Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-14 / 7. szám

1932 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27. oldal. dogságáról. Az, aki e világból sokat bír, ha elveszti, — fel fog lázadni Isten ellen, — de aki elmondhatja: »kihozott engem a bűn szolgáságából«, — az veszít­sen el bár mindent, — lázadó nem lesz soda. Isteni az ő szövetségére mutat rá az I-ső parancsolatban, melyet az emberrel kötött. Az igazi vallásosságban mindenütt megtalálod ezt a szövetségkötést, amely egyedül csak akkor jöhet létre, ha Isten azt felajánlja. Istennek az Izrael népével való szövetsége létrejött a Tízparancsolatban. De Isten új szövetséget is kínált fel és teremtett a Krisztusban, az ő vérében és mikor az Úrvacsorát vesszük, mindig erre a szövetségre em­lékeztet Isten: %e pohár amaz új szövetség az éti ■vérem által«.. Miikor a zsidó szövetséget mond: a Tízparancsolatra gondol, mikor a keresztyén mond szövetséget: a Krisztusra gondol. Isten attól a nép­től, amellyel ő szövetséget köt, a szövetségnek meg­tartását kívánja meg, máskülönben a szövetség fel­bontása és szétszakítása következik be. A mi vallásos gondolkozásunkban ez a szövetség Istennel nagyon halványan él s hatóerejét nagyon elvesztette, de mi­helyt az Isten megszólal, azonnal erre a szövetségre, mint megrontott és meggyalázott szövetségre figyel­meztet. Mikor a szövetség meglanyhul, a vallásban minden romlásnak indul. Á vallásos közöny nem más, mint az ember részéről a szövetség feladása, vagy kijátszása. A bűn elveszíti átkozott és halálos voltát, az Isten elveszíti szuverén tekintélyét, az emberek el­veszítik a közösségi érzésüket. A keresztyén egyház megromlása mindig Iaz Istennel való szövetség eU homályosodásából fakadt, ugyanúgy a megújulása a szövetség megerősödéséből. Isten azt, akivel szövet­séget köt, a Tízparancsolaton neveli magának. (Folyt, köv.) Az evangélium terjedése az ukránok között. A Dein Reich komme« c. missziói lap részle­tesen számol be arról az evangéliomi megmozdu­lásról, mely az ukránok között tapasztalható. Ezt a népet az óceán mélyéből földrengések által felszínre hozott szigetekhez hasonlóan a világháború hullámai és a forradalmak viharai emelték ki évszázados európai elmerültségükből. Igaz, hogy mintegy 1000 évvel ez­előtt egyszer mint orosz-ukrán állam alakulat, majd meg mint dnjeper-melletti kievi nagyhercegség feltűn­tek rövid időre az emberiség történetében, hogy az­után századokon a nemismerés homálya borítsa őket. A későbbi politikai alakulatok részekre tépték őket. Egy részük a Nagy Péter orosz birodalmába került, másik felük meg a Habsburgok hatalma alá tartozott. Az oroszok kisoroszoknak nevezték őket^ az Ausztriá­hoz tartozók „pedig a ruthén nevet viselték. A világ­háború vége felé terelődött ismét a figyelem e közel 40 millió lelket számláló népre. Egyesülni most sem sikerült nekik, mert most is három részre: Szovjet­­oroszországba, Lengyelországba és Csehszlovákiába vannak beosztva. A nemzetek azonban Isten teremtményei, amig Ö könyvéből ki nem törli őket, nem tűnhetnek el. E népnek különösen a lengyelekhez tartozó részében most eleven evangéliumi megmozdulás tapasztalható, mely megérdemli, hogy reátereljük figyelmünket. Ed­dig nagyobbrészt a görögkatolikus egyházhoz tartoz­tak, de közöttük szétszórtan élő német evangéliumi szórványgyülekezetek mindjobban az evangéliumra irá­nyították figyelmüket és ennek nyomán valami szent tűz támadt bennük, mely az evangéliumhoz vonzza őket. Ez a reformációi megmozdulás is minden te­kintetben hasonlít a történelmi első reformációhoz. Ennek is két iránya van. Az egyik Luther útjain halad, a másik meg a genfi reformátor nyomdokát követi. De bármelyik irányhoz tartozzanak is, békés együtt­­munkálással szolgálják az evangélium szent ügyét. A megmozdulásnak a főirányítói Kolomeában Lie. Weidauer és Stanislauban D. Zöckler superintendens és Lempp lelkész. Ez ifjú evangéliumi mozgalom felett is betelje­sedett az Ur mondása: Gyűlöletesek lesztek az én nevemért. Ugyanis se a görögkatolikus, se a görög­keleti egyház nem nézi tétlenül a megmozdulást1. Missziókat tartanak, amely alkalmakkor a legerőtelje-' sebben kelnek ki ellenük. Szinte dühvei prédikálnak ezen »eretnekek és szekták« ellen, akik az »egyháznak és a Krisztusnak ellenségei«. De minden törekvésük, h°gy gátat vessenek az evangélium terjedésének, hiába való. Az evangélium felgyűlt világosságát nem si­kerül nekik eloltani. Még az ilyen missziói alkalmakat is ügyesen tudják az evangélium barátai felhasználni. Az ilyen alkalmakra összegyűlt nép közé elegyedve ajándékkép osztogatják a »Prosry« (»Fel a szemek­kel«) c. evangéliumi lapot, minek következménye az evangéliumnak még szélesebb körben való elterjedése. Ennek a mozgalomnak egyik vezetője mondja, hogy minden évb^en csak a stanislaui kerületben átlagban két gyülekezet áll elő, mig a múlt év első felében (1931 junius végéig) már öt gyülekezet alakult itt és másik három alakulóban van. Nem rettenti vissza őket az a sok kellemetlenség, mit szenvedniük kell, és keserűség, melyet a görög katolikus hitoktatók gyer­mekeikkel az iskolában éreztetnek. Állásokat vesztenek el egyesek, de megismert evangéliumi hitükhöz nem lesznek hűtlenek. Ahol egyszer a Lélek kiárad, ott csodálatos eredmények támadnak és hatását semmi sem akaszthatja meg. Igen tanulságos ez a mozgalom különösen ab­ban a tekintetben, hogy itt nem csak az élő szóval, hirdetett Igével, hanem még nagyobb mértékben hat­nak a nyomtatott Igével, evangéliumi tartalmú lapok­kal és könyvekkel. Ezek felkarolása és terjesztése a mi gyülekezeteinkben is jobban felkarolandó volna. A magyar evangéliumi egyházak imádságos lé­lekkel nézik e szomszéd nép evangéliumi megmoz­dulását s annak terjedésére az Isten áldó kegyel­mét kérik. Referens. MEGJELENT! Soós Károly: „Jöjjön el a Te országod“ című egyházi beszédkötete. E mű Soós Károly leg­nagyobb munkája, mely egy egész esztendőre szóló vasárnapi, ünnepi és alkalmi beszédeket tartalmaz, a mai idők számára készült, lelkészeknek és preoráns tanítóknak nagy segítségül szolgál. 59 beszéd 340 oldalon nagy alakban, vaskos, tartós, díszes vászon­kötés. A megrendelők 9 pengő kedvezményes árban bérmentve kapják. Szállítás utánvéttel történik. Költ­séget és fáradságot nem sajnálva törekedtem arra, hogy e nagy munka kiállítása a Magyar Református Egyháznak kedves meglepetésül szolgáljon. Megrendelhető: GONDOS könyvkiadónál, Párkány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom