Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-04-16 / 16. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1933. a dolgot annak az orvos-jprofesszornak a véleményével, aki így nyilatkozott: »Lélek? Kétezer hullát boncoltam, de lelket nem találtam«. Erre megfelel a legegyszerűbb ember is: -»Szegény! Hát te a lelket a hullában kerested?« Feltámadás! ítélet! Mikor? Erre nézve az Úr azt mondotta tanítványainak, hogy azt még mennyei angyalainak sem adja tudtul Isten. Hogyan? Azt csak képekbe burkoltan jelzi az isteni kinyilatkoztatás is. »Ti azt el nem viselhetnétek«, t. i. hogy a feltámadás és Ítélet idejét és módját földi elmével elgondolhassátok. A kárhozat helyére jutott hitetlen gazdag kéri, bocsáttassék el a mennyországba jutott Lázár a földre, hogy jelentse meg a hitetlen gazdag testvéreinek, mihez tartsák magukat, nehogy ők is a kárhozat helyére jussanak. Ha a holtak közül valaki visszamegy, annak szavára adnának az ő testvérei. Az Úr megtagadja a kérést: Vannak prófétáik, hallgassák azokat, ha az jsten kinyilatkoztatásában nem hisznek, nem hisznek annak sem, ha valaki a holtak közül visszamegy hozzájuk. Igen, mert akkor ez is közönséges dolog, »természeti törvény« lenne. Akkor egészen »biztos üzlet« lenne a hitetlen gazdag itt lenn maradt hitetlen testvéreinek: hinni, lelki javakkal törődni, lelki javakat is gyűjteni, becsületesnek, igaznak lenni, mig így ezek a tulajdonságok itt martirsággal járnak. Isten nem lakarja a hívek jutalmát ilyen »biztos üzletté« alacsonvitánk »Boldogok, akik nem látnak és hisznek.« A Húsvéti Igazság értéke és áldása nem attól függ, hogy az emberi földi értelem be tudja-e kézzel foghatóan bizonyítani, mert hiszen akkor nem hitbeli, hanem fizikai igazság, s az evangélium nem isteni kijelentés, hanem, mondjuk, filozófiai rendszer lehetne. A földöntúli dolgokat a teremtettségbői kitagadni nem lehet. Lelkiség nélkül a találmányok, gépek mostani korszaka, kultúrája is csak tömeggyilkoló, ócskavas-kultúra. A kételkedő Tamás legnagyobb bölcsesége ez a felkiáltás: »Én Uram és én Istenem!« Alsóörs. Szűcs József. Az Országos Református Tanáregyesület pápai közgyűlése. Mint lapunk más helyén közöljük, az Országos Református Tanáregyesület április 18—19-én Pápán tartja évi rendes közgyűlését. Nem mulaszthatjuk el ez alkalmat, hogy külön is ne üdvözöljük e hasábokon a tanáregyesület elnökségét és tagjait abból az alkalomból, hogy 1904 után most másodízben szerencséltetnek bennünket, megtisztelvén a kerületi tanintézeteket az évi vándorgyűlésnek városunkban rendezésével. Az Országos Református Tanáregyesület mindig közel állt Dunántúl szivéhez. Ennek egyik magyarázata abban található, hogy az egyesület megalakulásában épen dunántúli férfiú, egyházkerületünk mostani nagyérdemű püspöke, dr. Antal Géza, akkor theol. tanár, játszott vezérszerepet. Ő volt az, aki országos propagandát csinált, hogy a Tiszántúli Református Középiskolai Tanáregyesület országossá és a főiskolákat és a tanítóképzőket is magában foglaló egyetemes református tanáregyesületté alakuljon át. Az í 901. évi karcagi gyűlés elvi állásfoglalása után 1902-ben Debrecenben öltött testet az eszme és azóta immár 31 esztendeje, hogy hűséggel szolgálja a magyar nemzeti közművelődés és a református felekezeti oktatás egységes ügyét. De ettől a személyi vonatkozástól eltekintve, Dunántúl érezte talán legjobban szükségét- annak, hogy a hasonló gondolkozásé és azonos célokat szolgák* tanáremberek egységes szervezetbe tömörüljenek és közös erővel dolgozva, a megvalósítás nagyobb reményével végezhessék munkájukat. Mint dr. Antal Géza Karcagon kifejtette: »lélektanilag indokolt, hogy Dunántúl, ahol csak két ref. tanintézet s ellenben számú állami és szerzetes iskolák állanak fenn, különösebben érzik a ref. iskolák tanárai közötti szoros kapcsolat hiányát. Bár a különböző jellegű intézetekkel mindig a legszívesebb viszonyt ápolják, mégis a dolog természeténél fogva számos kérdésben együttesen nem működhetnek«. E személyi és tárgyi indokok, valamint az alakulástól kezdve végzett sokoldalú és sikeres munka az, amelyek alapján a legnagyobb bizalommal és a legmelegebb testvéri szeretettel köszöntjük a ^őrünkbe érkező kedves vendégeket. 1904-ben fényes, külső keretek közt folyt le az első pápai tanárgyűlés, amelyet úgy emlegetnek ma is, mint a legjobban sikerült vándorgyűlését az egyesületnek. Ez a második pápai tanárgyűlés kereteiben magánviseli az idők óriási, szomorú változását. De ha a külsőségek szerényebbek is, a szivek változatlanul forrón dobognak és örömmel várják, hogy magyarosan megszoríthassák az egész csonka hazából összejöttek testvéri kezét. Ez a pápai gyűlés bizonyos értelemben határpont lesz az egyesület életében, mert tulajdonképen most foglalja el elnöki székét a példás egyértelműséggel megválasztott új elnök: vitéz dr. Bessenyey Lajos és általános .tisztújítás lévén, -az egész tisztikar és vezetőség újból alakult. A választásban megnyilvánult egység a legjobb előjele a jövendő zavartalan munkájának és az új vezetőségnek már eddig is tapasztalt lendülete és céltudatos törekvése bizonyára gazdag eredményeket fog felmutatni. A világháború minden egyesületet mérlegre tett. Amelyek könnyűeknek találtattak, azok eltűntek, amelyekre feltétlen szükség volt, amelyekben életképesség mutatkozott, azok új lendületet nyertek, mert a magyar élniakarás Trianon után fokozott erővel állt neki a munkának. Az Országos Református Tanáregyesület megállta az erőpróbát. Ma virágzóbb, mint valaha. Alkotások egész sora tesz bizonyságot a szívós munkáról, a bölcs előrelátásról és a mélységes evangéliumi hitről, mely a lelkek lángját éleszti, a csüggedőt bátorítja, a bátrakat cél felé segíti. Összefogva az egyetemes református egyházzal, az intézetek fenntartóival, megteremtődött a Tanárok Gyermekeinek Nevelési Alapja, tulajdonunkban van a balatonboglári Tanári Üdülő és számottevő tényező a neveléstani irodalomban a Protestáns Tanügyi Szemle. A jelenlegi idők nehezek. Sok, mindnyájunkat érdeklő kérdés vár megoldásra, de hiszünk nemzetünk jövendőjében, református egyházunk isteni rendeltetésében s ezért félelem nélkül várjuk, mit hoz a holnap. Isten hozta a tanáregyesületet körünkbe. A Tarczyak, a Bocsorok, a Váli Ferencek, a László Józsefek iskolái szeretettel köszöntik a testvérintézetek képviselőit. Legyen itteni munkájukon Isten bőséges áldása. Dr. Pongrácz József.
