Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1933-08-20 / 34. szám

1933 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 137. oldal. vakkal üdvözölte, működésére Isten megsegítő és meg­áldó kegyelmét kérve. A nagy gonddal készített, az egyházmegye egy évi történetét felölelő esperesi jelentés tárgyalása kö­vetkezett, melynek első pontjánál közgyűlés annak a reményének adott kifejezést* hogy a nemzeti öncélú­­ságra törekvő kormányzatnak a valláserkölcsiségre való hivatkozása nem üres jelszó lesz, hanem tartal­mas valóság, országépítő, nemzetünket újjászülő erő, mely a Valláserkölcsiség és nemzeti érzés sziklavárai­­>n.ak egyházunknak és iskoláinknak történelmi jog­alapját minden erejével megvédi s azokat a nehéz idők gazdasági megpróbáltatásainak ostromai által ledön­teni nem engedi. Esperesi jelentés kapcsán a következő határoza­tokat hozta a közgyűlés: Tiszteletteljesen kéri a kerületi közgyűlést olyan intézkedésekre, melyek lehetővé teszik a főiskolai és egyházkormányzati járulékok csökkentését, mert ezek fizetését a mezőgazdasággal foglalkozó hívekből álló gyülekezetek már nem bírják. Az adóhátralékok behajtását szükségesnek s az egyházközségek háztartása egyensúlya megvédhetése egyetlen módjának tartva, kimondotta, hogy a behaj­tás mindenütt foganatosítandó s a behajtás körül kö­telességüket nem teljesítő közigazgatási hatóságok ellen a megfelelő lépéseket meg kell tenni. A tanítói fenntartói nyugdíjjárulék nehéz kérdé­sének megoldását csak a 183/1933. sz. konventi hatá­rozat szerint látja lehetőnek. Figyelmezteti egyúttal a presbitériumokat, hogy az állami adók és egyházi köztartozások befizetését el ne mulassszák, mert hamis jelszavak azok, melyek e kötelességek nem teljesíté­sére hangolnak s nyomukba keserű kiábrándulás fog lépni. Felkéri a lelkipásztorokat és tanítókat, hogy a pápai templomra felajánlott és még be nem folyt ado­mányokat mielőbb szedjék be és küldjék a templom­építési pénztárba, hogy a megkezdett építkezés foly­tatható és befejezhető legyen. Pápán a Kerkapoly- Bodor-alapítvány segélyéből református ’ovoda léte­sült. Legyen rajta az Isten áldása! Az egyházmegye 42, túlnyomórészben kevés lé­lekszámú és szegény gyülekezete közül 41-ben rend van. Itt a hívek csudálatos heroizmussal küzdenek a nagy nehézségekkel, teljesítik kötelezettségeiket az egyházzal szemben szinte a lehetőség végső, mérté­kéig, megőrzik hifiiket, mintha csak éreznék, hogy mekkora szükség van éppen most annak erejére. Csak egy gyülekezetben mutatkoznak aggasztóan a korha­dás jelei. Itt az egyházi hatóság krisztusi szeretettel, de mégis a törvény megkivántató szigorával jár el. A nehéz viszonyok között is folytak építkezések, történtek önkéntes adományozások, adósságtörleszté­sek. Ezek, mint az élő és munkás hit bizonyságtételei,, — örömmel jegyeztettek fel. Az Országos Református Szeretetszövetség szá­mára esperes az egyházlátogatás alkalmánál 267 P 50 f-t gyűjtött. A hála köszönetét nyerte érette a gyűjtő is, az adakozók serege is. Esperesi jelentésnek az iskolák kormányzati ügyeivel foglalkozó részénél a tanítók betegszabad­sága esetén a helyettes fizetésnek az iskolafenntartóba elviselhetetlenül nehezedő terhe miatt a közgyűlés arra kéri egyházi főhatóságainkat, méltóztassanak a kultuszkormánynál lépéseket tenni, hogy e teher egy­házközségeink vállairól levétessék; háríttassék át a nem állami tanszemélyzet nyugdíjintézetére, vagy vo­nassanak be tanítóink e tekintetben az OTI körébe az egyházközségek és tanítók újabb megterhelése nélkül. A mezőörsi lelkész! állásra Madar Zoltán deb­receni s. lelkész megválasztása megerősíttetett. Az új munkatársat a közgyűlés szeretettel köszöntötte. Szívből üdvözölte Árvay Gábor adorjánházai, Horváth Péter kispiriti és Kiss Lajos kupi k. tanító­kat igazgatói címmel való kitüntetésük, Szalóky Dá­niel nyug. erdőcsokonyai ig.-tanítót szülőegyháza, a nemesszalóki egyházközség örökös tiszteletbeli fő­­gondnokává történt megválasztása alkalmából; a 43 évi működés után nyugalomba vonuló Parragh Dezső nagypiriti ig.-tanítótól pedig jókivánásokkal vett bú­csút. Kedves melegséggel, Isten iránt való hálával em­lékezett meg a közgyűlés méltóságos Ihász Lajosné úrnő 80-ik életéve betöltéséről s felküldötte fohászát a mennyei Atyához, hogy a magyar kálvinista nagy­asszonyok e példaképét, egyházmegyei gondnok úr nevelő édesanyját áldja meg sok boldog esztendővel, hogy sokáig örülhessen még az életnek szeretett csa­ládja körében. Az esperesi jelentés végeztével a közgyűlés Jakab Áron esperes urat, az ifjúi lelkesedéssel, bölcseség­­gel és szeretettel munkálkodó kormányzót és vezért az egyházmegyei közgyűlés lelkes ovációban részesí­tette. Kiss Zoltán tanügyi biz. elnök a tanügyi bizott­ság által már megtárgyalt és jóváhagyott jelentésé­ben számolt be az egyházmegye tanügyi állapotáról. A nem református iskolába járó gyermekeink vallás­­oktatása örvendetesen halad előre s megnyugtató ered­ményeket mutat fel. Csak egy helyen, Nagyalásony­­ban nehéz e kérdés megoldása az illetékes csöglei lel­késztől való nagy távolság miatt. Az egyházmegye tanítói közül 36 kitűnőre, 16 jelesre, 6 jóra minősít­tetett. Nem minősíttetett 2. Ez a minősítés azt iga­zolja, hogy tanítóink hivatásuk magaslatán állanak. Bár a kir. tanfelügyelő minősítése nem ilyen kedvező, — a közgyűlés meg van győződve a felől, hogy a mi minősítésünk, mely minden tárgyra kiterjedő alapos vizsgálaton alapul — és nem egy-egy tárgynak vagy a tanító módszerének a vizsgálásán —, az iskola való­ságos értékmérője. Tanítók iskolán kívüli kultúrmun­­kájukkal és egyháztársadalmi téren is üdvös tevékeny­séget fejtenek ki. — Az iskolai kölcsönkönyvtárak ál­dásos hatása mindenütt érezhető. Lelkész-tanítósággá átszervezhető egyházközségül egyenlőre csak Pjpa­­dereskét jelölte meg a közgyűlés. Bolla József missziói előadó beszámolt a gyüle­kezetek missziói életéről. Mindenütt folyt missziói munka valamilyen alakban. Különösen a szegény gyer­mekek gondozása, felruházása körül végzett szép mun­kát a keresztyén szeretet. Számvevői jelentéseket a közgyűlés elfogadta s a pénztárak kezelőinek a felmentést megadta. Az OR JŐ temetési segély akcióját felkarolásra ajánlotta. Gyámoldai és egyéb helyi jelentőségű ügyek el­intézése után a közgyűlés esperes úr buzgó imájával és a Himnusz el éneklésé vei véget ért. Bírósági ülés július 18-án és 19-én délután volt. Az előbbin három kisebb közigazgatási, az utóbbin egy fegyelmi és két közigazgatási ügyben hozott a bíróság ítéletet. Vs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom