Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-15 / 46. szám
216. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1931. és cipővel való ellátásán kívül a gyermekek élelmezéséről való gondoskodást, amit már több gyülekezetünkben igen áldásosán megoldottak úgy, hogy egyes családoknál állandó étkezésüket (ebéd) biztosították, vagy ha kevés a gyermekek száma, úgynevezett »sorkosztolással«. II. Közvetett gondoskodás. A közvetlen szociális feladatokat a helyi adottságnak megfelelően könnyebb megoldani, mint azt a feladatot, hogy valakit intézetben helyezzünk el állandó kezelés végett. E feladat megkönnyítése végett megkíséreljük csoportosítani azokat a humanitárius intézményeket, amelyek a mi szempontunkból elsősorban jöhetnek figyelembe. 1. Kiskorúak védelme. A keresztyén szeretet védő és ápoló munkáját a legáldásosabban nálunk eddig a gyermekvédelem mutatta fel. Normális életviszonyok között a gyermek helye a családban van, mivel az édesanyát nem helyettesítheti a legodaadóbb intézeti nevelés sem; a gyermek számára a családi légkört pótolni nem lehet. Azért a gyermekvédelem terén az az általánosan elfogadott elv, hogy a gyermek meghagyandó a családban és a szülőknek kell segítségül jönni, ha anyagi viszonyaik folytán nehézségek merülnének fel gyermekeik nevelése körül. A legelemibb segítség az olyan családon, melyben újszülött van, az a n. vándorkosár, mely minden szükséges babakelengyével fel van szerelve. A vándorkosár néhány hónapig marad egy családnál és utána más családhoz kerül. Innen van a neve is. A vándorkosarat leltárszeriien kell kezelni és esetrőlesetre a használat közben elkopott, vagy esetleg elkallódott darabokat újakkal pótolni. Az anya- és csecsemővédelem országos megszervezését és irányítását az 1915-ben alakult Stefánia Szövetség látja el az állam által átruházott (39088/XII —1917. népj. és 135840—1917. bm. rendelet) hatáskörrel. A szövetség 1917-ben székházat rendezett be Budapest, VIII., Vas-u. 10. szám alatt, innen történik az országos szervezet irányítása s itt van a központi igazgatóság, a központi védőiroda és az anya- és csecsemővédőnői tanfolyam internátussal. Mindenféle megkeresés információ ügyben ide intézendő. A szövetség fenntart 32 tejkonyhát arra az esetre, ha az anya nem képes táplálni gyermekét; a táplálékot az orvos által előirt összetételben és adagolásban nyújtja a gyermek számára; 9 szülő-otthont (Adony, Budapest X., Belső Jászberényi út 24—26., Debrecen, Hajdúnánás, Kispest, Kisújszállás, Orosháza, Sátoraljaújhely, Szarvas), hova szülőanyákat és női bajban szenvedőket vesznek fel; 8 anyaotthont (Budafok, Budapest VIII., Vas-u. 10., Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Sátoraljaújhely, Szolnok, Újpest) olyan anyáknak csecsemőjükkel való felvételére, akiknek nincs otthonuk. A szövetség gondoskodik védőnők kiképzéséről a szövetség központjában. A kiképzés 10 hónapi elméleti és 6 hónapi gyakorlati oktatásból áll. Ä növendékek maguk kötelesek ellátásukról gondoskodni. A felvétel feltételei: 1. 18—36 éves kom olyan nők, akiknek tanítónői vagy óvónői oklevelük van, vagy a középiskola VIII. osztályát elvégezték. A központi igazgatósághoz i^ntézendői kérvényhez csatolni kell: születési anyakönyvi kivonatot, hatósági erkölcsi bizonyítványt, oklevelet, saját kézzel irt önéletrajzot, hatósági orvosi bizonyítványt. Bölcsődékben, csecsemő- és gyermekkórházakban, vagy egyes családoknál való gyermekgondozásra gondozónőket képez ki a szövetség. Gondozónői tanfolyam van Budapesten (IX., Tűzoltó-utca 7. sz.), Pécsett és Szegeden. A tanfolyam két éves. Felvételi tudnivalók: 20—30 év; szükséges élőképzettség a középiskola IV. osztályának elvégzése. A kérvények a szövetség központi irodájához intézendők. Az okmányok ugyanazok, amiket a védőnői tanfolyamnál felsoroltunk. Fordulnak elő olyan rendkívüli viszonyok, különösen gyár- és ipari városokban, midőn maga az édesanya is kénytelen munkára menni s nincs kire hagyja gyermekét. Az ilyen gyermek lelki és testi egészségének megóvására, fejlődésének biztosítására szükség van olyan felügyeletre, mely a gyermeket ápolja, táplálásáról gondoskodik, mig ismét visszaadhatja a szülőnek. Ez a szükség hozta létre a bölcsődéket, gyermekjátszótereket, gyermekkerteket és a napközi otthonokat. Ezekre leginkább városokban van szükség, mint ahogy tényleg városokban mindenütt megtaláljuk ma már ezeket. A felvétel jelentkezésre történik. Győry Elemér. Zwingli jubileumi ünnepségek Zürichben. Ez év október 11-én volt 400 éves évfordulója a nagy reformátor: Zwingli Ulrich halálának. Ez alkalomból Zürich-város és Zürich-kanton hivatalos ejgyházi főtanácsa a Zwingli Egylet bevonásával mé; eleiben és lefolyásában méltó jubileumi ünnepséget készített elő, melyre a svájci szövetséges protestáns Egyházakat és állami hatóságokat, valamint a külföldi református egyházakat is ünnepélyesen meghívta. A magyarországi református Egyetemes Konvent kiküldöttjeként Csikesz Sándor debreceni egyetemi professzor képviselte M,agyarország reformátusságát. Az ünnepség Zwingli halála emléknapjának előestéjén, október 10-én, szombaton este 6 órakor a zürichi »Frau-M.ünster« templomban tartott »liturgikus ünnepéllyel« (vallásos estéllyel) kezdődött, melyen orgonán és énekkarral Zwingli énekeit adták elő; az imádságok, a beszéd Zwingli müveiből voltak összeállítva s Bach reformáció ünnepi kan taté ja fejezte be a mélyen megragadó ünnepélyt. Az ünnepi beszédet Zimmermann Arnold egyháztanácsos (részt vett a debreceni Zwingli-ünnepen is 1931 aug. 30-án) tartotta. Az adakozás az ifjúsági Zwingli-alapra történt. Az istentisztelet után a templom szomszédságában levő ősrégi céh-házban (»Meisen«), amely ma Zürich vezető rétegének a társasköre, a Zürich-kantoni főegyháztanács fogadó estélyt tartott Svájcból és a külföldről megjelent előkelőségek tiszteletére és üdvözlésére. Kiküldött képviselők utján tolmácsolták üdvözletüket a francia, német, magyar, lengyel, osztrák reformátusok, mig a többi országok reformátussága a távolság és egyéb nehézségek miatt üdvözlő levelet küldött. Az üdvözlések során külön is kiemelte nagy melegséggel a főegyháztanács alelnöke: Baumann lelkész a magyar református egyház iránti hálás érzésüket, hogy a debreceni Zwingli-ünnepéllyel méltó nyitányát szolgáltatták a Zwinglire való emlékezésnek. Csikesz Sándor válaszában röviden rámutatott arra, hogy miért szereti a református magyarság Zwinglit, s szavai nagy megértéssel találkoztak. — Másnap reggel 9 órakor a zürichi »Gross-Münster« templomban, Zwingli tulajdonképeni székesegyházában volt az ünnepi isten-
