Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-06 / 10. szám
38. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. -.* 1932. ezekhez tartozó hívek elidegenednek attól az édes anyától, az egyetemes magyar ref. egyháztól, mely évszázadokon át hűséges ápolójuk, dajkájuk volt. : S vájjon olyan számbavehető-e az a segély, mit j ezek a kis egyházak élveznek? Az adócsökkentési se- 1 gély rövidesen eléri a nullát, ha még egyszer-kétszer * úgy ..apasztják, mint eddig tették. Pedig ez volt a leg- j értékesebb és legbiztosabb. Egyházi úton pedig a 8—10 évenként egyszer juttatott 100—200 pengő még nem elégséges arra, hogy emiatt nagyobb egyházaink jövőjét kellene félteni. És nem fájdalmas-e még csak gondolni is arra, hogy nagyobb lélekszámú gyülekezeteink rá vannak szorulva ezekre a kis összegekre? Ha nem is beszélünk ez alkalommal áldozatkészségről, nem könynyebb-e a több vállra nehezedő teher, mintha keveseknek kell azt hordozni? Nem a megszüntetés, hanem a segítségnyújtás: ez volna kötelessége nagyobb gyülekezeteinknek a kisebbekkel szemben Krisztusunk tanítása szerint, hogy amint megállták helyüket négy évszázad viharai között, megállhassák ezután is s velük és általuk is erősödjék, gazdagodjon mindnyájunk által forrón szere-" tett református Sionunk! Szilassy Sándor ref. lelkész. ....... -....—---------^ É KÖNYVISMERTETÉS ^ ............ -\é) Soós Károly: Jöjjön el a Te országod. Az elmúlt év vége felé egy szép kiállítású prédikációs kötet jelent meg a megszállás folytán tőlünk elszakadt komáromi egyházmegyében. Szerzője: Soós Károly bucsi lelkész. Ez a könyv bennünket dunántúli lelkészeket kétszeresen érdekel, először azért, mert mi ! ma is úgy érezzük, hogy a komáromi egyházmegye lelkileg hozzánk tartozik, másodszor, mert szerzője a pápai theologiának volt egyik szorgalmas és tehetséges hallgatója, aki már a megszállás és elcsatoltatás előtt is szépen munkálkodott irodalmi és közegyházi téren; ma pedig az egyházmegye főjegyzője; ez a könyv pedig — úgy tudjuk — a harmadik prédikációig kötete. A kötetben 59 prédikáció van az esztendő minden vasárnapjára és ünnepére alkalom szerint újévtől az esztendő utolsó vasárnapjáig. Úgy tekinthetjük ezeket, mint egy prédikáció-cyklust, amelyeknek középpontjában az Isten országa áll, amint ezt a cím ki is fejezi, ennek az eljövetelét szolgálja és munkálja a kötet minden darabja. Szerző érzi és látja, hogy a mai nehéz és viszontagságos idők és terhes anyagi és közéleti viszonyok miatt az Isten országa mindig távolabb látszik, mert az emberiség — s ezek között a ref. egyház tagjai is — nemhogy közelebb jönnének istenhez, hanem inkább eltávolodnak attól, ezért van a sok nyomorúság, amely csak akkor változik jóra, ha közelebb jön az Isten országa. Valódi prófétai meglátásai vannak és beszédeiben mintha túlsúlyban volna a prófétai elem a tanítói felett, de helyzetüket tekintve, ezt természetesnek is tarthatjuk és csakugyan elmondhatjuk róla, hogy a »szív teljességéből szól a száj«. Ami az egyes beszédeket illeti, mindegyiknek van főtémája, amely legtöbbször egy az alapigével, vagy abban gyökerezik és abból sarjadzik, nem kalandoz és nem keres idegenben témát, tárgyat, megtalálja azt az alapige tartalmában, sőt szavában. Mindegyik beszédet arányos és szabatos részekre oszt, sokszor előre kijelölve a részek tárgyát, vagy pedig a tárgyalás folyamán tagolja szét a témát, de a dispositio mindig a tételnek része, vagy pedig következtetése, tehát a szerves összefüggés megtalálható a tétel és a részek között, — tárgyalása építő, befejezése rendszerint buzdító. Nyelvezete világos, tiszta, könnyen érthető s e mellett erősen biblikus, a beszédek megfelelő idézetekkel vannak megtűzdelve, amelyekkel állításait erősíti és szépíti. Mindezek összefoglalásával a kötetet nyereségnek tartom egyházi beszédirodalmunkban és melegen ajánlom a használatra és tanulmányozásra. Kiállítása, nyomása minden kritikát kiáll és a párkányi Gondos Vilmos könyvkiadóvállalatnak igazán becsületére és díszére válik, mert ilyen kiállítású mű vidéki nyomdában ritkaság. Ára 40 cseh korona, — szerző állítólag lerakatot akar létesíteni Kis Tivadarnál. Megemlítem, hogy előszót Boross Kálmán kamocsai lelkésztársunk irt hozzá, akit pedig mi a régi időkből úgy ismerünk, hogy az ő szókimondó és mindig ellenzékies bátorsága és egyenessége érdemetlent nem szokott támogatni. Kálóz. Vargha Kálmán. ®@®®®®®@®®®®®@®@®®®®®®®®@®®®®®®®@®(e)@®@® m ® 8 VEGYESEK 1 ®@@®®®@®®®®®@®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®©®§)®@ — Főt. dr. Antal Géza püspök urat a kormányzó úr őfőméltósága most hívta be a felsőházba a dr. Révész Kálmán tiszánninneni püspök halálozásával megüresedett és az 1926. XXII. t.-c. 4. §-a szerint ref. egyházunkat illető egyik tagsági helyre. Főt. Püspök úr eddig mint Veszprém vármegyének két ciklusban megválasztott felsőházi rendes tagja volt tagja a felsőháznak, most tehát csak a jogcím változott. — Erling Eidern upsalai érseket, a svéd Iuteránus egyház új prímását, kinevezése alkalmából meleghangú levélben köszöntötte a magyar református egyház nevében dr. Baltazár Dezső püspök, konventi elnök. Az új érsek hasonló szívélyes hangú levélben válaszolt és egyházunkra Isten gazdag áldását kéri. Vargha Gyula emlékezete. A győri református leányegyesület tanulságos és élvezetes irodalmi estélyt rendezett a Kálvin-kulturházban február hó 21-én. Az irodalmi estély teljesen Vargha Gyula emlékezetének volt szentelve. Róla szólt az előadás, költeményeit szavalták és Ecsedy Aladár megzenésítésében énekelték a leányegyesület tagjai. Az előadást Horváth Endre pápai kollégiumi tanár tartotta, aki, mint a Győri Hírlap írja, Vargha Gyula egyéniségét, valamint költészetét lebilincselő módon állította a hallgatóság elé. Mesteri képei festett Vargha Gyuláról, a háború éveinek és az azt követő összeomlás idejének költőjéről, aki, mint rendíthetetlen kőszikla állott a körülötte vadul csapkodó kozmopolita költészet hullámverésében, rendíthetetlenül állott a nemzeti hagyományok és nemzeti erények szilárd alapján. Nemesveretii, termékeny költészetének méltatása során rámutatott a kitűnő előadó arra, hogy költészetét épúgy az erkölcsiség jellemzi, mint magánéletét. Lantján megszólal az emberi szív minden érzése. Költeményeiben a vallásosságot, hazaszeretetei és az emberszeretetet ápolta. A műsor egyéb számait az egyesület vezetői, illetve tagjai látták el, akikhez csatlakozott Lukácsy Dezső evangélikus s. lelkész szavalattal. Ezzel az irodalmi estéllyel újabb jelét szolgáltatta tevékenységének a győri református leányegyesület, melynek tagjai
