Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-04-23 / 17. szám
Negyvennegyedik évfolyam. 17. szám. Pápa, 1933 április 23. DDNANTDLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE----------------------------------— MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ E két évszám közé esik az a 72 esztendő, melyet az isteni Gondviselés leveldi Kozma Andor írónak kijelölt e földi életre. Hetvenkét esztendő szép idő egy ember életében és aránylag nem is soknak jut osztályrészül, de mikor ilyen emberélet egy nemzetnek erősebbé, egy társadalomnak nemesebbé, egy nemzedék hit- és erkölcsi életének szebbé tételéért lobog az utolsó percekben is, — bár betöltöttnek gondoljuk földi hivatását, mégis fáj a szikra hamvadását látnunk s megdöbbenünk az isteni láng utolsó lobhanásán. Mert a Kozma Andor elméje tüzes zsarátnok, lelke milliókat melegítő isteni láng volt! Költő a javából, kit még a mull század ígéretes évtizede szült, alkotásokkal teli és tettekben gazdag fél százada táplált, végül nemzeti életünk legszomorúbb korszaka érlelt. Hangot adott ő magyar életünk minden megmozdulásának. Megihlette lelkét a nagy nemzeti múlt, hogy komoly époszaiban (Tarán, Honfoglalás) Vörösmarty mintájára rámutasson régi, igézetes nagyságunkra; — megihlette lelkét nemzeti létünk egy-egy kimagasló alakja, hogy Zrínyi mintájára nemzeti hősként ünnepelje őt (Petőfi), vagy történettudósok mintájára hódoljon egyéniségének (Gyulai); — megih•lette őt a nemzeti géniusz, hogy lírai munkáiban' féltő szeretettel ápolja azt (Magyar Rhapszódiák); e géniusz ellenségeit pedig: a becstelenséget, a fonákságot, a megalkuvást, az erőtlenséget, a tévedéseket és tévelygéseket gúnyolja, gyomlálja, irtsa és üldözze (Szatírák). E téren talán Berzsenyi volt az indítója, de hangban és formában inkább a szelid humorú és művészien verselő Arany volt a mestere. Nincs itt hely az ő nagyszerű költészetének ismertetésére, írói egyéniségének méltatására, azt azonban itt is meg kell állapítanunk, hogy költészete egyenes varialú s minden vonalában tiszta és nemes. Gyökereivel belekapaszkodik a magyar talajba, ezért igaz. Oka és célja egy: magyar fajiságunk, mely ezer éven át szépre, jóra és nemesre alkalmas volt, de alkalmas lesz a jövőben is! Költészetének nemes realitása, mely a Bart pour kart elvét és az irodalom nevelő erejét tökéletes formában és csodálatosan könnyű, fordulatos verseléssel igyekszik művészi harmóniában egyesíteni, — léptennyomon bámulatba ejt bennünket. Szatírái, melyeket évtizedeken át Koboz álnéven (Koboz krónikái) közölt' a Budapesti Hírlap tárcarovatában, abból a nemes haragból (furor nobilis poeticus) fakadtak, mely meglátta hibáinkat s szelíd gúnnyal iparkodott nevetve és nevettetve megjavítani FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR, TÓTH LAJOS THÉOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK embereket, politikusokat, társadalmi és irodalmi (művészeti) irányaink »kis óriásait«. Vallásos költeményem a puritán egyszerűség és Isten akaratában való teljes felolvadás ömlik el. Nagy tudását és nagy nyelvismeretét mutatják műfordításai (Goethe és Lenau Fmst-ja), melyekkel akadémiai kitüntetést nyert. Halála szinte pótolhatatlan vesztesége nemcsak egyetemes irodalmunknak és nemzeti közéletünknek, hanem közelebbről dunántúli egyházkerületünknek is, melynek tanácsbírája volt, és főiskolánknak, mely egyik leghűbb öregdiákját vesztette el Kozma Andorban. Kozma, bár csak egy évet töltött a pápai főiskolán, mindig büszke volt arra, hogy növendéke lehetett Alma Materünknek s boldognak vallotta magát, hogy a tud. akadémiai és Kisfaludy-társasági tagsága mellett tagja lehetett a Főiskolai Képzőtársaságnak is! Szent ihlet és átszellemült jóságos mosoly ült arcán, valahányszor megjelent közöttünk. Leveleivel nem egyszer fölkereste a Képzőtársaság tehetséges tagjait, biztatva őket a legnemesebb művészet ápolására. Mikor e szerény sorok írója mint tanár-elnök, arra kérte, hogy pápai diákságát, ifjúi élményeit énekelje meg »krónikában«, örömmel vette az eszmét s megígérte, hogy érleli a gondolatot és mihelyt lélekzethez jut, kidolgozza. Sajnos, ígéretét nem válthatta be. A Petőfi-centennárium (1923) alkalmával az ifjúság fölkérésére egy színházi ünnepély keretében elsőnek itt mutatta be készülő Petőfi-je pápai vonatkozású részletét. Utolsó irodalmi szereplése Pápán a kollégium 400 éves jubileumán volt, amikor az öregdiák az »Öreg oskoláról« írt jubiláns versét a Kormányzó jelenlétében felolvasta. Most már végleg elhagyott bennünket... De a Karthágói harangok, a Vae victis s a Táltos álma hatalmas szavú és jobb jövőt Ígérő vátesét az örök pápai ifjúság ép úgy szivébe zárja mindig, mint ahogy irodalomtörténetünk a legértékesebb nemzeti költőink sorában fogja emlegetni Kozma Andor nevét örökké! Sándor Pál. — A Pápai Ref. Nőegylet Szeretetházában jelenleg hét gondozott van, négy nő, három férfi. 1932- ben a Szeretetház megvételéből származó adósságból 1150 P-t törlesztettek, úgy hogy jelenleg már csak 1000 P adósság áll fenn a vételárból. A Nőegylet összes bevétele volt 1932-ben 4081.33 P, kiadása pedig 3907.83 P. A gyülekezeti diakonissza, Kornélia testvér, hat hónapi itt tartózkodása alatt 603 látogatást tett és 52-szer vezetett bibliakört.
