Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-05 / 27. szám
116. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS L4P. 1931. gyakorlati keresztyénségből kiindulva elérkeznek az elvi kérdésekig s összekapcsolják a »cselekedjünk1, hogy egyek lehessünk« fogalmat az »egyek legyünk, hogy cselekedhessünk« fogalommal. Akár utópiáról, akár hűtlenségről van szó, a mozgalom motívuma abban a protestáns gondolatban rejlik, hogy a messiási remények legvégső célja az Isten országa, amely felette áll nemzeteknek és egyházaknak. S a keresztyénségnek mindig igénybe kell venni az idők eszközeit, amikor komolyan veszi a »jöjjön el a Te országod« áhítatát. (Folyt, köv.) Pataky László. A veszprémi egyházmegye belmissziói ülése és lelkészértekezlete. A veszprémi ref. egyházmegye Belmissziói bizottsága és lelkészértekezlete junius 29-én Veszprémben tartotta együttes ülését. Ez alkalommal tett eleget az egyházmegye annak a kívánalomnak, hogy minden egyházmegye rendezzen bibliaiskolai tanfolyamot. Győrffy Lajos gyullaf irátóti lelkész imádsága után erre mutatott rá Szűcs József esperes, a bizottság és értekezlet elnöke megnyitó beszédében, melyben az összejövetel egyéb lelki hasznai mellett e tanfolyam szükségességét ismertette. Három értékes mozzanatról kell e tanfolyammal kapcsolatban beszámolnunk. Az első — sorrend szerint -— Jóri János csőri tanító minta-tanítása, mely annyira tökéletes volt, hogy nemcsak a felnőttek, hanem a kis gyermekek figyelmét is, akikhez szólott, mindvégig annyira lekötötte, hogy a szemüket egy pillanatra se vették le róla. Az a jártasság és készség, melyet Jóri János a bibliaiskola vezetésében tanúsított, szinte meglepő és olyan, hogy követendő példaként kell odaállítani minden tanító és lelkész elé. A másik Gáty Ferenc felsőörsi lelkész előadása a falusi bibliaiskola szükségességéről. Különösen három szempont teszi ezt szükségessé. Elsősorban az, hogy a falusi nép istenfogalrna teljesen ó-testamentumi. Istentagadó sohase lesz, mert látja az Istent a természet áldásaiban és csapásaiban. De ezt az istenfogalmat ki kell bővíteni odáig, hogy lássa meg az Istent a Krisztusban is, legyen tisztában a bűnbánat, a megértés, az újjászületés kérdésével, lássa és tapasztalja meg a megváltásban és üdvösségben megnyilvánuló, drága isteni kegyelmet. Ezt az új-testámentumi '\ istenfogalmat a bibliai iskolában kell a gyermekkel megismertetni. Szükségessé teszi továbbá a bibliai iskolát az a morális fogyatkozás, hogy a falusi nép szemében csak az az érték, ami kézzelfogható, aminek szemmel látható haszna van, a lélek láthatatlan értékei nem bírnak előtte jelentőséggel. A gyermeknél is meg van ez. Azt szereti, akitől kap valamit. Ezt a jellemvonást, mig el nem hatalmasodik, vissza kell fejleszteni, mire a legalkalmasabb eszköz a vasárnapi iskola. A harmadik, ami szükségessé teszi a bibliaiskolát, az egyháztól, a templomtól való elidegenedése a falu népének, amely többé-kevésbbé mindé- : nütt megnyilvánuló jelenség. A ma élő nemzedéknél nem sok a remény, hogy ezen változtatni lehessen, de ha a gyermekekkel megkedveltetjük az egyházat és a templomot, a jövőben meg fog változni az a szomorú kép, mely kegyesség és buzgóság tekintetében sok helyen olyan megdöbbentő. A harmadik értékes mozzanata a tanfolyamnak Györy Elemér kér. missziói előadó nagyszabású, a figyelmet mindvégig lekötő előadása volt, a bibliaiskola módszeréről. Előadásában benne volt a megszervezés, a munkatársak megkeresésének és kiválasztásának, azok előkészítésének, a gyermekek csoportokra osztásának és magának a tanításnak módja egyaránt. De e mellett rámutatott a bibliaiskola eredményének titkára, melyet így jelölt meg: tanuljuk meg szeretni, értékelni a gyermeket. Mindig a jövő szempontjából nézzük. Abból a szempontból, hogy mi lehet a gyermek az egyház, a gyülekezet számára. Érték a gyermek önmagában is, akárcsak a gyémánt, de csiszolni kell, hogy ragyogjon. Olyan, mint a facsemete, mit ha nem nyesegetünk, kinőnek rajta a vad hajtások, és elnyomják a termő ágakat. Erre kell gondolni minden bibliaiskolai vezetőnek. Meg kell látni és elősegíteni a célt, hogy a gyermekből, aki értékként bízatott ránk, ragyogás, termés legyen, hogy amikor felnő, aktiv tagja legyen a gyülekezetnek, hogy a gyülekezet lehessen valóban gyülekezet. Mind a tanításból, mind a két előadásból azt a nagy tanúságot lehetett levonni, hogy a bibliaiskolai eredményes munkához lelkesedés kell a cél érdekében, szeretet a gyermek és az ügy iránt és felelősségérzet a jövővel szemben. — Micsoda csodálatos átalakulások történnének, ha mindenütt a Jóri Jánosok, a Gáty Ferencek, a Győry Elemérek lelkesedése, szeretet- és felelősségérzete hevítene mindenkit a munkára. Ezután Kántor Gyula egyházmegyei belmissz. előadó számolt be a kis körök évi működéséről. A balatonfüredi kör Felsőörsön tartott missziói napot. A veszprémi kör Veszprémben, a várpalotai kör Inotán és Mohán tartott értekezletet, mindkét helyen a gyülekezet bevonásával. A tárgysorozat következő pontja a konventi missziói szabályzat megtárgyalása, ennek alapján a szükségessé vált intézkedések, majd á felsőbb egyházhatósági intézkedésekre vonatkozó javaslatok megtétele volt. A belmissziói bizottság ülése ezzel véget ért, s délután kezdetét vette a lelkészértekezlet, melyen Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkész Bethlen Gáborról tartott az összes jelenlévők tetszését kiváltó előadást, melyben kitért a Szek'fü-féle »átértékelésre«, s megrajzolta Bethlen Gábor alakját nemzeti és egyházi szempontból, az igazságnak és eszményiségnek szemszögéből. Értekezlet, tekintettel arra, hogy az előadásból, Bethlen Gábor eme jellemrajzából mindenki épülhetne és erősödhetne, felkérte előadót értekezésének közlésére. Igen élénk megbeszélés fejlődött ki Vámos Géza előadása nyomán az új liturgia gyakorlati alkalmazásáról, melynek végén sajnálattal állapította meg az értekezlet, hogy az egységesítés gondolata most se valósult meg, hisz ahány ház, annyi szokás az új liturgia gyakorlati alkalmazásában. Ezután Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkész hívta fel a figyelmet a Ref. Szeretetszövetség nagy fontosságára, és annak minden gyülekezetben való megszervezésére, majd Vámos Géza balatonfüredi lelkész terjesztette elő a különböző átiratokkal, megkeresésekkel (sérelmeink, követelményeink, belkörü biztosítás) kapcsolatos határozati javaslatokat. Ezzel Szil assy Sándor magyarbarnagi lelkész imádsága után véget is ért a gazdag program, melynek végig élvezése nagy lelki épülésére szolgált a jelenlévőknek. Sajnálatos dolog, hogy nem váltott ki nagyobbfoku érdeklődést. Amikor erre gondolunk, akkor látjuk, hogy milyen messze való álom a fentnevezettek említett, mindenkit munkába állító lelkesedése, ügyszeretete és felelősségérzete, hiszen az érdeklődés is csak egy kis töredékben van meg.
