Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-22 / 21. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 21. szám. Pápa, 1932 május 22. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI R EFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. • Utasítás a missziói jeíentőivek kitöltéséhez. Szerkesztette Benke József alsóborsodi missziói előadó. Igyekeznünk kell az egyes kérdésekre a való helyzetnek megfelelő feleletet adni, még abban az esetben is, ha az kedvezőtlen, vagy nemleges, már csak azért is, mert tudnunk kell, hogy az igazi lelki­munkák értékét nem mindenkor az eredmények mérik s a statisztika pedig nem a lelkipásztor munkáját akarja mérni, hanem a helyzet tiszta képét feltárni. Az egyes kérdésekre való feleletnél tartsuk szem előtt a következőket: Ad 1. A rendes templomi és liturgikus isten­tiszteleteket ne sorozzuk e kérdőpont alá, úgyszintén nem tekinthető missziói munkának bálok, műkedvelő­­előadások vagy társadalmi (egyházon kivül eső) moz­galmakban való részvétel sem. Misszió: Istentől adott megbízatás, az anyaszentegyházon keresztül Isten or­szágának építésére. Missziói munka: minden e célra s e cél érdekében való törekvés. Ad 3. Gyermekistentisztelet alatt azokat a temp­lomban, igehirdetéssel végzett istentiszteleteket ért­jük, melyek kifejezetten gyermekek részére 14 éves korig, gondolatvilágukhoz alkalmazva tartatnak, te­hát nem sorozhatok ide sem a szokásos reggeli isten­tiszteletek, mikor felnőttek részvétlensége miatt csak a tanítók által felvezetett iskolásgyermekek vannak ott jelen, sem pedig az iskolába bevezetett biblia­­olvasás, illetve a tanulás előtti és utáni ima közös el­mondása, sem pedig a vasárnapi, illetve bibliai iskola. Előkészítés alatt nem a gyermekek előkészítését, de a csoportvezetők előkészítését értjük, amennyiben több kisebb csoportra osztva folyik a munka. Amikor is a lelkipásztor időnként, lehetőleg hetenként a cso­portvezetőkkel közösen megbeszéli a tárgyalandó anyagot s a végzett munka eredményét, hogy így az egység meg legyen a csoportokra osztás dacára is. Különleges gondozás alatt értendő, mikor a szük­séghez képest egyes gyermekeket különösen kell imád­ságunkban és gondunkban hordozni, esetleg anyagilag is segíteni, a családi nevelésére is különösebben fel­ügyelni. Van-e adakozás? Értjük ez alatt a gyermekek­nek rendszeres adakozásra való ránevelését perselye­­zés által. Tehát nem a gyermekek számára, de a gyer­mekek által gyakorolt adakozás van kérdésbe téve. Ad 4. A konfirmáltak összetartása valamely ha­tározottan evangéliumi alapon álló egyesületben, — ifjúsági vagy leányegyletben értendő, tehát nem jö­het itt számításba sem a levente-egyesületbe való be­lépés, sem a gazdasági ismétlő-iskolába való járás, még ha a lelkész is tart ott valláserkölcsi előadást, 'esetleg a tanterv szerinti vallásórát. Önkéntes egye­sületi, illetve bibliaköri munka adhat igenlő feleletet. Ad 6. Különbség teendő vallásos estély és bib­liaköri munka közt. Mig a vallásos esték keretül szolgálhatnak ismeretterjesztő előadások, építő tar­talmú felolvasások tartásának, ének-, zeneszámok-, szavalatokkal élénkítve, természetesen az ima s ige­hirdetés sem hiányozhat, addig a bibliaköri munka célja a Szentirásban kijelentett Isten akaratának meg­értése, az abban való elmélyülés, közös bibliai tanul­mány, eszmecsere, természetesen ének és imádság. A vallásos estén bibliamagyarázatot tartunk, a biblia­körben bibliatanulmányozást vezetünk. Megkülönböztetendő házi istentisztelet és házi áhitat. Az előbbi a lelkész, illetve egy valamely gyü­lekezeti munkás által egyes magánházaknál összegyűlt gyülekezetben tartott istentisztelet, mig a házi áhitat a család magán áhítata, a családtagok együttes csen­des órája. Ad 7. I ratter jesztésre fordított egyházi kiadások­nak számít például áttérőknek, konfirmandusoknak, új házasoknak biblia, énekeskönyvvel való megajándé­kozása, vagy traktátusoknak ingyenes terjesztése. Ad 8. Egyesületek közé csak az alapszabály sze­rint működő, formálisan is megszervezett egyesületek sorozhatok. Ad 9. Egyetemes jellegű célok, intézmények ré­szére egy-egy, erre a célra hirdetett perselypénz át­adása is támogatást jelent, éppen úgy, mint az érettük való imádság. Ad 11. Község, állam, társadalom által végzett segélyezések, inségakciók stb. nem tartozik e kérdés alá, még akkor sem, ha a lelkipásztor annak intéző szerve, csupán az egyház által adott és végzett szere­­tetmunkák. Ad 12. A templomlátogatók számának megálla­pításánál szigorúan csak a felnőtt, illetve megkonfir­mált egyháztagokat vegyük számításba úgy ünnep-, mint hétköznapokon, tehát semmi esetben se számítsuk be az iskolásgyermekeket. Egy átlagos eredményt igyekezzünk megállapítani, tehát nem a legnagyobb látogatási számot. Szekták számontartásánál egy csa­lád is figyelembe veendő. A szociáldemokrata törek­vésekre különös figyelem fordítandó. Az évi persely­pénz összege a gondnoki naplóból pontosan ki írandó. Számadatokhoz. Az 1929—30. évi számadatok múlt évi jelentő­­ivből írandók ki. Ad 1. Feltüntetendő, miben állott a különleges gondozás. Község, vagy társadalmi gyűjtésből jutta­tott könyv, vagy ruhasegély még nem jelent különle­ges gondozást. Ad 2. Alapszabály szerint működő s beszervezett állandó tagok száma tüntetendő fel. Ad 3. Missziói munkát csak rendszeresen végző egyének kérdeztetnek, tehát nem az egyesületek tagjai, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IQAZG. PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom