Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-09-17 / 38. szám
1933. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 153. oldal. lélekre számítva, hiveink egy évre fizetnek s ami, úgy gondolom, joggal mondhatom, oly csekély, hogy ez ellen iskolafenntartó egyházaink, ha megfelelően felvilágosíttatnak, nem zúgolódhatnak. Ha mégis soknak találják hiveink ezeket a szolgáltatásokat, talán revideálni kellene az egyházmegye kiadásait is és azokat is összhangba hozni a kerületi és tanügyi kiadásokkal. E .. . ---------rii.) KONYVISMERTETES ?! *?»/■ Dr. Nagy Géta: Barth theologiájának előzményei, kritikája és jelentősége. (Különlenyomat a Theol. Szemle VI. évf. 581—615. lapjáról.) Debrecen, 1931, 36 lexikon-oktáv lap. Ára 2 P. A kolozsvári történész-professzor dolgozatát az erdélyi egyházkerület 1930 április 23—26. napjain tartott nagyenyedi theologiai konferenciája alkalmából készítette. Ezen a konferencián — jellemzően az ottani szellem elevenségére — a Barth nevéhez fűződő dialektikai theologia tudományos és gyakorlati jelentőségét vitatták meg —, e tekintetben majd három évvel előzve meg csonkahazai egyházunkat. A dolgozat bevezetése azzal foglalkozik, hogy miért nincs »a magyar és erdélyi ugaron« jellegzetes színezetű theologia; miért gyökértelen itt minden theologiai próbálkozás? Felelete — amelyet érdemes volna valakinek továbbfejteni — rávilágít hivatásérzetünk fogyatékosságára s ebből magyarázható mulasztásainkra. A dolgozat első része a dialektikai theologia történeti előzményeit adja. Felvonultatja és rendre bemutatja Schleiermachertől Barthig a nevezetesebb theologiai iskolákat. Mindeniknél megjelöli az alapkérdést, magyarázva annak felvetődését, valamint az egyik iskola problémájának a másikéba kapcsolódását. Ez a tömörségében is érdekes áttekintés a dolgozat legértékesebb része: megéneztet valamit a theologia életéből. Ennek, s az egész dolgozatnak figyelmes áttanulmányozása eléggé bizonyíthatja, hogy ha mi is teljes tudatossággal akarunk bekapcsolódni a protestáns világ gondolkozásába, akkor okvetlenül ismernünk kell ia protestáns theologia történetét. Csak ebből világlik ki, hogy miért van valami a jelenkori theologiában ügy, ahogyan van s abban, ami van, micsoda az üj. A mi magyar theologiai irodalmunk pedig — hogy, hogy nem — éppen theologia-történeti munkákban a legszegényebb. Ennek a hiánynak pótlására pedig ma alig volna hivatottabb kutatónk, mint éppen Nagy Géza dr., aki jelen dolgozatával is képviselt célját: thcologus-képzésünk szintjének emelését s ggy jellegzetes magyar theologia kifejlesztését jelentős mértékben szolgálná, ha eddigi előmunkálatai után megajándékozná egyházunkat legalább is a XIX. század theologiájának részletes (a magyar vonatkozásokat is feltüntető!) történetével. A dolgozat második része Barth theologiájának beható vizsgálata. Sorra veszi a módszeres kérdéseket, azután a rendszer »ízig-vérig református« felépítését és főbb alkatrészeit (trinitás-tan, Atyáról, Fiúról, Szentlélekről, egyházról, predesztinációról szóló tanítás), mindenütt megjelölvén Barth theologiájának előnyeit, erejét, valamint egyoldalúságait, gyengéit. Ennél a résznél két kifogást kell emelnünk: nem vette Nagy Géza dr. eléggé figyelembe, hogy Barth, első tanulmánykötete (Das Wort Gottes und die Theologie, 1924) és a »Römerbrief« óta jelentős fejlődésen ment át; továbbá kifogásolnunk kell, hogy nem foglalkozott eléggé Barth dialektikájának természetével. E kettős okban rejlik a magyarázata annak, hogy a dolgozat Barth-interpretációja és Barth-kritikája helyenként nem helytálló és megesik az is a szerzővel, hogy nyitott ajtókat dönget. Nem volna ajánlatos tehát és bizonyára Nagy Géza dr. intencióival is ellenkeznék, ha valaki a nélkül, hogy magát Barthot tanulmányozta volna (aminek jónéhány Barth-prédikáció magyarra fordítása óta meg van már mindenki számára a lehetősége*) — ennek a dolgozatnak az alapján alkotna kritikai véleményt a dialektikai theologiáról. A dolgozat rövid harmadik része az ■ eredményeket foglalja össze s a dialektikai theologia gyakorlati értékét méltatja. — A rendkívül tartalmas, gondolkozásra késztető munka áttanulmányozása a fentebbi kifogások ellenére is nagyon tanulságos. __________ " " Tö. * Lásd : Isten és a kenyér. Barth Károly, Brunner Emil, és Thurneysen Ede válogatott egyházi beszédei. Fordította : Dávid Gyula ref. lelkész. (Arapatak, 1932). A 246 lapos csinos kötet megrendelhető a cégénydányádi ref. lelkészi hivataltól (Szatmár m.) 5 pengő -j- portó kedvezményes áron. Felhívjuk a Nagytiszteletíí Lelkész Urak figyelmét, hogy folyó hó 24-én, mint szeptember hó utolsó vasárnapján a persely pénz a Brit- és Külföldi Bibliaterjesztö Társulat javára lesz fordítandó. A begyülő perselypénzt a kerületi és főiskolai pénztár címére (Pápa) kell beküldeni. ®@®@®®®@©®®®(S®®@®@®®®®®®®®®®®@@®@®©@®©® 1 VEGYESEK 1 @ ® 'S®®®®®©®®®®®®®©®®®®®®®©®©®®©®©®©®©®®®®® — Kormányzói kitüntetés. A Kormányzó úr őfőméltósága megengedte, hogy dr. Lampérth Gézának közéleti szerepléséért elismerése tudtul adassék. Pápai kollégiumunk kiváló fiát kitüntetése alkalmából mi is szívből üdvözöljük. — Új felsőházi tag. Komárom-Esztergom vármegyék egyik felsőházi rendes tagja Báthy László prépostkanonok elhalálozván, a vármegye közönsége legutóbb tartott kisgyülésén Lőke Károly tatai egyházmegyei esperes, felsőházi póttag behívását mondotta ki a szabályok értelmében. Az új felsőházi tagot e helyről is szeretettel köszöntjük és e téren kifejtendő munkásságára Isten áldó kegyelmét kérjük. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Vargha Kálmán kálozi lelkész, főiskolai gondnok atyánkfiát, aki csak pár hete vesztette el édesanyját, újabb nagy megpróbáltatással látogatta meg az élet és halál ura, felesége, született Dávid Mária, 52 éves korában hosszas és fájdalmas, de türelmesen és Istenben bízó hittel hordozott szenvedés után f. hó 14-én az Urban elhúnyt. Temetése 16-án, Cegléden volt. Az Úr vigasztalja meg a hátramaradt szerető családtagokat azzal, hogy „akik a Krisztussal szenvednek, vele együtt dicsőülnek“.
