Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-17 / 20. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 20. szám. Pápa, 1931 május 17. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE —------------J—---------------------------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -....................................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL IOAZG. PÁPA, FŐ- > A, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ @*9 TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Áz Orle célkitűzései és az Országos Református Szeretetszövetség megalakulása. Az Orle-t és a Kálvineum igazgatótanácsát nagy megfontolás elé állította pár évvel ezelőtt a Kálvineumok, főleg a nyíregyházi tanítónőképző intézet fenntartásának kérdése. A sokféle próbálkozás vetette felszínre és érlelte meg elnöke lelkében a Védőszövetség megalakításának szükségességét, amely azt célozta, hogy a Kálvineum árvaházainak fenntartása és fejlesztése szempontjából az egész ország református gyülekezetei és lakossága körében tagokat toborozzon, akik mint alapító, rendes és segitő tagok jöjjenek támogatására ezen nemes célt szolgáló intézeteknek. De mivel a Védőszövetség az egész ország gyülekezeteit volt hivatva behálózni, s az egész oiszág református lakossága között tagokat gyűjteni, az Orle sem maradhatott meg a maga szűkre szabott és egyetlen céltkitüző feladatai mellett, amely a lelkészárvák kizárólagos ügyét és megmentését tekintette céljának. Hanem gondolkoznia kellett arról, hogy ha az egész ország reformátusságának támogatását óhajtja igénybe venni, már csak azért is ki kell terjeszteni gondját a más osztálybeli árvák felé is, hogy egyoldalúsággal, önzéssel ne vádolhassa senki. Viszont ha a más osztálybeli árvák gondját is fel akarja venni, a mostani keretek közt azt nem lehet művelni, hanem feltétlenül terjeszkednie kell. Ennek az óhajának és elhatározásának nyílt és határozott kifejezését adta amikor az ország- és közvélemény elé lépett a Védőszövetség megalakításának tervével, amelyben hangsúlyozta, hogy nemcsak a Kálvineumok ügye fekszik szivén, hanem jövőbe néző célzattal be akarja telepíteni az egész országot református szeretetintézményekkel, u. m. árvaházak bölcsődék, aggok menhelye, elaggottak hajléka, rokkantak háza, elmebetegek intézete, tüdőbetegek szanatóriuma, iszákosok menhelye, kiszabadult foglyok foglalkoztató műhelye, stb. charitatív intézményeivel, amelyekbe minden származási és társadalmi tekintet nélkül vétetnének fel az arra rászorultak. De mikor ilyen messzebbmenő célkitűzéseket tett, maga is érezte, hogy ezek már nem igen fognak megférni az Orle kebelében és kikivánkoznak annak szárnyai és védökarjai közül és minthogy többeknek az volt a kívánsága, hogy az a védőszövetség ne úgy jelenjen meg a világ előtt, mint az Orle alakulata, függvénye, hanem önálló egyesületként, — az Orle és a Kálvineum igazgatótanácsa, — amely ezt a kis embriót eddig melengedte, dajkálta nehogy hatalmi túltengésre törekvésnek még a legcsekélyebb látszatával se lehessen megvádolni, kész volt arra, hogy ezt a kis csemetét most már a maga kebeléről levéve odahelyezze a magyar reformátusság egyetemének termő talajába, ahol erősödjék, növekedjék hatalmas terebélyes fává, mint a bibliai mustármag. És miután alkalmasnak találta az önálló megjelenésre, f. évi május hó 7-én Budapesten tartott alakuló közgyűlésen — az Orle és Kálvineum Védőszövetségéből át — és megalakult az „Országos Református Szeretet-Szövetség. “ Az alakuló közgyűlést Kiss Ferenc Kálvineum igazgatótanácsi elnök hívta össze és vezette. Hatalmas, szivet megindító, lelket megható beszédben mutatott rá a keresztyén szeretetmunka fontosságára, nálunk elhanyagolt állapotára, annak külömböző ágaira és arra a nagy feladatra és felelősségre, amely minden idők keresztyénéire, különösen a mostani válságos időkben reánk magyar reformátusokra vár a Krisztus u. n. „kicsinyeivel“ szemben és ajánlotta ezeknek a nagy és szép szeretetintézmények létesíthetése végett a Szeretet-Szövetség megalakulását, amelynek nagyarányú kiterjesztésével, fél- vagy egymillió tagnak e szent célra összefogásával, áldozatkészségével oly perspektívát vetített szemeink elé, ami csak az optimista és hivő lelkek minden csüggedést és kishitűséget legyőző krisztusi erejével és Istenben vetett győzhetetlen nagyhitével remélhető. Ha ezt a beszédet sikerülne minden gyülekezetben a Kis Ferenc hitével és meggyőződésével elmondani, a mi hitünk is erőssé válnék arra, hogy a félmillió tag csakhamar összejönne az áldozatos munkása. Az alakuló gyűlés a Védőszövetség nevét „Országos Református Szeretet-Szövetség“ névre változtatta meg, sőt még ezt is ideiglenesnek jelezte, inig talál oly nevet, amely tartalmával, kifejezésével egyszersmind zászló is lesz a cél szolgálatában. ff Az alakulás is megtörtént fővédnöknek : Kormányzó Ur Őfőméltóságát kérik fel; tiszteletbeli elnökök: az összes püspökök és főgondnokok; elnök lett: Puky Endre a képviselőház alelnöke; megalakult az igazgatóválasztmány is ideiglenesen egy évre és letárgyalta és több tekintetben módosította közgyűlés az alapszabálytervezetet is, amelyet felterjeszt az egyetemes konvent útján a belügyminiszterhez. Az alapszabályok szerint a Szövetség mindenben a református egyház védelme, ellenőrzése és támogatása alá adja magát és az egyház törvényeihez és hitelveihez ragaszkodik. A Szövetség kebelébe óhajtja fogadni az összes, már eddig működő társadalmi egyesületeket, charitatív és missziói intézményeket, hogy valamennyi egységes vezetés, irányítás és támogatás mellett együtt munkálhasson Isten dicsőségére és magyar református egyházunk becsületére. Az igazgatóválasztmány azonnal ülést tartott, amelyen ügyvezetővé Kiss Ferenc választatott. Ezzel annak a Szövetségnek a fejlesztése is az ő szivére és vállaira tétetett, aki annak létrehozója, atyja volt. S mindjárt be is jelentette, hogy a Szövetségnek eddig 10.000 tagja van, majd az ősz folyamán kezdődik a nagy propa-
