Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-22 / 47. szám
1931 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 221 oldal. nek megjegyzése szerint is 1531 a keletkezési éve. Pápán a reformáció előtt volt szerzetesi és városi iskola. Miután a szerzetesi még 1542-ben is fennállott, valószínűleg a városi alakult át prot. iskolává. Pátronusia és fenntartója a protestánssá lett város és egyház és az akkori földesur. Ez a földesur 1528-tól Thurzó Elek, egyike a reformáció első pártfogóinak s csak 1536-tól Enyingi Török Bálint. Az iskola szervezője s valószínű első igazgatója Bálint pap, ki 1536-ra itt munkáját elvégezte s T. B. elvitte Debrecenbe. Első tanítója 1534-ben Gyzdawith Péter, — ismeretes még Briccius Dániel neve s 1585-ből Hollósi Péteré, ki az első törvénykönyvet összeállította. Első lelkészek között van Dévai Biró Mátyás, Sztárai Mihály, Huszár Gál s ennek fia Huszár Dávid, ki magyarra fordította s kinyomatta 1577-ben a Heidelbergi Kátét, valamint az 1576. évi Hercegszőllősi Kánonokat. Ettől az időtől számítja Pápát s iskoláját kálvinista reformátusnak. Abból, hogy a rektorok nevét 1585-től jegyzik, azt következteti, hogy az eddig triviális iskolából akkor lett kollégium. Ebben az időben élte virágzását a pápai egyház: a XVII. század elején már két lelkésze van: Pathay István püspök és M.iskolczi Péter. Pathay után Kanizsai Pálfi János, a kiváló püspök, Gyöngyösi Sári István, a kiváló rektor. Az 1640-es években megkezdődnek a háborgattatások. 1651-ben a hajdan virágzott iskola már »pusztulásnak indul«. 1660-ban Eszterházy Pál német zsoldosokkal elfoglalja a templommal, prédikátor és professzorlakásokkal, temetővel, malmokkal együtt az iskolát is s a szaporodó katholikusoknak adja. Miután hiába kérték a pápaiak elfoglalt javaik visszaadatását, megfeszített erővel új templomot, parókiát s iskolát építettek — nagyobbat, szebbet a réginél. 1680 körül javították, emeletre bővítették az iskolát, mert a régiben már nem fértek meg a tanulók. Volt benne egy nagy auditórium, a tógátus diákok 5 nagy szobája, 7 classis, egy bibliotheka, professzori szoba stb. Az udvaron terebélyes szederfa, mely rákerült az iskola pecsétjére. A saját telken épült új iskola sem maradt békén. Kocsi Csergő 'Bálint rektorprofesszor bizonyítatlan vád alapján Séllyei István püspökkel s annyi társával börtönbe, gályára hurcoltatik. A Rákóczi szabadságharc idejében, mig kuruc kézen volt Pápa, az iskolának a várossal együtt jól ment dolga. 1718-ban azonban, mint immár nem végvárban, a földesurak meg akarják szüntetni Pápán a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. A király így is határozott, de a pápaiak kérvényükben oly súlyos érveket hoznak föl a maguk igaza mellett, hogy — erősítve Kenessey István pártfogásával is ennek haláláig békében maradhattak. 1752- ben a hitüldöző földesúr célt ért: királyi rendelet megszüntette Pápán a reformátusok szabad vallásgyakorlatát s elrendelte templomuk, iskolájuk, anyakönyvük s mindennémi javaik lefoglalását. Az egész diákságot az iskolából kiparancsolták, ezek egy része Debrecenbe, Sopronba, más része rektóriákra, praeceptorkodásra széledt, a kisebbek és szegénysorsuak haza a szülői házha. 1753- ban érkezett legfelsőbb határozattal a pápai reformátusok egyházi ügyekben Adász-Tevelhez csatoltalak s megengedtetett nekik, hogy ott iskolát is építhetnek, de az csak a grammatikai osztályig terjedhet. A főiskola megcsonkítása ellen a pápai reformátusok folyamodást adtak be, de több, mint két évtizedi huzavona után a győri püspök véleménye győz: »elég magasabb fokú kath. tanintézet van az országban, ahol bármily előkelő rcf. ifjú sikerrel tanulhat«, a pápai ref. főiskolára szükség nincs, maradjon csak alsóbb iskola. Egyszerű iskolát építettek Tevelen a templom szomszédságában a pápaiak, melyben praeceptor Nagy Mihály lett. 31 évig működött itt az alsóbbfoku iskola. A türelmi rendelet vetett véget a szenvedésnek. 1783-ban visszaköltözött az iskola Pápára a Szent- László utcában megvásárolt Torkos-Torma házba és egy bérházba; két praeceptor s Járdánházy Gábor . professzor tanított. Utóbbi Nyárádra távozása után Csépán János lett a professzor. Az első nyilvános vizsgát 1786 április 4-én tartották. A tanulók szaporodtak. 1790-ben a nagynevű M.árton Istvánt választották professzorrá s az ő szorgalmazására a következő évben a második professzort, Látzai Józsefet. 1793-ban a pápai egyházmegye segítségével megépítik az ó-kollégiumot. í795-ben megnyúlik a rendes papnevelő. 1797-ben a dunántúli egyházkerület átveszi anyaiskolának, amelyben a növendékek a legmagasabb képzettségre szert tehettek. 1801-ben a harmadik theologiai tanszéket Tóth Ferenccel töltik be. 1804-ben a két protestáns egyház pesti konventje a pápai iskolát a debreceni és pataki iskolával egyenrangúnak mondotta ki s ezzel a régi »illustris schola<c, majd csonka gimnázium főiskolai rangra emelkdeett. A továbbiakban megemlékezik a könyv az iskoláért Pápa és Komárom közt folyó harcról, mely 1809-ben Pápa diadalával végződött; az 1809. évi francia dúlásról, melyben a könyvtár M.árton professzor kérésére bántatlan maradt; az 1831. évi koleráról, mely az iskola erős oszlopát, Márton Istvánt áldozatul vitte. 1839-ben az iskolát bővíteni kellett volna s ekkor újra kitört a versengés az iskoláért; Komárom, Székesfehérvár, Győr és Veszprém versenyeztek iérte. Többszöri izgalmas szavazás után Komárom lett szép ajánlata folytán a győztes, de a pápai egyház óvására az 1847. évi ki'r. rezolució Pápának Ítélte vissza az iskolát. Az 1848—49. szabadságharc aranyos fénnyel ragyog a pápai kollégium felett. Diákjai hadba vonulnak, — a főtanoda üres. Következik a küzdelem a Thun-féle Organisations-Entvvurf-fal. Németül tanítani a történetet a pápai kollégiumban?! 1856. évi gyönyörű kérvénye az egyházkerületnek elmondja, hogy minden magas rendeletnek eleget tesznek, csak a német tanítási nyelvet ne kívánják. 1856—57-ben megépítik az új kollégiumot s akkor a főiskola nyilvánossági jogát is visszanyerte. 1861-ben újra megnyílt a jogi tanfolyam; 1866- ban megkapja a nyilvánossági jogot, de 1885-ben anyagi okok és a hallgatók számának leapadása folytán megszűnik. 1876-ban rendes tanítóképzőt állít fel a kerület, melyet azonban már 1890-ben megszüntet, hogy a felszabaduló erőkkel a főgimnáziumot és theol. akadémiát kellő színvonalra emelhesse. Megfelelő új iskolaépület emelése lévén szükséges, újra kitör a harc az iskoláért Komárom és Pápa között. 1893-ban ismét Pápa győz s a Fehérló-telken 1894—95-ben felépítik az új kétemeletes, a kor kívánalmainak mindenben megfelelő Kollégiumot. A világháború első esztendejének (1914) őszén már hadi kórház a kollégium. A városban szerteszét folyt a tanítás. Tanárok egy része, 4 theologus, 245 gimnazista hadba vonult. 1 tanár, 3 theologus, 23 gim-
