Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-20 / 51. szám

236. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1931. rában szegényes fizetéséből drága könyveket vásárol. Tudásszomjához méltó tudásforrásra Göttingában ta­lál, s egy évi tanulás után ismerettel és könyvekkel megrakodva tér haza. Mint ifjú pápai tanár és igaz­gató, sok könyvet vesz a könyvtárnak, s a legfőbb olvasó nem más, mint őmaga. Göttingában már hal­lott róla, hogy a bölcseletben új kor hajnallik: napja a königsbergi bölcselő: Kant. Őt kezdi Pápán tanul­mányozni, s éjjel-nappali fáradságos munka után meg­érti, s mindjárt tanítja is az újra megnyíló főiskolán, mely nem tárta volna ki kapuit az ő páratlan erélyű buzgólkodása nélkül. Jutalma: a szenvedés, üldözte­tés. Egy kantiánus szerző Morál-ját átdolgozza, a maga önálló tanulmányait is hozzáfűzi, erkölcsi szótárt szer­keszt hozzá, s munkáját megküldi a többi egyházke­rületnek. Debrecen, Pest veszedelmes rombolónak mi­nősíti, egy tiszántúli pap külön munkát ir ellene, csú­fosan megmarcangolja; Márton Istvánnak saját egy­házkerülete is meghagyja, hogy semmi olyasmit ne tanítson, »ami a Helvetica Confessio szerént való szent vallásunkkal ellenkezik«. Márton István kedvét veszti, s megaláztatása után 16 évig nem ad ki tudós könyvet. 1817-ben kiadja Kant szellemében irt Ke­resztyén Morális Kis Katekizmusát, amely miatt ka­tolikus és protestáns szerzők egyaránt támadják, s Márton István, aki ekkor már nem fiatal ember, fiata­los energiával vívja a harcot, s Katekizmusa védel­mében legjava tudását foglalja össze. A tudás szen­vedélye hajtja, hogy Kent folytatójában, /(ragban megkeresse azt a szerzőt, aki a königsbergi mester tanát tankönyvszerűen foglalja össze. Ugyancsak a tudás szenvedélye olvastatja vele Fichtet, Schellinget és Flegelt is. (Folyt, köv.) S®S®®®®@®®@®®®®@®®®®@®@®®®®®®®@®@@(e)@®®@ ® | VEGYESEK § Í®®®®®@@®®®®@®®®®®®®@®©®®®®®®®®®®®®®®®@ — A pápai Jókai-kör december 13-iki előadóesté­lyének budapesti szereplői, Harsányi Zsolt a sárospataki kollégium egyik országos hírű büszkesége és Bónyi Ador­ján, a jeles író, hétfőn meglátogatták főiskolánkat, ahol különösen megragadta őket a Petőfi és Jókai ereklyékből rendezett kiállítás. Harsányi Zsolt kegyelettel szemlélte a magyar protestáns gályarabokra vonatkozó gazdag gyűjte­ményt, melyben ott van gályarab ősének, Harsányi István rimaszombati lelkésznek arcképe is, melyet nemrégiben kapott a könyvtár Zürichből. — A főiskolai ifjúság részére december 9-én ren­dezett 400 éves jubileumi ünnepély délelőtt 10 órakor a templomban kezdődött, ahol Nagy Gábor gimn. vallásíanár mondott felemelő imádságot. 11 órakor a díszteremben Márton István halálának 100-ik évfordulója alkalmából, a nagy iskolaszervező emlékét idéztük. Ez ünnepély lefo­lyásáról már lapunk múlt számában megemlékeztünk. Dél­ben a főiskolai köztartáson ünnepi ebéd volt, melyen meg­jelent főtiszteletű dr. Antal Géza püspök és Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző, m. kir. kormányfőtanácsos is, valamint a theologiai és gimnáziumi tanárok, az óra­adókkal együtt. Az ebéd alatt dr. Pongrácz József főiskolai igazgató dr. Antal Géza püspök urat köszöntötte, mint a pápai diák igazi megtestesítőjét. Este 7 órakor a főiskolai nagy díszteremben dr. Tóth Endre theol. tanár olvasta fel. színes nyelven megírt, pompás munkáját a főiskola 400 esztendős múltjáról és a jubileum lefolyásáról, lelkesítve tanárokat és diákokat egyaránt a dicsőséges múlthoz méltó munkára. Több mint 60 képben elevenedett meg a gazdag történelem és a szept. 7-iki felejthetetlen ünnep. Az elő­adáshoz a diapozitív lemezeket Fejes Zsigmond gimn. igaz­gató készítette kiváló hozzáértéssel. A felhasznált képeket a Főiskolai Könyvtár a jubileumot megörökítő nagy album­ban gyűjti össze és őrzi meg az utókor számára — A ref. theologiai tanárok országos konferenciá­jukat az idén Pápán tartották meg, dec. 16-án. A konferen­cián a következők jelentek meg: Budapest: dr. Kováts István, B. Pap István, dr. Csekey Sándor. Debrecen : Hit­­tudományi kar részéről dr. Varga Zzigmond és Csikesz Sándor, a Lelkészképzőintézet részéről dr. Kállay Kálmán igazgató egyetemi tanárok, Sárospatak: Marton János, dr. Vasady Béla. Kedves vendégül jött el Kolozsvárról dr. Tavaszy Sándor theol. igazgató. Pápáról az összes theol. tanárok résztvettek a konferencián. A gyűlés elnökévé dr. Pongrácz József theol. igazgatót, jegyzőjévé Marton János theol. tanárt, az egyetemes tanügyi bizottság theologiai előadóját választották meg. A megnyitás alkalmával dr. Pongrácz elnök tolmácsolta a hivatalos elfoglaltsága miatt távollevő dr. Antal Géza püspök úr meleg üdvözletét. A konferencián a tavalyi konferencia határozata szerint ez alkalommal tudományos előadás is hangzott el: dr. Tavaszy Sándor tartott mélyen járó, nagyszabású előadást A dia­lektikai theologia a theologiai oktatásban címen, mely a Theologiai Szemlében fog megjelenni. A konferencia kimondta, hogy a jövő évi gyűlésen a dialektikai theologiai problémái­hoz az egyes szaktudományok képviselői fognak hozzá szó­lam. Értékes tanulmányt olvasott fel dr. Varga Zsigmond a lelkész! továbbképzésről. Az egyetemes konvent által letett kérdések közül különösen élénk megbeszélés tárgya volt a lelkészi túltermelés kérdése; melynek bevezető elő­adását dr. Kováts István tartotta. A theologiai akadémiák vendégbarátságáról Marton János, a vallástanári vizsga reformjáról Csikesz Sándor, a középiskolai tanáraink lelké­szi képesítettségéről dr. Vasady Béla, a lelkészi vizsgálatok díjáról Marton János, a theologiáknak a genfi Társadalom­tudományi Intézet munkájába belekapcsolódásáról dr. Tró­­csányi Dezső tartott bevezető előadást és terjesztett elő javaslatot. A gyűlésen az egyes kérdések megbeszélésében élénk vita fejlődött ki. A gyűlés dr. Kállay Kálmán buzgó imádságával fejeződött be. Jövőre a konferenciát Sárospatak fogja megrendezni. — Gyülekezeti nap Naszályon. A tatai belmissziói kiskör december 2-án tartotta Tatán alakuló gyűlését, ame­lyen a körhöz tartozó tagok teljes számban megjelentek, s ugyanekkor megállapították az esztendő folyamán tartandó gyülekezeti napok sorrendjét is. Az első gyülekezeti napot december 3-án Naszályon tartotta a kiskör a következő programmal: délelőtt 10 órakor rendes istentisztelet volt, amelyen bibliát olvasott és imádkozott Löké Károly esperes, az Igét hirdette Gál Endre, tatai lelkész. Istentisztelet után presbiteri gyűlés volt, amelyen Baráth József, gyermelyi lelkész tartott előadást „A presbiter hivatása“ címen, a teljes számban megjelent presbitereknek. Délután vallásos délután volt 2 órai kezdettel, amelyen Szőnyi József na­­szályi lelkész mondott előimádságot, Löké Károly esperes megnyitó beszédet, Györffy Lajos esperesi segédlelkész előadást tartott Zwingliről és a Türelmi rendeletről, Baráth József bibliát magyarázott és bezáró imádságot mondott. A szépen összeállított programmot Buday Mária tanítónő megkapó szavalata, az iskolásgyermekek karénekei és sza­valatai tették változatossá. Előző nap mindenki bizonyos aggodalommal nézett a hétköznapon tartandó gyülekezeti nap sikere elé, de másnap a délelőtt és délután zsúfolásig megtelt templom, amelyben ott szorongott a falu apraja és nagyja, fényesen igazolta, hogy egy hétköznapot is ünnep­nappá szentelhet a hivek buzgósága és azzal az örvendetes megállapítással távozhattak el a gyülekezeti nap rendezői, hogy a hideg decemberi napon ég felé szárnyaló zsoltárok hangjaiban, egy gyülekezet lelke szállott a közelgető ád­venti Király, a Jézus Krisztus királyi széke felé. — Adventi istentiszteleteket tartottak theologiánk tanárai a pápai ref. templomban szerda esténként a követ­kező sorrendben: dec. 2: Török István, dec. 9: dr. Tóth Lajos, dec. 16: dr. Tóth Endre, dec. 23: dr. Pongrácz József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom