Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-12-31 / 53. szám
1933. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 219. oldal. Délben a körmendi gyülekezet vendégelte meg a vidéki lelkészeket, tanítókat és ifjúságot. Délután 2—4-ig minta ifjúsági összejövetel volt, melyen ugyancsak Dobos Károly »Egy csodálatos történettel« kapcsolatban mondott el megszívlelni való tanulságokat. Este 6 órakor a nagyközönség Számára vallásos estély volt a templomban, mely közénekkel kezdődött és záródott. Megnyitó imát Fülöp József esperes, m. kir. kormányfőtanácsos mondott, előadást pedig Bódás János szombathelyi helyettes lelkész tartott, nagyhatású beszédben szólván a »Krisztust hordozó emberekről«. A protestáns vegyeskar és a gyülekezeti férfikar egy-egy énekkel szerepelt. Kettős éneket adtak elő Szabados Margit és Tóth Rózsi, melyet Papp Zoltán és Császár Viktor hegedűvel, Tantó István pedig orgonával kisértek. Ugyanezek és még Kerecsényi Kálmán egy másik szép egyházi éneket is adtak elő. Hodossy Dénes és Katafay Ilus pedig vallásos költeményeket szavaltak. Utóbbi Gyurányi László verseiből adott elő. Dobos Károly konventi lelkész pedig bibliamagyarázatot és záróimát tartott. Az önkéntes adakozás a két alkalommal az ifjúsági munka céljaira 18 pengőt eredményezett. Másnap vezetői tanfolyam volt a lelkészek, tanítók és minden községből egy-két kijelölt buzgó ifjú részvételével. A tanfolyamot Dobos Károly vezette. Délelőtt 10 órától bibliaköri munka folyt, melynek tárgyai voltak: »A vezető viszonya Istenhez és az ifjúhoz« és »A munkamező«, mely után az ifjak beszámoltak a községükbeli ifjúság életéről. A délutáni előadások pedig a következő tárgyakról folytak: »A református ifjúsági munka módszere és szervezete«. Az előadásokat egyházi és hazafias énekek élénkítették. A jelen voltakat másnap is a körmendi gyülekezet látta vendégül. Hírek a német egyházi sajtóról. A Hitler uralomra jutásával kapcsolatos németországi egyházpolitikai fejleményekről lapunk már több ízben beszámolt. Most arról számolunk be, hogy az új helyzetnek megfelelően, eddigi theologiai és egyházpolitikai folyóiratok helyett újak indulnak. Az »Aufwärts« 'egyik legutóbbi száma egyelőre a következő változásokról tudósít: Jelen évfolyamával megszűnik az utóbbi évtized legolvasottabb theologiai folyóirata, az u. n. dialektikai theologia orgánuma: a Zwischen den Zeiten, mivel a munkatársak az új helyzetben különbözőképen orientálódtak s a szerkesztők nem hajlandók a folyóiratot az eddigi néven, de nem az eddigi theologiai meggyőződés szolgálatában megjelentetni. Barth az aktuális helyzettel foglalkozó theologiai tanulmányait barátjával, Thurneysennel együtt most már egy röpiratsorozatban teszi közzé, Theologische Existenz heute« címmel (Chr. Kaiser-Verlag, München). A napokban jelent meg negyedik száma. Ezekben a számokban olvashatjuk rr^ a legbátrabb kritikát a hitlerizmus szellemében átformálódó német evangélikus egyházra vonatkozóan. Barthék tehát mernek most is ár ellen úszni. (A röpiratsorozat első számát ismertette a Prot. Szemle decemberi száma.) — A németországi reformátusok ügyesen szerkesztett, tartalmas hetilapja, a Reformierte Kirchenzeitung (Elberfeld) úgylátszik továbbra is megjelenik. Hol tartózkodó, hol meg határozott kritikai magatartást tanúsít. Egyik utóbbi számában pl. javasolja az új püspökök biblikusságának a felülvizsgálását! — Rade közkedvelt lapja, Die Christliche Welt, mintha érdekességéből veszített volna és mindinkább talajtalanná is válnék, mióta Millert kezébe ment át. — Á Neue Kirchliche Zeitschrift szerkesztését P. Althaus és W. Elért professzor veszi át és Des Luthertum címmel fogja megjelentetni. — A Preussische Kirchenzeitung (szerk. Albertz) megszűnt. — Viszont két új lap indult, illetve indul meg: a Junge Kirche, melynek theologiai részét dr. Hans Lilje, az Ev. Kér. Diákszövetségből ismert Heim-tan ítvány, egyházpolitikai részét pedig Fritz Söhlmann irányítja. A lapról egyelőre jó hírek jönnek s talán kritikát is várhatunk tőle. — Az újjáalakított német ev. egyház szellemét képviseli majd a Deutsche Theologie. Igen feltűnő átcsoportosulást mutat a szerkesztőség összeállítása: Hirsch neve áll az élen, ő a Deutsch-Chirst-ek »vejzértheologusa« s ott van a szerkesztők között a Zwischen dein Zeiten gárdájából kivált Gogarten is, aki az előző években még Hirsch theologiai ellenfele volt s vele szinte személyeskedésig fajuló éles vitákat folytatott. Másik két szerkesztője ugyancsak theologiai professzor: F. K. Schumann és Kari Fezer, kik eredetileg a »dialektikai« theologiától nyerték az indíttatásokat. — Még egy változásról számolhatunk be, ennek azonban állítólag nem politikai oka van: a mi Prot. Szemlénkre emlékeztető Die Furche című folyóirat szerkesztését Schmitz professzortól a fentebb már említett H. Lilje veszi át. iF= s p KÖNYVISMERTETÉS az ember te vagy!“ Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és ínczie Gábor: „Az 1933. 8-r. 62 + 2 1. Nyomdai rt. Ára 2 P. Szerző e művét »A pápai református theologiának hálás emlékezéssel« ajánlja, ahol egy évet töltött,! mint a gyakorlati tanszék óráinak helyettes ellátója. A 13 beszéd bizonyság szerző széles látóköréről; ért hozzá, hogyan tegye iérdekessé tárgyát; előadása mindenütt építő. Maga mondja könyve végén, hogy alig van egy is beszédei között, melybe ne vett volna át valami hatást más igehirdetők munkáiból. Német, angol és francia források nyomán dolgozott, de igazán sehol sem venni észre, hogy idegen könyveket forgatott, mindent a magáévá tett. Éles szeme meglátja a lényegeset, nagy olvasottsága kifejlesztette Ízlését és hite mélysége minket is áthat és megmozgat. Művét, mint tanulmányozásra igéltót, szívesen ajánljuk. A ®@®@®®®@®®®®@®®@®®®®®®®®®®®®®®@®^§;@i®®®® I VEGYESEK 1 ® ® 'S®®®®®©®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott új-esztendőt kívánunk. — A végekről. Hazánk nyugati részén Győr az utolsó egyházközség, ezen túl már csak szórványokban laknak a református hívek. Magához Győrhöz 62 szórványban 818 lélek tartozik. Ez a szám magában beszél. Az anyaegyházban folyó missziói munka mellett nem kis gondot jelent ezeknek a gondozása. Rendszeres munka végzése végett a szórványokat szórványközpontok körül csoportosították, melyeken