Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-10 / 19. szám
Negyvenkettedik évfolyam. Pápa, 1931 május 10. 19. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZJÓZSEF TMEOL IGAZG. PÁPA, FŐ- «S», FŐMŰNK ATÁRS ÉS A KI ADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az országos zsinat. Hétfőn reggel a zsinati székházban megnyílt az országos zsinat idei ülésszaka. A megjelent »zsinati atyák« sorában ott voltak a többi között: Ravasz László dr. és Antal Géza dr. püspökök, Cziáky) Endre-püspökhelyettes, esperes, Balogh Jenő dr., Teleki József gróf, Degenfeld Pál gróf egyházkerületi főgondnokok, Pnky Endre dr., Benedek Sándor, Darányi Kálmán dr., Ráday Gedeon gróf, Szász Károly dr., Németh Károly dr., Benedek Zsolt dr. és sokan mások. Baltazár Dezső dr. püspök, egyházi elnök imája után Dókus Ernő kir. kamarás, egyházkerületi főgondnok, világi elnök mondott megnyitó beszédet. Meleg hangon emlékezett meg Bethlen István gróf tíz éves kormányelnökségéről. Egyhangúan úgy határozott a zsinat, hogy Bethlen István gróf érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg és üdvözlő iratot küldenek neki. Ezután Baltazár Dezső dr. húszéves püspöki szolgálatairól szólott a világi elnök. Különösen a zsinat körében alkotott müveit mérlegelte. Nevéhez fűződik a református énekeskönyv megszerkesztése. Baltazár Dezső készítette elő a lelkészválasztási törvényt, az egyház közigazgatásáról szóló törvényjavaslat szintén az ő érdeme. Az egész magyar reformátusság ragaszkodásáról biztosította. Ezután a gyengélkedése miatt távolmaradt Révész Kálmán dr. püspök hetven éves születési évfordulóját, Balogh Jenő dr. tízéves egyházkerületi főgondnokságát említette meleg szavakkal, majd a Corvin-lánccal kitüntetett Ravasz László dr. püspököt köszöntötte, majd Benedek Zsolt dr. kormányfőtanácsos, konventi tanácsos huszonötéves jubileumát ünnepelte. Baltazár Dezső dr. püspök, egyházi elnök rendkívüli melegséggel emlékezett meg Dókus Ernőről, aki húsz éves főgondnok, akit »fejünk koronájának« nevezett. Egyházkerületére és az egész rnagya|r református egyházra nézve áldásos az ő működése — így folytatta Baltazár püspök.— Finoman stilizált egyéniségének lebilincselő kedvessége, Istentől nyert talentumainak gazdagsága, odaadó buzgóságának és az egyház iránti áldozatosságának nagysága és csodán latosan magasra halmozódott érdemeinek sokasága olyan értékek, hogy szinte alig mérlegelhetők méltóképen. Végül Dókus Ernőnek a kormányzótól nyert 1. osztályú érdemkeresztjéről emlékezett meg a püspök, akinek szavai nyomán lelkesen ünnepelték Dókus Ernőt. Kováts J. István egyházkerületi főjegyző, zsinati jegyző, a megalakulásról terjesztett elő határozatot. Degenfeld Pál gróf egyházkerületi főgondnokot, aki elsőizben jelent meg a zsinaton, szívélyesen üdvözölték. Ravasz László dr. püspök, mint a missziói bizottság elnöke, Varga Sándor esperes a pénzügyi, Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos a nyugdíjügyi bizottság előadójaként számoltak be a zsinati bizottságban kidolgozott törvényjavaslatokról. Egyetemes Névtárunk s az egyházak keletkezési éve; az anyakönyvvezetés kezdete. Egyházaink életére a XVI. századi egyháztörténet általánosságaiból levont következtetéseket a XVII. század elejéről való biztos adatok igazolják. 1612 június 19-én a dunántúli ref. lelkészek Pathay Istvánt választják püspökké. Még abban az évben az egyház ügyes-bajos dolgainak elintézése végett újabb zsinatot tartanak Köveskúton. Ezen a zsinaton Kanizsai Pálfi Jánost a pápai egyházmegyében levő ekklézsiák esperesévé választják. (Thury 145. lap.) Azt látjuk tehát, hogy mihelyt a történet általánosságaiból kibontakozni kezd, a Pápa körzetébe eső helységek azonnal mint kész egyházmegye tűnnek föl. Már 1612. évben. Az a körülmény azonban, hogy az ugyanezen év júniusában tartott püspökválasztó zsinaton öt esperes avatja föl Pathayt Vas, Sopron, Zala, Veszprém, Somogybán levő egyházak püspökévé, közöttük azonban pápavidéki nincsen, párosulva azzal, hogy novemberben már esperest választanak a pápai egyházmegyében levő ekklézsiák számára, azt mutatja, hogy volt ennek az egyházmegyének előbb is esperese, de az vagy a külön szervezkedett lutheriekkel ment, vagy az esperesi állás valami okon megüresedett s ez is egyik ok lehetett arra, hogy a püspökválasztó zsinat után öt hónapra már újabb zsinatot tartanak. A csepregi 2. és 11. cikkel is erősített következtetés származik ebbőR hogy már Beythe és Szegedi püspökségében is, mint a többi helyeken, voltak esperesek itt is s az esperesek alatt teljes élettel biró egyházak. A régi rend képét mutatják ugyanennek a köveskuti zsinatnak kánonai is (Thury 145—166. lap). Püspök és esperesek jogviszonya szabályozva: az esperesség régebbi fölállítását mutatja. Körlevelek, egyházak, lelkipásztorok névjegyzéke, egyháziátogatók fogadása és szállítása, lelkipásztorok hűsége és hűtelensége, a népnek a lelkipásztorok választásához való viszonya stb. fölött való határozás régóta meglevő rendről beszélnek. A XXVII. pont eme szavai: »amint ezt a régi egyházi törvények meghagyják;« a XXXIII. pont midőn így szól: »Akik azért, hogy a nép és patronusok kegyébe jussanak, megengedik, hogy az egyházi jövedelem, mely már régtől fogva a lelkészek számára rendeltetett, kisebbedjék ...«; az iskolatanítókról hozott bőséges határozat; a XXXVIII. pont e szavai: »Az egyházi fegyelmet egyházunkba ismét behozzuk«; a XL. pont szavai: »A házasságra lépők közt az esküt gyülekezeteinkben fenntartandóknak rendel-
