Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-06-19 / 25. szám

98. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1932. mákat keresztyén szempontból megvilágítva tárjuk a magyar közönség elé. Egyházi sajtónkat is öntudato­san és egyöntetűen kell irányítani, hogy bármilyen el­lentétben álljanak is más kérdésekben lapjaink egy­mással, legalább az »élet és munka« területén közös gyékényre helyezkedjenek. A jól megindított munkáról a »külvilág« is tudo­mást vesz és a napisajtón keresztül eszmekörünk be­vonul a köztudatba és a magyar élet is mérhetetlen kincseket nyer — a keresztyén szociológiából. Munkánkat egyedül az örökkévaló Isten ítéleté­től tesszük függővé. Emberek kárhoztatásától nem félünk. Legértékesebb gyümölcsét pedig abban fogjuk látni, hogy a krisztusi szeretet gyakorlati alkalmazása által idehaza nagyobb darab kenyeret juttatunk az éhező magyar gyermeknek, nemzeti határainkon túl pedig több megértést és nagyobb szeretetet az egész emberiségnek. (F*— t* KONYVISMERTETES A »a ■■ ^ A sárospataki főiskola jubiláris kiadványai. (Folytatás.) Dr. Mátyás Ernő theol. akad. tanár, a mysticis­­mus és Pál apostol ismert kutatója kedvenc tanul-* mányai köréből veszi témáját: Pál apostol viszonya a misztérium vallásokhoz (33—78. 1.). A kérdésre vo­natkozó bel- és külföldi irodalom gondos tanulmá­nyozása alapján arra az eredményre jut, hogy »Pál apostol kegyessége egészben más természetű, mint a misztérium vallásoké. Amannak lényege az eschatolo­gy, emezeké a misztika. Emezek célja az emberi lét felfokozása, a Pálé az emberi alászállása, az isteni fiel marasztalása«. Szerző szerint »tagadhatatlan, hogy Pál apostolnál és a misztériumvallásoknál található ellentétes vallási tartalomnak sok közös formája van«. Bár »az analógiák nem mindig jelentenek függést«, szerinte »kétségtelenül megállapítható azonban az, hogy Pál apostol evangéliumának formája tekintetében függ a misztériumvallásoktól« (73, 74. 1.). Viszont ezt a megállapítását úgy kell értelmezni, hogy »az apostol lényegében csak formákat kölcsönzött a misztérium­­vallásoktól, hogy ezekkel azok fölibe kerekedjék« (76. 1.). A jelentős dolgozat bizonyára felkelti a kevés­számú magyar érdeklődő figyelmét, mert e kérdésben a vita még nincs lezárva. Dr. Gulyás József gimn. tanár Comenius és a latin nyelv címen értekezik a Janua megjelenésének 300-adik évfordulójára. Forrástanulmányai alapján mégállapítja, hogy Comenius jól tudott latinul. Is­merteti Comenius törekvéseit, hogy Patakon hogy akarta a latin nyelv (79—90) ismeretét előmozdítani Bemutatja saját magyar fordításában Comenius egyik, nyelvünkön még :nem olvasható munkáját (91 — 119. 1.), melynek címe »Tervezet a latin szerzők olvasásá­hoz és világosan való értéséhez megtalált könnyű, rö­vid és kellemes útról, vagyis a három osztályra osztott latin iskoláról.« E fordítás egyik tagja Comenius mű­vei fordítássorozatának,, melvből eddig négy mű van készen. Vajha alkalma nyílnék a nagyszorgalmú szer­zőnek, hogy a fordítások mielőbb napvilágot látná­nak. Comenius méltó arra, hogy műveit minél töb­ben olvashassák magyarul és Gulyás nagy szeretettel és hozzáértéssel végezte a fordítás munkáját. Dr. Jakob Károly gimn. tanár Adalékok a ver­­bászi német (Rajnai frank) nyelvjárás szóképzéstaná­hoz címen közöl magas, tudományos színvonalú érte­kezést, melyet megelőzött a verbászi német nyelv­járás szókincsének összegyűjtése. Szerző jelein művé­ből két német folyóiratban és a sárospataki főiskola I. évkönyvében tett közzé részleteket. Dolgozatában a tudományos érdek mellett hazafias cél is vezette, rámutatni arra, hogy a Trianon előtt fennálló benső, lelki, kulturális kapcsolatok, melyek a régi ország idegenajkú polgárait a magyarsággal összefűzték, még ma is megvannak, mert ezeket hatalmi erőszakkal) nem lekét megszüntetni. Novák Sándor gimn. tanár Erdély szenvedései a nagy háborúban címen írt nagyobb munkájából tesz közzé egyes részleteket. E művét szerző 1918-ban mint a honvédelmi minisztériumba beosztott százados kizá­rólag hivatalos adatok alapján írta. Rendkívül érde­kes és megbízható adatokkal mutatja be Románia állásfoglalását a román hadüzenet előtt és a román hadüzenet után tett osztrák-magyar felsőbb intézke­déseket. * A sárospataki kéziratos népmese gyűjtemény cí­men* a itheologus ifjúság a sárospataki gazdag könyv­tár birtokában levő legrégibb magyar nyelvű nép­mesegyűjteményt adta ki. E népmesékről a tudósok különböző meggyőződéseket vallanak, most, hogy nyomtatásban közzétették az egész gyűjteményt, a filológusoknak és folkloristáknak alkalmuk lesz dön­teni a vitás ügyben. Előszót dr. Gulyás József írt a kiadáshoz, felsorolván az eddigi hozzászólásokat. A ki­adás költségeit, dicsérendő példaadásul, a hittanhall­gatók fedezték és a munkát (bizonyára a másolás és a correctura) is ők végezték. A tudomány hálás lesz nekik ezért a szolgálatért. * A gimnázium ifjúsága is külön kötettel szerepel** a jubileumi kiadványok között. Az V., VI., VII. és leginkább a VIII. osztály tanulói tartalmas, színvona­las emlékezéseit, verseit és tanulmányait hozza e kö­tet, melyhez Novák Sándor gimn. tanár írt kedves Útravalót. Meglátszik minden egyes dolgozaton, hogy szerzője ismeri az alma mater múltját és hogy örökre büszke lesz arra a kiváltságra, hogy ő is pataki diák lehetett. A genius loci megihleti őket. A kötetből ki­emelkedik ifj. Marton János széles látókörrel megírt cikke az angol internátussal kapcsolatban. Szeretettel forgattuk és olvastuk e köteteket, me­lyek ékes bizonyságai a tesvér sárospataki főiskolát átható életnek és léleknek. (Vége.) P. J. * A sárospataki főiskola négyszázados jubileuma alkalmá­ból kiadja a Theologus Ifjúság. Sárospatak, 1931. 8-r. 67 1. ** „Emlékezzünk régiekről!“ Emlékkönyv a „Sárospataki Református Főiskola“ 400 éves jubileumára. Kiadja a sárospataki ref. gimnázium ifjúsága. Sárospatak, 1931. 8-r. 89 1. — Felhívjuk a figyelmét a Budapesti Kér. Leány­egyesület „Leány Otthonára“ ahol egyetemi hallgatók, fő­iskolások és tisztviselőnők ellátás nélkül elhelyezkedhetnek. Kitűnő helyen, a Kálvin-íér közelében Gönczy Pál-utca 6. III,, 8. ajtó alatt van az Otthon. Kívánságra prospektust küld a vezetőség. A nyár folyamán asszonyok és leányok, akik fürdőt használnak, kurzust látogatnak, vagy akár rövidebb ideig is időznek a Fővárosban, kaphatnak olcsó lakást. Bárki irhát a vezetőségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom