Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-08 / 19. szám
74. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1932. rében bizonyos külső és belső feltételek alatt kialakult 'egy fajta üzletiesség, amelyben nem jogtalanul látták az újkori kapitáiizmus előfutárát. De ez már nem az eredeti kálvinizmus, hanem a későbbi puritánizmus volt, főleg Angliában és Amerikában. Messze vezetne, ha ennek okait vizsgálni akarnám, de mégis rá szeretnék mutatni egy pontra, amit eddig nem ismertek: arra a tudatos és szándékos álláspontra, amelyre a puritánizmus, amig benne a kálvini erők elevenen éltek, a már meglevő kapitálista erkölcsiséggel szemben ráhelyezkedett. Ennek a kapitálista erkölcstannak alaptétele a gazdasági javak — tehát a dolog — uralma volt az emberi személy felett, sőt a személynek és a dolognak egyenlősítése. Más szavakkal: la javak az ember lényegi tulajdonságaivá lettek: az ember értéke birtokától, gazdagságától függött. (Folyt, köv.) Dr. Bohatec József. Egyetemes konventünk pénteki ülését is Baltazár Dezső dr. püspök és Balogh Jenő dr. vezette. Makláry Károly a közigazgatási bizottság jelentései között beszámolt arról, hogy a kormány újabb jelentékeny összegekkel csökkentette az államsegélyt. A konvent aggodalommal vette ezt tudomásul. A törpegyülekezetek megmentése érdekében helyesléssel fogadták a dunamelléki egyházkerület gondolatait. A földművelő nép mai sorsát „fokozott aggodalommal és féltő szeretettel“ látja a konvent és felkéri az egyházi közületeket, hogy minden energiájukkal működjenek közre a kibontakozás munkájában. Antal Géza dr. püspök hangsúlyozta, hogy az egyházközségeknél a belkörü tűzbiztosítást csak akkor lehet rendszeresíteni, ha ez előnyösebb lesz a külső biztosítótársaságoknál való megállapodásoknál. Az egyházak súlyos terhein a gömör-tornai egyházmegye földteher-rendezéssel kíván segíteni. A határozat hangsúlyozza, hogy a konvent tudatában van annak, hogy az egyháztagok túlnyomó része kisgazdákból áll, akik egyházi és polgári kötelezettségeikkel erősen meg vannak terhelve. Felhívja tehát az egyházakat, hogy megokolt esetekben kérvényezzék a konverziót. A lelkészi stóla egységes megváltásának ügyét a jövő évi konvent fogja érdemlegesen letárgyalni. A tiszáninneni egyházkerület kérte a konventet, járjon közbe a kormánynál a szűkös termés miatt válságba jutott egyháztagok, lelkészek és tanítók segítése érdekében. A konvent meleg pártolásai ajánlja a kormány figyelmébe a kérdést. A gyermekeiket házon kívül taníttató lelkészek támogatására az elnökség ugyancsak interveniál a kormánynál. A többszörösen fölemelt tanítói nyugdíj-járulékokat az egyházközségek nem bírják és ezt a konvent nagy aggodalommal látván, nyomatékosan kéri a kormányt, hogy rendezzék közmegnyugvásra ezt az ügyet. Balogh Jenő dr., egy régebbi kultúrpolitikai sérelemmel kapcsolatban, bizalmát fejezte ki az új kultuszminiszter, Karafiáth Jenő dr. iránt. Fölemelte szavát a konvent az ellen, hogy a vasárnapi leventegyakorlatokat olyan időben tartják, hogy e miatt a leventék nem járhatnak istentiszteletre. Áz újpesti református egyház kezdeményezéséből a konvent a kereskedelemügyi miniszterhez fordult, hogy a vásárokat vasárnapról hétköznapra helyezzék át és vasárnap az árusítást se engedjék meg. Állást foglalt a konvent a kocsmák vasár- és ünnepnapi zárvatartása mellett. Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos jelentései után lelkesen vett tudomást a konvent az evangélikus egyház egyetemes ftlügyelőjének, Radvánszky Albert báró dr.-nak értesítéséről, hogy Zwingli Ulrik négyszázados centennáriumáról az evangélikus egyház is megemlékezett. Megnyugvással vették tudomásul, hogy a kultuszminiszter előterjesztést tett a miniszterelnöknek a nagypéntek törvényes ünnepnappá és munkaszünetié nyilvánítására. Balogh Jenő dr. világi elnök zárószavaiban javasolta, hogy a konvent fejezze ki ragaszkodását a lemondott világi elnök, Dókus Ernő iránt és kérjék, hogy tanácsaival továbbra is támogassa a református egyház munkáját. Ravasz László dr. püspök az egész konvent nevében meleg köszönetét tolmácsolta Baltazár Dezső dr. püspök és Balogh Jenő dr. főgondnok, konventi elnökök iránt a gyűlés vezetéséért, az előadóknak és Benedek Zsolt dr. konventi tanácsosnak az előkészítésért. Baltazár Dezső dr. püspök-elnök magasan szárnyaló imájával ért véget a háromnapos tanácskozás. \ KONYVISMERTETES A Küzdelmeink. Három ref. egyház története. Irta: Kar Géza ref. lelkész, Komárom, 1932. 8° 120 1. Ára 12 Ke. Bálint papnak a három község reformációjánál való szerepeltetése kissé merész! Bálint papot — nem a történelem, hanem a hagyomány szerint, (mert hiszen róla legelőször a 17. sz. második feléből kapunk adatot) — Török Bálint már 1536-ban elvitte Debrecenbe. Az itt tárgyalt községek 1550 körül a török járásban elpusztultak. 1561—2-ben tartott főesperesi visitatio alkalmával Ásványtő és Füss templomai romokban vannak, plebanus nincs, de — a lakosság még nem ismeri a reformációt. Hasonlókép romhalmaz a némái templom is, sőt az egész Néma elpusztult 1550 körül, így legszívesebben teljesen elvetném Bálint pap reformátorságát. Különben is történészeink a komárommegyei reformációt a komáromi várban levő német, majd magyar várlelkészek működésének tulajdonítják. De mindenesetre bizonyos, hogy Huszár Gál reformátorsága 1562 táján a legjobban beilleszthető és támogatható. Úgy, hogy e három, illetve négy község reformáltatása legbiztosabban 1562 körül tehető. A kolozsnémai egyház első ismert prédikátora Pápai Sz. István a felvett 1712-es év előtt is Némán volt már. Ugyanis mint némái lelkész jelen volt Pápai az 1711 nov. 4-i szomódi püspökválasztó gyűlésen s így valószínűleg a tekintélyesebb, hosszabb szolgálati idejű lelkészek közül való, ami természetesen nem szükségképen jelenti, hogy előbbi szolgálatát is Némán végezte. — A kurátoroknak, vagy legalább is az elöljárók közül kettőnek a nevét már előbb, mint a munkában jeleztetik (1776) ismerjük. T. i. 1712-ben az aranyosi tractualis gyűlésen Pápai prédikátorral együtt jelen vannak Borsos István és Német János, mint a némái egyház legátusai. Több ízben hivatkozik szerzőnk az 1774-i ekklesiai összeírásokra, nemcsak itt, hanem a csicsói egyháznál is. És pedig egyszer mint a felső dunamelléki egyházkerület jegyzőkönyvére, máskor mint Torkos Jakab superintendens által készített lajstromra. Az első hivatkozás csak meggondolatlan elírás lehet, mert hiszen felsődunamelléki egyházkerület már 1734 óta nincs,
