Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-29 / 22. szám
1932. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 87. oldal. tisztán svájci vonatkozású kérdések iránt is. Ez természetes, mert Svájc mintegy második hazája lett, ott végezte egyetemi tanulmányait, ott szerzett doktorátust, svájci nőt vett el feleségül és a harctérről hazatérte óta állandóan Zürichben él, mint a zürichi tudományos körök nagyra becsült tagja, akinek munkásságát állandóan figyelemmel kisérik. Második hazájának a vendégszeretetét azzal viszonozza Dr. Weisz, hogy egymásután fedezi fel szerencsés kézzel a könyv- és levéltárak elrejtett aktái és kéziratai között a még svájci történetírók által sem méltatott, vagy azok előtt is teljesen ismeretlen értékes kéziratos müveket és adatokat. Zwingli életét is alapos tanulmány tárgyává tette. A Zwingliana című zürichi tudományos folyóiratban több közleménye jelent meg, a Zwingli halálának négyszázéves évfordulója alkalmából pedig azzal áldozott a nagy reformátor emlékének, hogy közzétette Stumpf János kéziratos müvét. Hogy ez a publicatio milyen hatású volt, mutatja az a tény, hogy hat hét alatt második kiadást kellett belőle rendezni és ebből nőtt ki a Quellen und Studien című sokat ígérő sorozat. Zwingli emlékének tisztelői nagy hálával tartoznak Dr. Weisznek, hogy Stumpf és Sprüngli müveit hozzáférhetővé tette, mert a könyvekben valósággal megelevenedik az a bámulatos hazafiui és reformátori munka, melyet Zwingli szükebb hazájában és azon túl is végzett, bele látunk a kor vezéreinek indítóokaiba. Hús és vérből való emberek voltak azok is. Mennyit kellett küzdeniük félreértéssel, rosszakarattal. Meglepő az a bátorság, amelyet csak az evangéliumnak a szívben megléteiével magyarázhatunk. Hogy utasítja vissza Zwingli a személye ellen terjesztett aljas vádakat. (Stumpf Chronik 191. 1.) Hogy szállnak szembe ő és barátai mindenkivel, aki városuk és az evangélium érdekei ellen cselekszik. „Widerstand leert uns erst recht erkennen, was glouben ist, was recht gebetet ist“ (207. 1.). Az ő meggyőződésük az, amit Zwingli oly találóan fejez ki a pestiskor írt énekében: „Dyn haf bin ich. Mach ganz aid brich!“ = „Csak félig vagyok a Tied, tégy egészen azzá, még ha össze kell is törnöd engem.“ Sok szomorú adatot is megőriztek e források. Fájdalmas, hogy mennyire nem tudtak sokszor egyetérteni a reformáció hívei. Megrendítők a Stumpfról szóló tanulmányban (Zwingliana 208—9. 1.) közölt adatok és Luther-levél. (L. még Stumpf Chronicája 154. 1. és a 155. jegyzet a 214. lapon Luther és Melanchton álláspontja Zwinglivel szemben.) Dr. Weisz mintaszerű munkát végzett. A Chronicat nagyon szép bevetéssel és értékes jegyzetekkel látta el. A krónika szereplőire vonatkozó legfontosabb irodalmi utalásokat mind közli, gondos összeállításban, egész a legújabb időkig. A Quellen und Studien vállalat jól kezdi pályafutását. Nagy érdeklődéssel várjuk a többi köteteket, melyek közt szerepel a II. Helvét Hitvallás két kötetben. P. J. w©®©®®®®©®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©©©® @ | VEGYESEK § S®®®®®®®®®®®®®©®®®©®®®®®®®®®©®®®®®®®®)®® — Dr. Antal Géza püspök úr Komáromban. Vasárnap, e hó 22-én, lélekemelő ünnepély keretében avatta fel dr. Antal Géza püspük úr a komáromi ref. egyházközség két új harangját, melyek közül az egyiket a Nőegylet, a másikat a Leányegyesület ajándékozta az egyháznak. A püspök úr szombaton délután érkezett Komáromba, hol nagyszámú közönség várta az állomáson. A város és egyúttal a kath. egyház nevében Alapy Gáspár kormányfőtanáesős, polgármester üdvözölte először a Püspök urat, mint a város volt polgárát, méltatva azokat az érdemeket, melyeket Püspök úr a komáromi ref. gyülekezet kiépítése körül szerzett. Utána Sári Imre ref. lelkész a komáromi gyülekezet, valamint annak kebelében működő egyesületek nevében, majd Löké Károly esperes a tatai ref. egyházmegye nevében üdvözölte Püspök urat, aki az üdvözlésekre külön-külön válaszolva, a nehéz időkben állhatatos kitartásra és békességes, megértő együttműködésre buzdította a megjelenteket és a város lakosságát. A pályaudvaron történt fogadtatás után a Püspök úr kíséretével a lelkészi lakásra indult, amelynek bejáratát a Püspök úr tiszteletére feldíszítették komáromi hívei. A vasárnapi ünnepély kiemelkedő pontja dr. Antal Géza püspök úr prédikációja volt, melyben az embernek minden tudása és hatalma mellett is végtelen kicsinységéről és ezzel szemben az Istennek végtelen nagyságáról beszélt a CXV. zsoltár 1. verse alapján. Majd megható imával felavatta Isten dicsőségére az új harangokat, s mikor azok megszólaltak, igen sok jelenlevő szeméből a meghatottság könnyei hullottak. Az új harangok szép kiviteléért és hangjáért a soproni Seltenhofer céget illeti a dicséret. Istentisztelet után a lelkészlakáson küldöttségeket fogadott a Püspök úr, majd látogatásokat tett a városban. D. u. 1 órakor közebéd volt, melyen az első felköszöntőt Püspök úr mondotta a Kormányzó úrra. Ezalatt Püspök úr felhívására az ebéd közönsége egy percig néma csendben állva hódolt a tragikus véget ért hires magyar pilóta, Endresz György emlékének. A Püspök urat dr. Zsindely Ferenc országgyűlési képviselő köszöntötte fel költői szépségű szavakkal, majd Sári Imre lelkész üdvözölte az egyház vendégeit, valamint a jelenlévő Nő- és Leányegyesületi hölgyeket. Püspök úr Komáromból vasárnap este 8 órakor Budapestre utazott el. — Főiskolai Igazgatótanácsi értekezlet volt Pápán május 26-án, Varga Kálmán főiskolai lelkészi és dr. Darányi Kálmán főiskolai gondnokok elnöklete alatt, melyen az intézőbizoitsági ülésen tárgyalandó tanügyi pontokat beszélték meg az igazgatótanács Pápán levő tagjai. Az ülésen elejétől végig ott voltak dr. Antal Géza püspök és Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urak, akiket az igazgatótanács elnöksége melegen üdvözölt abból az alkalomból, hogy Püspök úr mint egyházkerületünk püspöke hivatott be az országgyűlés felsőházába, Főgondnok úr pedig az egyetemes konvent elnöki székét foglalta el, mint hivatalára nézve legidősb egyházkerületi főgondnok. — Uj tanárok. Theologiánkon a rendszeres theologiai tanszékre az egyházkerületi intézőbizottság, pályázat mellőzésével dr. Török István jelenlegi helyettest tanárt választotta meg, egyhangúlag. — A gimnáziumi rajztanán állásra 12 pályázó közül, a tanárikar által első helyen ajánlott Tóth Sándort alkalmazta az 1932—33. isk. évre helyettesminőségben, akinek legjobb képesítése volt. Az új tanárokat szeretettel köszöntjük és munkájukra Isten gazdag áldását kérjük. — Gyülekezeti nap Tatán. A tatai ref. egyház az egyházmegyei Belmissziói Bizottsággal együttesen máj. 8-án áldásaiban gazdag gyülekezeti napot rendezett. A délelőtti istentiszteleten a szent szolgálatot Löké Károly esperes és Baráth József missziói előadó végezték. A prédikáció témája egyházi életünk megújhodása volt Ef. 4i5—ír alapján. Az istenitisztelet után tartott presbiteri gyűlésen ugyancsak ők szólották a presbiteri tisztségről s egyházi életünk égető, lelki kérdéseiről, őszinte szív erejével téve bizonyságot mindkét helyen a Krisztus gyülekezetének életfeladatairól. Délután Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész köré gyűltek a gyülekezet kicsinyei gyermekistentiszteleten. A d. u. 5 órakor tartott templomi ünnepély a gyülekezeti nap kereteit kiszélesítette. A közélet vezetői, köziük Fellner Pál képviselő, Troykó Béla főszolgabíró, dr. Lukács József piarista gimn. igazgató, Tóth Emil őrnagy és sokan a más egyházak tagjai közül foglalták el a templom padjait, hogy tanúi legyenek dr. Hegedűs Lóránt ny. miniszter, egyházunk e melegszavú, bibliás lelkű „világi papja“ bizonyságtevésének, Léviről, a pénzemberről és Jézusról szólott, kinek lelki szenvedései,
