Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-20 / 38. szám

184. oldal DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. 1931. tanárt választotta meg; a rajztanári állásra 1932 február­ban hirdet pályázatot, hogy az állás 1932 szeptember 1-re elfoglalható legyen. Közgyűlés Nagy Endre pápai gimn. helyettes tanárt elismerésre méltó, működése alapján 1931 november 1 -i hatállyal az egyik magyar-latin tanszékre rendes tanárrá megválasztotta. Utasította közgyűlés a pápai gimnázium tanári karát, hogy az angol nyelvnek a.görög nyelv mellett való facultativ bevezetésére, az 1932—33. iskolai évre tegyen javaslatot. A Protestáns Tanügyi Szemle támogatására köz­gyűlés 100 P-t utalt ki. A Nőnevelő-intézetben Göröncsér Júlia tanítónőnek testnevelési óraadó tanárul alkalmazását közgyűlés tudo­másul vette. Körmendy Zsigmond gazdasági tanárnak, kit a földmivelésügyi miniszter máshova osztotta be, közgyűlés eredményes munkásságáért köszönetét mond, a gazdasági órák ellátására Mihály Sándor gazd. fel­ügyelőt kéri fel. A pénzügyek tárgyalása kapcsán közgyűlés jóvá­hagyta az egyházkerületi pénztár, az államsegélyalap, a Baldácsy-alap, a Nőnevelő-intézet és a Főiskola zár­számadásait, valamint a különböző kisebb pénztárak számadásait. A főiskolai nyomda bevétele volt 104.274 pengő, a köztartásé 71.829 pengő. Áz 1931—32. évi költségvetési előirányzatokat közgyűlés eífogadta, a kerületi pénztárnál 385 P, a Nő­­nevelő-intézetnél 361, a Főiskolánál 100 P várható maradvánnyal. Az egyetemes konvent által az országos közalap­ból nehéz anyagi helyzetben levő lelkészek részére en­gedélyezett segélykölcsönöket 2300 arany P érték­ben a kerület az egyházmegyék jótállása alapján ki­osztotta. Örömmel erősítette meg a közgyűlés az egyház­megyék útján felérkezett alapítóleveleket. Belsősomogy­­ból Biró József a csurgói reálgimnáziumnál 1000 P, Pap Jánosné Mezey Terézia a csökölyi iskolásgyerme­kek segélyezésére 500 P alapítványt tett. A mezőföldi egyházmegyében néhay Bátky Károly fülei lelkész 1/i telek földbirtokot adott a fülei egyháznak, az enyingi egyház 382 P egyházfenntaríási alapot létesített, Szűcs Zoltán enyingi nyug. lelkész az enyingi egyház javára 700 P alapítványt tett. Néhai Bognár Pál János sár­egresi egyháztag az orgona jókarbán tartására 2/4 telek földbirtokot adományozott. A tatai egyházmegyében a tatabányai gyülekezetben Horváth Zoltán 450 P a győri gyülekezetben Köpeczi Kiss Sámuel 100 P, Tatár Endre 200 P iskolai, Mészáros Pál 100 P egyházi alapítványt tett. Hálás köszönetét mondott közgyűlés dr. Kiss István püspökladányi ügyvédnek és dr. Szily János adonyi kir. közjegyzőnek, kér. tanácsbirónak a pápai gimnázium­nál tett és befizetett 1000—1000 P alapítványáért és Csomasz Dezső mezőtúri lelkésznek ugyancsak a pápai gimnáziumnál tett és befizetett 200 P alapítványáért. (Folyt, köv.) — A keszthelyi református egyház szeptember 13-án tette le templomának és parochiájának alapkövét. Délelőtt 10 órakor hálaadó istentisztelet volt az evangélikus templomban, melyen Halka Sándor esperes prédikált, 11 órakor volt az alapkő megáldása (Halka Sándor esperes). Az­után az alapkőben elhelyezett emlékiratot ismertette Németh Károly lelkipásztor. Az alapkőletételen megjelentek a fele­kezetek, hatóságok, intézetek, intézmények és a filiák kép­viselői, valamint az érdeklődő hívek nagy sokasága. A kollégium jubiláns kiállítása. A kollégium négyszáz éves jubileumi ünnep­ségeinek egyik kimagasló részét képezi az a kiállítás, mely a kollégium első emeletén, a díszteremben van elhelyezve. Ez tartalmazza a történeti részt, míg két másik teremben a sport-, cserkész- és rajzkiáilítás volt látható, az iskolai kirándulások jól sikerült fény­képeivel együtt. A sportkiállításon bemutatásra kerültek a kollégium atlétikai versenytrofeái, a tornaünnepélyek és versenyek fényképei. A cserkészek a cserkészélet különböző mozzanatait, nyári táborozásokat, az angliai jamboreet ábrázoló képeket állítottak ki. A rajzkiállítás fényes tükre volt Losonczy Jenő kiváló tanári működé­sének. A kirándulások pedig ékes bizonyságai annak, hogy az iskola mily gondot fordít az ifjúság látókörének szélesítésére. Kül- és belföldön mindenfelé megfor­dultak a pápai diákok és hála Fejes Zsigmond gimn. igazgató mesteri fényképező művészetének, e kirándu­lásokat az utókor számára is megörökítették. Sajnos, a kiállítás e két termét már vissza kellett adni eredeti rendeltetésének, de a díszteremben levő történeti kiállítás még szeptember 27-ig nyitva marad és Pápa város közönsége megtekintheti. Mivel a sok helyről összegyűjtött kiállítási anyag, így együtt, valószínű évtizedeken át nem lesz látható, kérjük az érdeklődőket, használják fel az alkalmat. Nem­csak a kollégium, hanem Pápa város történetének is sok érdekes adatát láthatni itt egykorú okmányokban magunk elé állítva. A diszterem falát a kollégium felsőbbségének, kiváló tanárainak és pártfogóinak arcképe díszíti. A főhelyet Tisza Kálmán, Tisza István és Antal Gábor arcképeiből álló csoport foglalja el, melyek közül a két Tisza-arckép Balló Ede, a hires művész, Antal Gáboré Herz Dávid ecsetjét dicséri. Az első tárlóban a pápai ref. egyház szent edényei, remek kelyhei, urasztali teritői láthatók, az egyik terítő még a XV. századból való. Az 1690-ben készült terítő skofiumos kivarrása olyan friss, mintha ma készült volna. Ebben a tárlóban látható az a sárgaréz doboz, melyet Bátorkeszi István gályarab lelkész Hollandiában kapott dukátokkal megtöltve hazautazása előtt, valamint Tarczy Lajos hires természettudós professzor ezüst kelyhe és koszorúja, melyet 50 éves tanári jubileuma alkalmából kapott. A következő szekrény egykorú okmányokat tar­talmaz a XVI. századból. 1531-ben, amikor az iskola megalakult, Thurzó Elek volt Pápa földesura, tőle egy magyar levél olvasható 1525-ből, mely egyúttal érdekes nyelvemlék. A kollégium története szempontjából rend­kívül fontos Gyzdawith Péter pápai iskolai rektornak két levele 1534-ből, melyeket, mint az előbbi Thurzó levelet és Enyingi Török Bálint, Enyingi Török Bálintné Pempflinger Katalin meg Enyingi Török Ferenc 1 — 1 eredeti levelét az Országos Levéltár kölcsönzött ide. Történeti jelentőségűek azok az okmányok, amelyeket Gróf Esterházy Tamás volt szives pápai levéltárából kikölcsönözni. Ezek közül első Szapolyai János király adománylevele Enyingi Török Bálint részére, a második és harmadik I. Ferdinánd eredeti okmánya, melyekben Pápa várát, Kúp és Szerecseny községet tartozékaival együtt Enyingi Török Bálintnak adományozza. A negyedik és ötödik nagyfontosságú okiratot a veszprémi káptalan állította ki 1536-ban, ezekben bizonyítja, hogy Enyingi Török Bálintot a királyi adománylevelekben jelzett birtokba beiktatta. Az iskola szempontjából fontos a győri káptalan szives engedélyével a nevezett káptalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom