Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-04 / 1. szám
4. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1931 s nagy tetszéssel találkozott. A szaklapok birálói nagy elismeréssel nyilatkoztak az eredeti nyomokon járó, tartalmas, logikus, mélyen szántó munkálatokról. Gyülekezeti munkáját hűség, pontosság, kötelességtudás jellemzi. Teendőit nagy lelkiismeretességgel végezte. Ha volt is idő, mikor a forradalmak és szerb megszállás következtében híveinek tisztelete meglazult, ő változatlan odaadással dolgozott értük. Sőt a belmisszió életbevágó jelentőségét felismerve, égő munkakedvvel s ifjakat megszégyenítő lelkesedéssel ragadta meg az új teendőket s hívei az időleges félreértések után nemcsak a régi, hanem még fokozottabb tisztelettel és szeretettel vették körül kiváló papjukat. Mint magánember talpig férfi, tiszteletre és szeretetre méltó egyén volt. Jó modora, férfias fellépése, nyílt, egyenes gondolkodás, szellemessége miatt úgy a felsőbb, mint az alsóbb körökben kedvelték s nagyrabecsülték a jó megjelenésű, udvarias, mozgékony, rugalmas járású, a legutóbbi időkig korát meghazudtoló fiatalos kinézésű öreg urat. 50 éves házassága a legboldogabbak közül való. Áldottlelkü, fáradhatatlan hitvese »édes jó urának« mindvégig legodaadóbb élettársa, gyermekei, unokái úgy tekintettek rá, mint igazi családatyára, kinek öröm közelében lenni, megtiszteltetés szolgálatára lenni. Házasságának lelkipásztori szolgálatával összeeső 50 éves évfordulóját múlt év nyarán ünnepelték hozzátartozói és hívei bizalmas családi körben, de annál nagyobb bensőséggel. Jó szivét, segítő szeretetét nagy családján kívül közelebbi és távolabbi rokonaival is éreztette. Ifjan elhalt lelkésztestvérének özvegye s gyermekei hosszú időn át családtagként éltek közelében s köztudomású volt, hogy a bürüsi parókhiából a segítés, szeretet melegsége árad mindenfelé. Betegsége múlt év tavaszán kezdődött s a nyártól kezdve rohamosan fokozódott. A leggondosabb gyógykezelés és leghűségesebb ápolás sem tudta feltartóztatni a közeledő véget. Nagy szenvedései közül, melyek izmos termetét összetörték, október 12-én szólította magához az LJr. Temetését az akkor betegen fekvő esperesünk helyett, a család felkérésére, mint egyházmegyei főjegyző s a család régi ismerőse, e sorok Írója végezte, a megboldogult kívánsága szerint »egyszerű Istent dicsérő imádsággal«, egyházi beszéd mellőzésével, a hivek nagy részvéte mellett, a szomszédságból eljött tisztviselőtársak jelenlétében. A gyülekezet nevében Bódis Sándor segédlelkész, a temetőben pedig Szabó Béla somogyhatvani lelkész, lelkészköri elnök, Huszár István kántortanító, Jamrich Béla csurgói reálgimnáziumi tanár, igazgató-tanácsos vettek tőle búcsút. Legyen áldott emlékezete! Szabó Bálint.--------------------- - - - -7^ KÖNYVISMERTETÉS 3------------Baksay Sándor egyházi munkái. Első kötet. Kiadta Hetessy Kálmán dr. Kecskemét, 1930. IV -f- 226 lap. Baksay Sándor arcképével. Az előszóban Ravasz László »átirodalmiasult Szikszay«-nak nevezi azt a Baksay Sándort, akinek első prédikációs kötete halála után 15 esztendő múlva lát most napvilágot, mint egyházirodalmi esemény a magyar evangéliumi keresztyén egyházak karácsonyi könyvpiacán. Az első kötetből felénk áradó 40 prédikáció nagyon megerősít abban, hogy az igehirdető lelkipásztornak sokkal több köze kell, hogy legyen az irodalomhoz, mint a rhetorikához. Egyszerű, keresetlen eszközökkel, mégis művészileg, de egyben érdekes, élvezetes és építő módon hatni csak annak sikerül, aki le tudja Írni prédikációját, aki ir* prédikációt. A négy evangélista közül egynek sincs a kezében trombita, de János apostolt pennával ábrázolják a szobrászok és a festők. A rhetorika korszaka letünőben van már a szószéken is, a póz, a deklaráció, a széles lendületek és hangos gesztusok jók voltak talán a diétái vitatkozásokban Pozsonyban ezelőtt száz esztendővel, de a közvetlenség korában ma már sem a parlamentben, sem a szószéken nem divat, mert nem hat hanggal pótolni a gondolatokat. A gondolatok hatásos előtárásának elengedhetetlen eszköze az, hogy leírjuk és kidolgozzuk, megsimogatjuk és rendbe szedjük a papíron őket. Nemcsak azért és nemcsak akkor, hogy nyomtatásban megjelenjék. Baksay egyetlen beszédét sem készítette sajtó alá, mégis ma minden hozzátoldás, vagy elhagyás nélkül, mikor stílusművész-igehirdetőink annyira elkényesítették az Ízlést, páratlanul értékesek és építő erejűek. (Vájjon azok a beszédek, melyek nem iratnak le, hanem csak elszónokoltatnak, megállanák-e helyüket a nyomtatásban?) Baksay beszédeiben lenyűgöz a szavaknak és a sima gondolatoknak, csendes képeknek szépséges varázsa. Több, mint félszázad telt el első és utolsó beszéde között. Az első beszéd sem darabos és nyers, stílusa már akkor sokkal hajlékonyabb, mint pl. nagy irodalomtörténészünknek, Toldy Ferencnek az Írásai, de ez a hajlékony stílus egyre jobban fejlődik, finomul, kifejezőbb és mélyebb lesz. Különös jelenség, hogy nagy irodalmár-igehirdetőink közül Szász Károlynak munkái halála után 25, Baksayé pedig 15 esztendő múlva jelennek meg. Ez kettőt jelent, azt, hogy nagyjainknak nem tudunk gyorsan és méltó síremléket emelni és azt, hogy nagyjainknak nincs is szükségük a szüke’ob környezet és pályatársak támogatására, reklámjára, mert nagyságuk negyedszázad múlva is hat és ez az igazi független, emberi tekintetektől szabad nagyságnak a mutatója. Baksay a Bornemissza Péter, Medgyessi Pál, Diószegi, Szikszay György egyházirodalmi mértföldkövek sorát nyújtja le korunkig. Legklasszikusabb kij fejezője annak a kornak, melyben az értelem vallása ; összefolyik a cselekedeti keresztyénséggel és az erre j váló érzelmek mcgmozdítása útján való unszolással. Kár, hogy ebben az első kötetben csak ótestamen\ tömi textusok vannak, jobb lett volna mind a négy kötetben úgy osztani szét a Baksay relikviákat, hogy mindenikbe jusson a kötetenkint következő ótestamentomi, újtestamentomi, ünnepi és kazuáiis beszédekből. Akkor már az első kötetből is elénk tárulna Baksay igehirdetésének egész világa, melyet így azonban csak a negyedik kötet megjelenése és elolvasása után tudunk majd belátni és gyönyörűséggel szemlélni. Az első kötet is sokat nyújt, olvasása gazdagító’ag hatí hat hitünkre és képzeletünkre és ezeken át igehirde- I fésűnkre is. A szép kiállítású, Ízléses forma méltó a i tartalomhoz. A négy kötet ára előre befizetve 24 pengő, kötetenkint fizetve 7 pengő utánvéttel. Részletre 32 P, amikor is havi 3 pengő a részlet, az utolsó részlet 2 pengő.-rig.
