Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-12 / 15. szám
1931 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 65. oldal. templomba, imádkozzanak érte, ő is szívesen menne s fogadta, hogy ha meggyógyul, minden Űrnapján Istenházába megy imádkozni. Derűs arccal s jóleső érzéssel gondolok gyermekkoromra. Akkor e díszes Istenháza minden Űrnapján délelőtt, délután tele volt hívekkel. Fájdalmat, szinte megbotránkozást vált ki belőlem a jelen, amikor tapasztalom, hogy akiknek jó példával kellene előljárni, azoknak is nagy része, nem teljesíti úgy esküvel fogadott kötelességét, mint ahogy azt egyházunk elvárhatná tőlük. Ha megnéznénk a törvényszéki akták lapjait, meggyőződnénk arról, hogy a börtönök lakóinak 80— 90 százaléka vallástalan ember. A hitetlen és vallástalan ember ki van vetkőzve minden emberi érzéséből, képes minden bűn elkövetésé^ hisz nem ismeri Isten parancsait. A mi életünk pedig hit nélkül sivár és kietlen, mert nincs akkor reménységünk. Akkor pedig, ha minket valami csapás ér, ha meghal egy kedves hozzátartozónk, nem tudunk kihez menekülni, aki vigaszt nyújtson, összeesnénk, lerogynánk a megpróbáltatás alatt. Testvéreim! Egy könyvben olvastam, hogy egy városban templomot építettek s már csak a toronygombot kellett feltenni. Nagy jutalmat Ígértek az erre vállalkozónak. A munkás, aki vállalkozott, mármár elérte célját, de meggondolatlanságból, vagy elbizakodottságból lenézett a földre, megszédült, nagy zuhanással leesett s meghalt. Intő példa ez nekünk, hogy amikor lelkünk templomát építjük, mindig csak felfelé, Isten felé nézzünk, akkor elérjük célunkat, elvehetjük a mennyei ajándékot, jutalmat, melyet megád az Isten kegyelméből, mig ha mi is visszanézünk a mélységbe, a földiekre, elveszünk a kárhozatban. Azért mondja a költő: »Ki nem fordul Istenéhez, jó munkát, is rosszul végez«. A Titanic hajó elsűlyedése ismeretes előttünk. Nagy vigság volt a hajó pazar báltermében, amikor egy jéghegybe ütközve léket kapott a hajó. A sül védő hajón nagy riadalommá s kétségbeeséssé változott a vigalom. S amikor látták, hogy már minden emberi tudomány hiábavaló, akkor fordultak Istenhez s zengett ajkukról az angolok gyönyörű éneke: »Közelebb hozzád Uram, közelebb«. A Titanic története tanítson minket arra, hogy mindenkor, jó és balsorsban közeledjünk az Istenhez. Én szivemből kívánom, hogy ez a jelenlegi vallás iránti elernyedtség, közönyösség változzék hitünkhöz való ragaszkodó szeretetté, hogy mindnyájan elmondhassuk a költővel: »Boldog, aki hinni tud, Ha meghal az égbe jut. És e földön van vezére, Nem hull meddő kőre vére«. Adná a jó Isten, hogy mi is elmondhassuk»jobb nekem Üram egy nap a Te házadban, hogy nem ezer nap egyebütt«. Az Isten úgy engedje! Hedrehely. Martin István. belmissz. bizottsági tag. ®;«Ü®(5)®®®(e!®®®®®®®@®®@®®®®®®®®®®®®@®©@@®®® W @ § VEGYESEK § ©@®®®®@®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®©®@®®@®®©®® — Az egyetemes konvent elnöki tanácsa folyó hó 14-én délelőtt 12 órakor ülést tart, melynek tárgysorozatából kiemeljük a következő pontokat: 1. az államsegélyek leszállítása; 2. az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat 45. §-a; 3. országos gyűjtési kérvények; 4. a segédtanítókra vonatkozó vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet. — A magyarországi két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottság folyó hó 17-én délután 4 órakor tart ülést, melynek főbb pontjai: 1. az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat; 2. a segédtanítói állások rendszeresítéséről szóló rendelet tervezete; 3. az egyházi javadalmasok súlyos anyagi helyzetének orvoslása tárgyában hozott egyetemes közgyűlési határozat. — Az egyházi közalap végrehajtó-bizottsága múlt hó 30-án tartott ülésében tárgyalta a közalap 1930. évi jelentését, s nagy elégtételünkre szolgál, hogy a 7 teljesen hátralékmentes egyházmegye közül 3 dunántúli egyházkerületünk egyházmegyéje, t. i. a drégelypalánk-i, őrségi és pápai. Vajha a legközelebbi jelentésben többi egyházmegyéink is ezek mellé sorakoznának! Közalapi egyszer-smindenkori segélyre vannak ajánlva egyházkerületünkből: Somogyhatvan 400, Berhida 300, Szigetvár 400 és Csákberény 400 pengőre. A Gusztáv Adolf Egyesület adományából egyházkerületünkből Komárom és Simontornya vannak ajánlva 400—400 P segélyre. — Az országos református lelkészi nyugdíj- és özvegy-árva gyámintézetről szóló 1930. évi jelentésben megnyugvással láttuk, hogy a járulékok befizetése tekintetében egyházkerületünk jár legelői. A hátralék ugyanis az egyes egyházkerületek között igy oszlott meg: Dunamellék 57.000, Dunántúl 16.000, Tiszáninnen 23.000 és Tiszántúl 83.000 P. Hátralékmentes egyházmegye csak kettő van, mind a kettő egyházkerületünkből, t. i. Drégelypalánk és Őrség. 50%-on aluli hártaléka van: Pápának 20°/o, Tatának 24%, Veszprémnek 28%, Belsősomogynak 41%. Egyetlenegy egy egyházmegye, a mezőföldi egyházmegye mutat 50%-nál magasabb hátralékot, 75%-ot. A két hátralékmentes egyházmegye példája remélhetően többi egyházmegyéinkre is buzdítólag fog hatni. — Lelkészbeiktatás. Virágvasárnap, virágokkal ékes, zsúfolásig megtelt templomban, bensőséges templomi ünnepség keretében iktatták hivatalába a komiósdi ref. egyház egyhangúlag megválasztott ifjú lelkipásztorát: Darab Dezsőt. A beiktatást Darab Ferenc nemesdédi lelkész végezte. Ézsaiás 527 alapján szárnyaló szavakkal rajzolta meg az igazi pásztor és a krisztusi nyáj hivatását, amely ebben kell, hogy találkozzék: »Uralkodik a te Istened!« Könnyekig megható volt, amikor szeretetet kért az ifjú lelkésztestvérben, édes tesvére számára. Utána a beiktatott lelkész tartotta meg beköszöntő beszédét, János 1219 alapján. Virágvasárnapi érzésekkel átszőtt beszédében a legidőszerűbb vallási kérdéseket a nyílt hitetlenségnél is veszedelmesebb közönyt és fél vallásosságot vette bonckés alá. Ezekkel szemben minden törekvését odairányítja, hogy »mind e világ ő utána menjen«, a virágvasárnap és az Élet királya után. Az ifjú pásztor szelídségével, a legmaibb kérdésekkel foglalkozó szónoklatával, egy csapásra megszerezte az előlegezett bizalomhoz most már híveinek szeretetét is. Délben 50 terítékes ebédet adott a gyülekezet az új lelkipásztor tiszteletére. Itt a felköszöntők sorát Horváth Mihály körjegyző vezette be kormányzó úrra mondott köszöntőjével. Kovács Pál h.-tanító, a szeretet, hűség és ragaszkodás szavaival köszöntötte az új lelkészt, mint a diadalmas virágvasárnapi király szelíd követét. Gárdonyi János rinyaújnépi tanító »a sokszor nehéz, gyakran szűkös, de mindig becsületes tanítói kenyéren nevelt« ötödik fiút szárnyára bocsátó szülőket köszöntötte. Darab Ferenc a felekezeti békét és a nemzeti összefogás jegyében végzendő építő munkát éltette. Magyaros szeretettel köszöntötték Darab Ferencet, a beiktató lelkészt és megható szavakkal a nyugalomba vonult, a gyülekezetben 53 évig pásztorkodó Héjjas Zsigmondot. Horgas József presbiter arról szólt, hogy három évvel ezelőtt szép ünnepségben emlékezett meg a gyülekezet volt lel-
