Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-15 / 11. szám
1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 45. oldal. gyenge védelmemre szüksége volna, hanem csak azért, mert a bíráló reflektiv megjegyzéseit nem tartom helytállóknak. Simontornya. Varga Kálmán. @@;e;®®®®@©®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@@®@®®®®@ VEGYESEK 1 ® © ®®®®®®@S@®©®@®®®®@©®®®®®®@®©®®®®®®©®®®® — A zsinat missziói bizottsága f. hó 12-én, pénzügyi bizottsága f. hó 13-án tartotta gyűlését Budapesten a Konventi székházban. Egyházkerületünkből a missziói bizottság ülésén Püspök úr és Győry Elemér, a pénzügyi bizottság ülésén Püspök úr és Medgyasszay Vince vettek részt. Mind a két bizottság letárgyalta a zsinat ielé került törvényjavaslatokat, a missziói törvényjavaslatot, az adóügyi törvényjavaslatot, a közalapról szóló törvényjavaslatot. A javaslatok rövid időn belül kinyomatva meg fognak küldetni a zsinat tagjainak. — Lelkészválasztások. A Peti Lőrinc halálával megüresedett bürüsváradi ref. lelkészi állásra Munkácsy Lajos becefa-zsibóti lelkészt, a Vincze Géza lemondásával megüresedett nagyigmándi lelkészi állásra meghívás utján Tapsonyi Sándor ászári lelkészt választotta meg a hívek bizalma. Gratulálunk! — Gyászhirek. Fekete Károly, nyug. ref. tanító, életének 74-ik, házasságának 42-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultban Fekete Károly zalaegerszegi lelkész édesatyját, Mózes Ernő bolhási lelkész apósát és Arany Bálint nyug. tanító vőtársát gyászolja. Az igazak emlékezete áldott! Héjjas Zsigmondné, szül. Fülöp Terézia komiósdi református lelkészné életének 77-ik, boldog házasságának 57-ik esztendejében, 1931. évi márc. hó 4-én elhunyt. Földi maradványait f. hó 6-án helyezték el a komiósdi temetőkertben, amikor a vigasztalás igéit Halka Sándor esperes és Kálmán Oszkár komiósdi s.-lelkész hirdette. Az elhunytban Héjjas Zsigmond komiósdi ref. lelkipásztor a hűséges hitvest, Kornélia, férj. Széki Ákosné, Margit, özv. Béressy Mihályné és Ilona, özv. Cserti József né a felejthetetlen gondviselőt, a szeretett édesanyát siratják. Vigasztalja meg az Ur a hátrahagyott agg lelkipásztort és gyermekeit. — Kiküldetés. A f. év végén tartandó érettségi vizsgálatokhoz a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úr a pápai ref. gimnáziumba Madai Gyula dr. kir. főigazgató, országgyűlési képviselőt, a csurgói reálgimnáziumba Szilády Zoltán dr. egyetemi magántanárt küldötte ki. Hasonló kiküldetésben részesült Faragó János c. tankerületi főigazgató, egyházkerületi középiskolai felügyelő, aki Debrecenbe, a leánygimnáziumba és lapunk felelős szerkesztője, aki a sárospataki gimnáziumba megy. — A komáromi ref. egyházmegyében, lelkészi tanácsbiróvá Galambos Zoltán komáromi lelkészt, világi tanácsbiróvá pedig Bátyay Mihály ny. árvaszéki h. elnököt választották meg. — A tatai ref. egyházmegye missziói bizottsága az esztergomi református egyházban március 22-én gyülekezeti napot rendez, melynek sorrendje a következő: D. e. 10 órakor istentisztelet. Bibliát olvas és imádkozik Lőke Károly esperes, prédikál Győry Elemér győri lelkész. D. e. 11 órakor az egyházi tanácsteremben a presbitérium diszgyülést tart, melyen Baráth József előadó, előadást tart »A presbiterek hivatása és kötelességei« címmel. D. u. 2 órakor a vasárnapi iskolát vezeti Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész. D. u. 3 órakor nagy vallásos délután a Fürdő Szálloda termében a következő programmal: 1. Közének (42. Zsoltár). — 2. Megnyitó. Lőke Károly esperes. — 3. Zongorán játszik Varga Jolán. — 4. »A református jellem és erőforrásai« előadja Baráth József gyermelyi lelkész. — 5. Szavalat. Előadja Kocsy Lajos. — 6. »A nők hivatása egyházunk életében«. Előadás. Tartja Győry Elemér győri lelkész. — 7. Bibliamagyarázat. Tartja Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész. — 8. Himnusz. Közének. — Végül a Ref. Nőegylet szeretetvendégsége. — Nőnevelőintézetünk március 15-én délután 4 órakor márciusi ünnepet rendez, melyen a nagy napról Csekey Jolán polg. iskolai tanárnő tart felolvasást. — A keszthelyi református és evangélikus gyülekezet a böjti időszakban minden pénteken és nagyhéten mindennap esti ristentisztelet keretében Jézus elitéltetése és Nagyhét az Ótestamentumban cim alatt sorozatos előadást, illetve bibliai magyarázatot tart a következő sorrendben: Febr. 20-án : Jézus és Heródes I. 27-én: Jézus és Heródes II. Márc. 6-án : Vissza Pilátushoz I. 13-án: Vissza Pilátushoz II. 20-án : A töviskorona I. 27-én : A töviskorona II. 29-én : Az első evangélium. 30-án: A megmentő fa. 31-én: A bánatos atya. Ápr. 1-én: A megszabadító vér. 2-án: Az érckigyó. 4-én: Az emmausi beszélgetés. — Felvilágosításul azoknak, akik az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyűléséről szóló tudósításnak (8. sz.) ezt a kifejezését: »ne konferenciázzunk annyit, hanem dolgozzunk«, hajlandók volnának félreérteni s a tudósítás konteksztusa szerint belőle kedvezőtlen Ítéletet olvasnának ki a vezetésem alatt négy Ízben tartott vallástanári konferenciáról: közlöm a következő adatokat: Engem a konvent 1927-ben (142. sz.) azzal bízott meg, hogy évenként »legalább egyszer« gyűjtsem össze konferenciára a vallástanárokat. Azóta minden éven összejöttünk két-két napra s tárgyaltunk 8—1-ig és délután 3—6-ig, közbeiktatva mindenik napon egy-egy mintatanítást és annak megbirálását. Tárgyaltunk didaktikai, methodikai, pedagógiai kérdéseket, tankönyveink ügyéről s sok olyan tárgyról, amelyet egyenesen oda utalt megbeszélés végett az egyetemes konvent. Hogy konkrét adatokkal világosítsam meg munkánkat, felsorolok néhány letárgyalt kérdést: Az egyes osztályok tananyagának főbb tanítási elvei (külön-kiilön bevezető előadásokkal kapcsolatban), A biblia használata tanításunkban, Az ifjúsági vallásos egyletek, A cserkészet, Ifjúsági irodalom, A szexuális kérdés, A vallásoktatásra vonatkozó néhány újabb munka és folyóirat, A Középiskolai Miszsziói Bizottsággal kapcsolatunk, munkájának a mi munkánkba beillesztése, Nyári diákkonferenciáink, A SDG- kollégiumok nevelő értéke stb. Az ezek megbeszélése közben felmerült eszmék bizonyára alkalmasak voltak arra, hogy a konferencián résztvevő vallástanárok új meg új utakat lássanak meg az önnevelésre és értékesítve tapasztalataikat, a haladó korhoz idomuljanak tanítási és nevelői eljárásukban, ami — dicsekvés nélkül, de önérzettel mondva — meg is látszik a középiskolai vallásos nevelés arculatán. Ez talán egyenértéke lehet annak a hálával fogadott áldozatnak, amit meghozott mindenik iskolafenntartó a maga vallástanára költségeinek fedezése formájában. Mi tehát nem szórakozásúl, hanem derekas munka végzésére szoktunk konferenciázni. Nyugodt lélekkel, felemelt fővel álljuk a kritikát. — Pápa, 1931 március 1. Lie. Rácz Kálmán.