Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-10 / 19. szám
1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 81. oldal. váló egyéneket, akiket távolról annyira becsül mindenki. Az üdvözlő szavak után kellemes melódia zengett végig a templomon a karzatról. A reformátlus tánítónőképző énekkara karéneket adott elő Ritoók István tanár vezényletével és a nagyszerű hanganyag megfelelő precíz kidolgozással mélységes hatást ért el. Most következett az estély fénypontja. Ravasz László püspök áll az úrasztala mellé. Kicsordul ajkán a mézédes beszéd és szól az igazságról és szeretetről. Bemutatja mind a két erényt előbb a maga lényegében, majd a közöttük támadt meghasonlást, az ebből származó emberi nyomorúságot s végül arról szól, hogy miféle isteni nagy alkotás és inspiráció e kettőnek boldog kibékülése. Az igazság lényege a gondolat és megvalósulásának adäquat találkozása; hűség a gondolathoz, amelyből az érzékelhető származik, a jelentésbeli hűség, annak engedelmesség, a valódiság és természetesség, sőt még ennél is több: az észszerűség, az istenszerűség, a lét gránitalapja, a statika. A szeretet lényege: az életnek öröme önmaga felett és ebből kifolyólag a kiáramlani vágyakozás, az életérdeknek az egyesen túlterjedése és ebben teljességre jutása; a férfi és nő együtt teszik a teljes emberi életet, tehát vágynak egymás után; a szüle a gyermekben szereti a maga vérét, azután szélesedik az érdeklődés, mig végre az egész 'emberiség egy szőlőfürt egységévé tömörül; a szeretet a világ éltető, feminin eleme, statikája, maga az ihletés. E kettő Istenben kapcsolódik tökéletesen egymásba. Az összefüggést megzavarja a bűn, amelynek lényege az igazsággal szemben a hazugság, a hamis tételre teremteni akarás, valóság helyett látszat, másoknak saját érdekünk sugallta elfogult értékelése; a szeretettel szemben pedig a bűn lényege magunknak az élet összefüggéséből kiragadása, az emberegység megtagadása, a gyűlölet. A bűnben az igazság a megromlott szeretet szerint, a szeretet a megromlott igazság szerint módosul s így támad a krízis, belőle az emberiség tragédiája, az igazság megromlásából az örök férfi-tragédia, a szeretet megromlásából az örök női tragédia. Még Istenben is zavart idéz elő a világalkotó ezen két alapelemnek egymással szembe kerülése. Az igazság és szeretet boldog kibékülése az Istenemberben történt meg s az Ő keresztfáján szemlélhető. Az onnan hozzánk közeledő isteni csók meg tudja váltani nyomorúságából az emberi világot, de rajta kívül semmi más. Az itt elnagyolt vázlatban közölt gondolatmenetet visszafojtott lélekzettel követte a hallgatóság, főnyereségül bírva azt a tiszta látást, amelyet ezekben a súlyos filozófiai tételekben nyújtott neki az előadó színes és mesterien világos fejtegetése. A következő szám már nem az értelemhez, hanem a szívhez szólott. Ólé Sándor lelkész szavalta el Szász Károlynak »A hitetlen« c. költeményét. Akik ot rríTnt egyházi szónokot ismerik, el tudják képzelni, hogy mily biztos kézzel játszott szavalatával is a szív húrjain. Sikere teljes volt. Farkas Irma tanítónő két énekszáma méltóképen simult oda a művészi hangulathoz, valamint Áprily Lajos is felolvasott verseivel bizonyságát adta, hogy méltó a hírhez, amely szárnyra kapta nevét s előkelő hely illeti meg korunk Parnasszusán. Befejezésül Kiss Jenő egyetemi tanár mutatta be Korunk szellemi válságának tükrét az egyes emberben. Meggyőző erővel jelölte meg e válságból kivezető egyetlen útnak az Istenhez való visszatérését. Referens. Felhívjuk a Nagytiszteletü Lelkész Urak figyelmét, hogy az áldozócsütörtöki perselypénz a dunántúli ref. egyházkerületi lelkész-gyámolda részére az egyházkerületi pénztárhoz (Pápa) küldendő be. (e)@S(2>®®®@®®®®®®®@®®®®®@@@®@®@®®@(e)®@®@®®® I VEGYESEK 1 © © ©@®@@®@®®@©®®®©®@®®®®®®S©©®®®©®®®©®®@®© — Dr. Ravasz László püspök Pápán. Dr. Ravasz László, dunamelléki ref. püspök, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke f. hó 2-án délután 5 órakor Győrből autón érkezett Pápára. Kíséretében jött dr. Török Pál, az Irodalmi Társaság titkára és Áprily Lajos. A püspök autója a Jókai-utcában levő dunántúli püspöki székházhoz hajtatott, ahol üdvözlésére összejött a városi hatóság és a helybeli két protestáns egyház küldöttségei. Á díszteremben végbement fogadtatás alkalmából elsőnek dr. Tenzlinger József polgármester köszöntötte, méltatva a püspök nagy egyéniségét. Dr. Tenzlinger József polgármester köszöntőjére válaszolva, kijelentette Ravasz püspök, hogy lejárt az ideje azoknak az évtizedeknek, amikor a magyarságot külső szempontok szerint széttagolni lehetett. Ma már magyar melioristák vannak többségben, azoknak a magyaroknak bajtársi szövetsége, akik a gyakorlati feladatok nagyságát látják, s akik etikai reformokat önmagukon és a magyar sziveken próbálnak megkezdeni. — Vitéz Draskóczy István ny. altábornagynak a pápai két protestáns egyház nevében mondott lelkes üdvözletére adott válaszában dr. Ravasz László püspök többek közt a következőket mondotta: A felekezetek között való viszonyban eleinte türelmetlenség, egyenetlenség volt, azután egy nagy világáramlat következtében a türelmesség gondolata lépett fel. Erről a pontról tovább kell fejlődnie a felekezetek közötti viszonynak: nem türelemre, hanem megértésre van szükség. És ekkor következik el a társadalomra a harmadik lépés, a megbecsülés mozdulata. Itt jelentkezik a holnap kérdése, a nagy magyar holnapé és nincs felemelőbb érzés, mintha különböző irányból jövő emberek így találkoznak, hogy egymást szeressék, megbecsüljék és szolgálják. — Ravasz püspök, aki Pápán léte alatt dr. Antal Géza püspök vendége volt, vasárnap délelőtt a ref. templomban prédikált s délután 3'20-kor utazott el a városból. — Az egyházkerületi intézőbizottság f. hó 6-án, Budapesten, a ref. egyetemes konvent épületében tartotta ülését dr. Antal Géza püspök és dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urak elnöklete alatt. A gyűlésen jelen voltak Medgyasszay Vince és dr. Segesdy Ferenc egyházkerületi főjegyzők, Varga Kálmán és dr. Darányi Kálmán főiskolai gondnokok, Fülöp József, Halka Sándor, Lőke Károly, Nagy István és Sziics József esperesek, Fodor Vilmos, dr. Hodossy Ernő, dr. Huszár Aladár, dr. Jókai-Ihász Miklós és Lipcsey Lajos egyházmegyei gondnokok, Molnár Imre gazdasági szakértő, Eötvös Sándor és dr. Szász Ferenc kerületi számvevők, Fejes Zsigmond gimnázinmi, dr. Kőrös Endre nőnevelőintézeti és Pongrácz József főiskolai igazgatók. A 20 pontból álló tárgysorozatot Varga Kálmán egyházkerületi jegyző referálta. Az intézőbizottság kimondotta,