Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-17 / 29. szám

1932

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

115* odall

iránti hűség voltak azok az ideálok, melyek égtek bennük s cselekvésre késztették lelkűket« (27). Nem anyagi jutalom vagy kitüntetés reményében munkálkodtak, hanem azért, mert hivatásuk magaslatán állva megértették, hogy »a mi édes magyar vérünk; jó magyar népünknek gyermekeit a tudás forrásához elvezetni, belőlük a hazának hasznos, egymást megértő polgárokat nevelni, őket istenfélelemre, jó erkölcsre, hazaszeretetre oktatni mindennél gyönyörűségesebb munka« (44). Formálták a kis emberi agyat, hogy a rájuk bízott gyermekekből »ne csak értelmes, magukat szóban és írásban helyesen kifejezni tudó, munkaszerető emberek, hanem a társadalomnak, a hazának is hasznos polgárai és egyházuknak is hű fiai legyenek« (9). Tóth István Sárkeresztesen, Zsinka János Magyarújfalun, Németh Gyula Dunamocson orgona beszerzésén fáradozik sikerrel.

De nem kevésbbé tanulságos ez a kis füzet missziói szempontból is. Aki elolvassa ezeknek az öreg, érdemes tanítóknak életrajzát, az nem fogja többé úgy tekinteni a missziót, mint újítást. Bőven állanak ebben a füzetben adatok a rendelkezésünkre a mellett az eddig is sokat hangoztatott ténymegállapításunk mellett, hogy a missziói munka nem újkeletű a magyar református egyházban. Jóllehet, az érdemes irók ezt a szempontot nem állították a homloktérbe és nem gondoltak arra, hogy ezt kidomborítsák, úgy, mint ismerjük közülök néhánynak ez irányú munkásságát, mégis találunk benne bőven missziói vonatkozású adatokat. Az ilyen megjegyzések: »Lelkészével a legmelegebb egyetértésben, barátságban élt«, társadalmi értelemben is igen komoly figyelmeztetés az egyházi élet vezető munkásaihoz: lelkipásztorokhoz és tanítókhoz egyaránt, missziói értelemben pedig záloga annak, hogy hogyan lehet sikeresen dolgozni egy gyülekezetben. A füzet Írójának helyes megállapítása szerint a »belső emberek« harmonikus egyetértésében és összemunkálásában épül az istenországa.

A füzet olvasása során az a gondolatunk támadt, igen kívánatos lenne a tanítóknak tág teret biztosítani a missziói munkában és pedig úgy, hogy a munka szociállis részét ők vennék kézbe. Nem külső kényszer, egyházhatósági határozatok vagy szabályrendeletek folytán, hanem belső indításból, mint azt az öreg jó tanítók tették. PL Tóth István sárkeresztesi tanítónak — tőlük 16 km.-re volt a körorvos — volt kézi »gyógytára«, mindig megadta az első segélyt. Nem volt kuruzsló, hanem az orvosnak legjobb barátja, aki meg is szokta kérdezni a beteget, hogy nézte-e már a tanító úr? Meg is bizonyult vele szemben a nép szeretető, amidőn nagy beteg lett és gyógykezeltetésre kellett mennie, pár pillanat alatt 600 koronát gyűjtöttek össze részére. Németh Gyula Felsőőrben széleskörű szociális munkát végez, a vegyes lakosságú helység minden mozgalmában részt vesz és a nagy Ínség idején ő jár el a vetőmag és élelmezésre szükséges gabona megszerzésében. Soós Gyula pusztarádóci igazgató-tanító az alkotás és szervezés embere. »Intézményeket létesített, hogy ezekkel községe és egyháza szellemi életét, anyagi jólétét' és haladását előmozdítsa.« Kiváló pomológus és olyan faiskolát létesített, hogy nemcsak községét, hanem az egész vidéket a legnemesebb fajgyümölcsfákkal telepíthette be. Ma ezt a vidéket valóságos gyümölcserdők koszoruzzák s teszik széppé, kedvessé s emelik az anyagi jólétet. Lakatos Károly, a komáromi községi elemi iskolák igazgató-tanítója, a leányosztályokban református hitoktató ,mely utóbbi tisztét még

akkor is megtartotta, amikor igazgatói tisztétől megvált, a lakosság jólétének emelésére ráirányította a figyelmet a méhészetre s ebben maga járt elől jó példával. Járt faluról falura, előadásokat tartott s megszervezte a vármegyei méhészegyletet. Nagy szerepe volt az ipari és gazdasági termelők szövetkezetének vármegyei megszervezésében; a komáromi kikötőben telelő hajósgyermekek részére tanfolyamot szervezett és azt vezette minden díjazás nélkül; megszervezte 1904-ben(!) a Napközi Otthont, melly ma is fennáll, s ahol a megalakulás első éveiben már 100—140 gyermek kapott a téli hónapokban meleg ételt. Ezek az adatok magukban beszélnek.

Igen szeretnénk, ha ezt a tanulságos kis füzetet elolvasná minden lelkipásztor és tanító atyánkfia s belőle ugyanannyi biztatást és reménységet merítene, mint jelen sorok írója,, aki az itt ismertetett' füzet írójának munkásságát személyes tapasztalásból ismeri s tőle soha nem hallott egyetlen dicsekvő szót az ő munkásságáról stb., mert nem a szavak, hanem a tettek embere Lakatos Károly. Ezért bocsátotta közre »Az emlékezés szárnyán« jubileumi megemlékezését a pápai főiskola iránti hálájának kifejezésére.

Gye.

®@®@®®®@®®@)®®®®@®®®®@®®®®®®®®®®®@®@@®®® ® ®

1 VEGYESEK 1

© @ S@®®®®@@®@@®®®©®©®@®®®@®©®®®@@®®®@@@;®S;§)

— Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök úr f. hó 11-én nyári pihenőre Hollandiába utazott, ahonnét augusztus elejére szándékozik visszatérni.

— Halálozás. Részvéttel közöljük, hogy dr. Horváth József, theologiánk nyugalmazott tanára, f. hó 14-én, hoszszas szenvedés után életének 75-ik évében Budapesten elhunyt. A megboldogult Madocsán (Tolna in.) született 1858-ban. A theologiát Budapesten végezte. Tanári működését 1881-ben Kunszentmiklóson kezdte, innét választották meg 1885-ben Pápára gimnáziumi vallástanárnak, majd 1888-ban a theologiára a bölcsészet- és neveléstudomány tanárának. 1889-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvári egyetemen. 1894-ben a nőnevelő-intézet-igazgatója lett. Nyugalomba vonult 1917 szept. 1-én. Több éven át volt a gazdasági tanács elnöke. Élete utolsó éveit Budapesten töltötte. Bölcsészeti és mathematical tárgyú dolgozatai 1882- től jelentek meg. Különösen értékes a Ref. Egyházi könyvtárban megjelent műve: Az ókori filozófia története, Pápa, 1914. Temetése július 17-én volt Budapesten. Az elhunytban Varga Gyuláné szül. Horváth írén nőnevelő-intézeti tanárnő édesatyját gyászolja. Az úr vigasztalja meg hátrahagyott szeretteit.

— Az Őrségi Ref. Egyházmegyei Tanítóegyesület

július 5-én Nagyrákoson tartotta közgyűlését. Fejes Gábor helybeli lelkész a bevezető istentiszteleti prédikációjában megkapőan szólt a lelkész és tanító közös, bizonyságtevő munkájáról. A két és félórás gyűlésben Székely József elnöki megnyitója lendületes, tömör és a lelkeknek bíztatást jelentő összefoglalását adta a tanítói közélet főbb kérdéseinek. Az egyesület Szabó István veleméri ig.-tanító által külön tartott megemlékező beszédben fejezte ki az elhunyt Hodossy Lajos kercai lelkész emléke iránti megbecsülő, nagy szeretetét. Értékes táblai rajzolással vezetett gyakorlati tanítást tartott Moharos László ispánki tanító. Növendékeinek egész évi munkafüzetéből lehetett látni, hogy a rajznak az egész tanításunkban lehetőségig való alkalmazásával milyen hihetetlenül magas nívóra lehet a gyermek rajzolási és fogalmazási készségét fejleszteni. Vendel Margit szattai tanítónő a természetrajz tanításáról, Szabó Gyula kerkanémetfalui tanító a táblai rajzolásról tartottak elismeréssel kísért előadást. A pénztári és jóléti ügyeket Ugray József pénztáros terjesztette elő, a szövetségi ügyekről