzetben levő protestáns egyházak adományaiból nagy összegeket juttatott a romlott valutájú országok protestáns intézményeinek helyreállítására és fenntartására. Majd német nyelven üdvözölve a vendéget, felkérte őt székfoglalója megtartására. Dr. Keller ötven percig tartó hatalmas előadásban fejtette ki tárgyát, melynek címe: Az ökumenikus mozgalom mint theologiai probléma. Az előadás dr. Trócsányi Dezső kitűnő fordításában ott volt magyar nyelven mindenki kezében és így az egész közönség követhette a mélyen járó értekezést. Az értekezés befejezte után dr. Antal Géza püspök úr szép szavakkal először magyar, majd német nyelven iktatta be az új tb. tanárt a pápai főiskola tanárai közé és kérte jövendő munkájára Isten gazdag áldását. Dr. Tóth Endre igazgató a nap emlékére átadta az új kollégának Lampérth Géza főiskola történetét, a Theologiai Tanulmányok c. kötetet és a jubileumi emlékérem egy példányát, valamint a dr. Balogh Jenő egyházker. főgondnok, Vargha Kálmán és dr. Darányi Kálmán főiskolai gondnok uraktól érkezett üdvözlő leveleket. Az ünnepély dr. Keller köszönő szavai után közénekkel végződött. Este a főiskolai köztartáson volt vacsora, melyen dr. Trócsányi Dezső theol. tanár köszöntötte fel a vendéget, aki érdekes előadásban számolt he legutóbbi amerikai útjának legfőbb mozzanatairól. Május lü-én reggel a főiskolai könyvtárban töltött egy órát, érdeklődéssel szemlélve a Papensiateremben rendezett kiállítást. Dr. Keller Pápáról a délelőtti vonattal utazott el Budapostre, ahol szintén előadást tart. Bírjuk ígéretét, hogy a Pápával való új kapcsolatát a jövőben fokozott mértékben igyekszik erősíteni. Ittléte mindnyájunkra lelki felfrissülést és erőgyűjtést jelentett. Egyéniségét közelebbről is megismerve, még jobban örvendünk, hogy őt főiskolánk tb. tanáraként üdvözölhetjük. r/«---------------------------------n------------------------QTemplomalapkő letételi ünnepély Nagykanizsán. Május hó 7-én lélekemelő ünnepe volt az 1887- ben alakult nagykanizsai egyháznak, ekkor tartotta Istenbe vetett hittel és bizalommal megkezdett új templomának alapkőletételi ünnepélyét. Püspök úr előző este érkezett meg Budapestről a konventi ülésekről s az állomáson dr. Krátky István polgármester a város nevében, Kádár Lajos nagykanizsai lelkész pedig a presbitérium élén az egyház nevében üdvözölte. Éjjeli szállásra titkárjával együtt dr. Bogáti Hajdú Gyula vármegyei tb. tiszti főügyész, egyházi ügyész látta vendégül. Az ünnepély vasárnap reggel 1/2ll-kor kezdődött az épülő új templom embermagasságnyi, zöld ágakkal díszített falai között. A 63. dicséret 1. versének eléneklése után Halka Sándor esperes I Kor. 3:6—11. verseinek felolvasása mellett buzgóságos imádsággal nyitotta meg az istentiszteletet, majd az evangélikus gyülekezeti énekkar éneke után Kádár Lajos helyi lelkész hirdette Isten igéjét az LI. zsoltár 20. verse alapján, lelkes beszédében az épülő templom ügye iránti buzgó, áldozatos szeretetre buzdítván a megihletődött gyülekezetét. Majd az alapkőben elhelyezendő okmány szövegét olvasta fel dr. Bogáti Hajdú Gyula egyházi ügyész. Utána tíz evangélikus énekkar a XC. zsoltár első versét énekelte., miközben Püspök úr ment fel a szószékre „(kölcsönzött tábori szószék) s szárnyaló imádságban kérte Isten segítő kegyelmét a megkezdett munkára s a templomépítő buzgó gyülekezetre. A gyülekezet megáldása után Püspök úr ugyancsak a szószékről szólott vitéz gróf Teleki Béla tb. főgondnokhoz jés Kovács-Sebestyén Miklós tb. presbiterhez s II. Theas. 2:13—17. versei alapján tartott beszéddel iktatta be őket hivatalukba. Majd Kádár Lajos lelkész üdvözölte az új munkatársakat. A beiktatottak nevében vitéz gróf Teleki Béla mondott köszönetét s mélyenszántó beszédben tett vallást egyházunkhoz való hűségéről. A Himnusz eléneklése után Püspök úr kezdte meg az ünnepélyes kalapácsütést s utána sorba járultak oda az egyházmegye, a város, a felekezetek és in
