Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1933-11-12 / 46. szám

1933. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. De Isten nem maradt adós: juttatott neki szép, kedves helyen, szép, kedves eklézsiát, ahol oly hosszú időn át engedett neki boldog lakozást. Senkinek bajt, kellemetlenséget soha nem oko­zott. Neki okoztak. De ő soha vissza nem ütött. Tűrt, szenvedett, győzött és megbocsátott. Elégtétele meg­lett, megérhette, hogy volt bántalmazói legjobban maguk kívánták kitöröltetni életükből azt az időpon­tot, amikor neki méltatlanul fájdalmat okoztak. Akit Isten szeret: megpróbálja azt. Ez a nagy, szent, mély és fölséges igazság ő rajta is beteljese­dett. Élete végén a betegség sok nehéz fájdalmait kellett szenvednie, melyek súlyát a hű, gondos, sze­retetteljes ápolás enyhítette, s az Istenben való hit tette elviselhetővé. Szerettei karjai közt adta át lel­két Teremtőjének. Híveinek áldó emlékezete, min­denek őszinte részvéte kísérte utolsó útjára, az enyingi temetőbe, ahol elhelyezték, nem »örök nyugalomra«, mint a hibás gyászjelentések és újságok mondani szokták, hanem végső, siri nyugalomra, a boldog feltámadás reménysége alatt, amit Jézusunk, a Szent­írás és az Apostoli Hitforma szerint szent hitünk tanítja. N. A német protestáns egyház fejleményeiből.' A német evangélikus egyház első nemzeti zsina­tát Wittenbergben tartotta a közelmúlt napokban. Megválasztotta a birodalmi püspököt és a »vallási miniszterium«-ot. Törvényjavaslatokat nem terjesztet­tek elő, ezek még előkészítést igényelnek; egyébként pedig az új egyházalkotmány szerint a vallási mi­nisztériumnak jogában áll a birodalmi püspökkel egyetértésben törvényeket hozni. Birodalmi püspökké Müller Lajost választották, aki tábori lelkészsége után mint a Hitler-párti »Német Keresztyének« vezére, előbb is aspirált erre az állásra Bode Is eh winghgQt szemben. Előbb már elnyerte az óporosz unió püspöki székét és most birodalmi püspökké lett. Hívei azt várják tőle, hogy Wiehern gondolatait felújítja és a »harmadik birodalom« Stöcker-z lesz. Müller püspök a ideológiai tudomány vezérembereiből is többet megnyert magának. Legbensőbb tanácsadói Feder és Hirsch professzorok; hadsegédje az el matti Müller János fia, aki Go,garten, Barth, Grisebach iskoláján ment keresztül. A vallási minisztérium most megvá­lasztott református tagja, az elberfeldi theologia igaz­gatója, Weber Ottó, szintén Barth hatása alatt áll. Innen érthető, hogy különböző theol. irányok hívei (Hirsch, Barth) azzal a várakozással néznek az új birodalmi püspök munkája elé, hogy a közös mun­kában az egyház és a nép legégetőbb kérdései tisz­tázódnak. Némi aggodalomra ad okot azonban az a körül­mény, hogy az uniált egyházaknak a vallási minisz­tériumba most kinevezett tagjai Hossenfelder püspök és Werner egyházi kancellár a Német Keresztyének programmját vallja ma is; s a vallási minisztérium öt tagjából három ,az óporosz egyházkormányzatnak is vezetője, amitől a tartományok idegenkednek; s a reformátusok szemében is aggasztó. Politikai ha­talommal kierőszakolt úniós tervektől lehet tartani, amik pedig áldástalanok. Aufwärts 1933 okt. 11-iki vezércikkéből. ———-----­­T. D. * Beszámolt lapunk az első birodalmi püspök választásáról majd Bodelschxvingh püspök távozásáról. Hozta lapunk püspök úrnak idevágó nagyperspektivájú tanulmányát. A további fejleménye­ket is figyelemmel kísérjük. 18.5 olffal. © © I VEGYESEK 1 ® cö '@@®®®©@®®®®@®®®®®®@@®®®@;®®®®@©@e)®®g®@@® — Személyi hír. Dr. Balogh Jenő konventi elnök, egyházkerületi főgondnok ur f hó 6-án, dr. Antal Géza püspök úr meglátogatása céljából Pápán időzött. — Dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter, egyházkerületi tanácsbiró f. hó 5 —7-én Pápán tartóz­kodott. A Vöröskeresztegylet estélyt rendezett az inség­­akció részére és ezen tartott a miniszter ur az ifjúság­id és a jövendő Magyarországról remekül felépített, gondolatokban gazdag előadást." Valódi papi szolgálat volt, amit végzett. Benne volt az államférfi széles látó­köre és bölcsesége, a világot járt és azt éles szemmel néző, de a hazai röghöz ép azért még erősebben ragasz­kodó magyar ember izzó honszerelme, egyesülve a mélyhitü reformátusnak szilárd alapokon nyugvó komoly felelősségével és erős bizalmával. A miniszter úr pápai tartózkodását felhasználva meglátogatta Püspök urunkat is. — Kormányképviselő.A m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter a pápai ref. gimnáziumban a folyó iskolai év december havában tartandó javító, pótló és kiegészítő érettségi vizsgálatokhoz dr. Dávid Lajos debreceni gr. Tisza István tudományegyetemi ny. r. tanárt küldötte ki kormányképviselőnek — A dunaalmási református egyházközség „nép­­ház“-át október hó 29-én avatta fel Löké Károly a tatai ref. egyházmegye esperese, az egész közönséget magá­val ragadó beszéd és megáldó imádsággal, a földmi­­velésügyi m. kir. miniszter úr képviselője, Komárom- Esztergom vármegye alispánja, a gesztesi járás főszolga­­birája, több előkelő vendég és nagyszámú ünneplő közönség jelenlétében. — A „népház“-nak, mely Csoko­nai Lillája lakóháza telkén épült, van egy 144 négyzet­­méter alapterületű nagyterme és hat kisebb helyisége, van ezenfelül házfelügyelői lakása. — A bécsi ref. magyar istentiszteletet november 12-én Györy Elemér győri ref. lelkész végzi a bécsi reformátusok belvárosi templomában. — Tóth Sándor kollégiumunk h. rajztanára a múlt héten rajzaiból és festményeiből Budapesten be­mutató kiállítást rendezett, melyről úgy a hazai, mint a külföldi sajtó elismeréssel emlékezett meg. — Lelkészi konferencia Szigetváron, A Belső­somogyi Református Lelkészek Önképző Társasága ok­tóber hó 25-én Szigetváron saját tagjai részére hit­mélyítő konferenciát tartott. Az áhítatot Szabó Béla somogyhatvani lelkész vezette s meggyőző erővel szólott a lelkipásztor hivatásának lelki jellegéről, melyet nem szabad más irányú tevékenységnek elhomályosítani. Az előadások során Keresztes Gyula kaposmérői lelkész olvasta fel átfogó tudással és mély hittel megirt tanul­mányát Jézusról, mint a keresztyén hit tárgyáról. Elő­adása valóságos hitvallás volt. Szabó Bálint hedrehelyi lelkész, e. m. főjegyző a falusi lelkipásztornak a hívek lelki gondozása körül követendő magatartásáról szóló hosszabb tanulmányát olvasta fel, bizonyságot téve a kérdés alapos elméleti és gyakorlati ismeretéről s rend­kívül hasznos tanácsokkal szolgálva lelkésztársainak, kik értékes felolvasást mindvégig a legnagyobb figye­lemmel hallgatták. Burián István darányi lelkész a református egységről szólva alapos dogmatikai és egy­házjogi tudással fejtegette a fontos kérdést, rámutatva egyházi életünk sok fájó sebére, melyekből csak egy­séges hitbeli meggyőződés, egységes református köz­vélemény és fegyelem gyógyíthat ki. Liber István sziget­

Next

/
Oldalképek
Tartalom