Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-04 / 1. szám

1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 5. oldal @@@®®®®@®®®@®®®@®®®®@®@@®@®®®®®@®©®®©@® @ @ I VEGYESEK | ©@®®®®@®@®®®®®®®®®®®®®®®@®®©@©®®®®®®®®© Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott, boldog új esztendőt kívánunk. — Újévi tisztelgés. Főt. dr. Antal Géza püspök úr előtt az újév alkalmából tisztelgő küldöttségben jelent meg Pápa város tisztikara, a főiskola, a nőnevelőintézet, az irgalmasrend, a Pápai Hitelbank, a ref. egyház presbitériuma, nőegylete és leányegylete. Püspök úr a küldöttségeknek adott válaszaiban irányt mutatott a városi és egyházi ügyek intézésében. Délben a városban levő hivatalvezetőket ebédre látta Püspök úr a kerületi székházban. — Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy özv. Máté Lajosné, szül. zábori Záborszky Mária volt darányi református lelkészné, életének 92-ik, özvegységének 33. évében, 1930 dec. 23-án csendesen elhunyt. Földi ma­radványait dec. 26-án Kálmáncsáról Darányba szállí­tották és ott helyezték el férje mellé, kivel 41 évet töl­tött boldog házasságban. A megboldogultat testvére, Németh Zsigmondné szül. z. Záborszky Borbála, gyer­mekei: Fáncsik Jánosné szül. Máté Gizella, özv. Jávory Nándorné szül. Máté Emma, Máté Lajos nyug. ref. lelkész, Kovács Bertalanná szül. Máté Ilona, Csúzy Sán­­dorné szül. Máté Jolán és nagyszámú rokonság, köztük: Kovács Bertalan, id. Csúzy Sándor, ifj. Csúzy Sándor, Fekecs István lelkésztársunk gyászolja. Az Ur vigasz­talja meg hátrahagyott szeretteit. — Lelkészbeiktatás és templomszentelés. A vilo­­nyai református gyülekezet vasárnap iktatta be ünnepies keretek között tisztségébe Hajda Gyula újonnan megválasz­tott lelkészt. Ugyanez alkalommal a renovált templomot is felszentelték, délután pedig a hősi halottaknak a templom falába elhelyezett emléktábláját leplezték le. A lelkészbeik­tatást Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkész, egyházmegyei főjegyző végezte, az igét pedig Hajda Gyula hirdette. Az emléktáblát leleplező ünnepi beszédet vitéz bátorkeszi Kiss Sándor honvédlelkész mondotta. A hármas ünnepségen közreműködtek még Patkó Károly, Szombathy István és Kovács Vince református lelkészek. — A losonci ref. gyülekezet meleg ünneplésben részesítette lelkészét, Sörös Bélát, abból az alkalomból, hogy 25 éve lelkészkedik Losoncon. A jubileumi alkalom­ból mi is örömmel köszöntjük a jubilánst, akit oly sok kapocs fűz Dunántúlhoz. — Adomány. A taníttató lelkész és tanító szülők terheinek könnyítésére ,főtiszteletü Püspök úr 1000 pen­gőt adományozott a pápai főiskola, a pápai nőnevelő-in­­tézet, a csurgói reálgimnázium és a kaposvári gróf Bethlen Margit nevelőintézet részére. Az összeg felhasz­nálása felett az illető intézetek igazgató-tanácsa fog ha­tározni, főtiszteletü Püspök úrnak egyedüli kikötése az, hogy egy-egy növendék 50 pengőnél kisebb segélyben ne részesüljön. Vajha taníttató lelkészeink és tanítóink nehéz anyagi helyzetére való tekintettel a szép példát tehetősebb egyháztagjaink is követnék. Az országgyűlésen szóba került az egyházi tisztviselők fizetésügye is. Farkasfalvi Farkas Géza orsz.­­gyülési képviselő felszólalásában a többek között így szólt: Az igazságtalanság szüli a legnagyobb elégedet­lenséget Én igenis amellett vagyok, hogy takarékoskod­junk a legnagyobb mértékig, azonban ne a legkisebb em­bereken kezdjük, hanem legfelül, nagyintézményeken és nagyfizetéseken. Én igenis nyíltan kimondom, van mi­nisztérium, amelyet hajlandó lennék ma megszüntetni és hatáskörét elosztani a többiek között. Attól sem tartanék,, hogy a legszebb szándékkal és a legjobb intencióval nemrég létesített intézményt leépítsük a felére vagy tize­dére, mert az túlméretezett. Ilyen esetekben takarékos­kodnám a nagyfizetéseken és a nagyállás-halmozásokon. A vidéken látjuk azt a földalatti mozgalmat, amelyeknél a tanítók és lelkészek igazán úgyszólván az egyedüli őrtállók. Tessék azoknak elkeseredését nézni, amikor 27 pengő 84 filléres buzaalapon kapják ma is a fizetésüket. Én írásban tudom megmutatni, hogy egyes vidékeken ma is 10 pengőt adnak a búzáért, tehát járandóságának csu­pán harmadrészét kapja az a tanító. Itt megszűnik a taní­tónak minden idealizmusa, elkeseredik a lelke a nagy­szerű hivatásban, holott a nemzet jövője attól függ, hogy miképen neveli az ifjúságot. Ugyanez a helyzete a lelkészeknek is. A kántortanítók helyzete még súlyosabb, mert ők kettős hivatásért csak egy fizetést kapnak. Ép­pen ezért nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogy bármilyen nehéz is a kérdés, méltóztassék ebbe teljes eréllyel belenyúlni, mert méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ha ezt bármilyen nehezen is, de mégis meg­csinálja, az egész ország osztatlan tetszése fogja intéz­kedését kisérni. — Wekerle Sándor pénzügyminiszter a következőket válaszolta: Én ez elől nem zárkózom el, (Helyeslés.) hiszen ugyanazok a szempontok vezetnek ebben engem, mint a Ház legtöbb tagját, aki ezt a kér­dést igazságosan ítéli meg, hogy t. i. nem veszíthet egy ilyen relativ kis fizetéssel biró egyén azért, mert a tör­vényből kifolyólag megállapított fizetése a búzaárak esése folytán egy részében megsemmisült. (Úgy van! Úgy van!) Ezt tehát reparálnunk kell. Karácsonyi segélyezések. Az enyingi ref. nő­egylet karácsony előtti szombaton bensőséges ünnep ke­retében osztotta ki karácsonyi szeretetadományait. Az ünnepélyen részt vett a gyülekezet presbitériuma és a nőegylet választmánya. A nagy iskolateremben szépen feldíszített karácsonyfa várta az örvendező gyermekse­reget, s éneklés után dr. Vass Vince lelkész intézett hoz­zájuk beszédet, majd úgy Varga Jenő, mint Szalay Julia tanítók növendékei karéneket adtak elő, Gulyás Lujza és vitéz Berecz Jani pedig karácsonyi verseket mondtak el. A kiosztást a nőegylet választmányának tagjai végezték. Minden iskolás gyermek kapott gazdag tartalmú szeretet csomagot, amit az egylet tagjainak adományaiból állí­tottak össze. Az iskolába járó szegény gyermekeket fe­lekezeti különbség nélkül felruházta az egylet. Kiosztot­tak 26 fiuruhát, 23 leányka ruhát, 26 pár cipőt, 5 téli­kabátot, több fehérnemű anyagot, kész fehérneműt és sapkát. Az adományokért a gyermekek nevében Voszátka Jóska mondott köszönetét, elmondva b. Varga Jenő igazgató-tanítónak ez alkalomra Írott versét. A nőegylet a szegény családok segélyezésére is különös gondot for­dított a szeretet ünnepén. Elláttak több mint egy hó­napra elegendő élelmiszerrel 17 családot. Ezek közül 7 családot állandóan és rendszeresen segélyez az egylet s ellát mindennel, ami a háztartáshoz szükséges. Itt em­lítjük meg, hogy a szegény, különösen a pusztai iskolás­gyermekek ebédeltetési akcióját ebben az évben is foly­tatja az egylet s eddig 24 gyermeknek adnak az egylet tagjai naponként meleg ebédet. Ez a szám tekintettel a növekvő Ínségre, karácsony után emelkedni fog. A ki­osztott adományokra, nem számítva a természetbeni ado­mányok s élelmiszerek értékét, több mint ezer pengőt fordított az egylet. Az iskolás gyermekek bevonásával a nagy közönségnek is rendezett karácsonyi ünnepélyt az egylet, előadva három egyfelvonásos karácsonyi szín­müvet. A szereplők a leánykor tagjai és az iskolásgyer­mekek voltak. Az előadást, amelyet meg kellett ismé­telni, Szalay Julia tanítónő rendezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom