Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-23 / 8. szám
1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 35. oldal. dók; a tantermek tisztogatása és fűtése felnőttekkel eszközlendő. Népiskoláink fölszerelése hiányos, felkérjük a VKM-ot, hogy erre a célra segélyt adjon s a térképeket felhúzva küldje az iskolákhoz, mert a papírtérképek hamarosan tönkremennek. A kántortanítói fizetéskiegészítő államsegélyek rendezése tárgyában konvent útján ismét felír a VKM-hoz, úgyszintén a családi pótlékok s az állami népiskolákban végzett hitoktatás méltányos díjazása ügyében is. A nyári gyermekmenhelyek felállítása szükséges. Felhívja az egyházakat, tegyenek előterjesztést, hogy ebben a tekintetben mire van szükségük? A népiskolai vallástanítás tantervének revízióját szükségesnek tartja s javaslattételre hívja fel a tankönyvbizottságot. A 128 pontra terjedő tárgysorozatot másfélnap alatt letárgyalta a Bizottság, amit az ügyes elnöki vezetésnek, a konventi iroda pontos előkészítő munkájának s annak a körülménynek lehet tulajdonítani, hogy püspök urunk indítványára az előadói javaslatokat előre kinyomatta a konventi iroda s megküldte a bizottság tagjainak. ' Nótárius. Elpusztult somogyi református egyházak. Sávoly és Marót. Sávoly a középkorban falu, 1700-ban puszta, 1705-ben és 1711-ben települt újra. Marót helyén két falu volt s ma egy puszta. 1634-ben Bakó Benedek, 1635-ben Vidi Benedek a papja, 1640— 1643-ban Jobbágyi István volt itt. A gyülekezet ellen itt is emeltek panaszt, hogy a paróchiális ház fala sározatlan, teteje födetlen, a kert keritetlen stb. Azután javultak a viszonyok, mégis megsemmisült. Csánki i. m. 138. 1. Thury i. m. 273., 289., 304. 11. Thury kéziratai a főisk. kvtárban. Somodor. A hódoltságban, Somogy keleti részén a legnagyobb község, református egyháza is az elsők közé tartozott. Már az 1618. évi szentlőrinci zsinat a kiskomároini egyházmegye egyházának mondja, ahol Soos György a lelkészemig 1627-ben Komáromi János a papjának a neve. Őt Kisvárdai János követte, aki „kevés bortul hamar megrészegedik és nem bir magával, magát megmértékelni nem tudja. Amiatt, hogy felesége gyanút ébresztőleg munkálkodott, kellett neki Somodorból Gigébe költözni“. Kisvárdai helyébe az anyaegyháznak és Magyaratádnak (leányegyház) a gondozására Pelsőci Jánost rendelték lelkészül. Utánna újra Kisvárdai (1636—1643-ig), 1656-ban Hercegszőllősi János, 1657-ben pedig Váci István a papja. Elpusztulása előtt elszakadt a kiskomáromi egyházmegyétől. Valamikori filiája Magyaratád, ma anyaegyház, a belsősomogyi egyházmegyének keletről legszélsőbb egyháza, átvette a ma teljesen kath. Somodor szerepét, ma ez szerepel központként. Csánki i. m. 140. 1. Thury i. m 1. 170., 236., 285., 294., 303., 339. 11. Magy. prot. egyhtört. adattár. IX. 97., 100. II. Földváry i. m. I. 101., 147., 151. 11. Somogysámson. 1618-ból való egyházmegyei beosztás a kiskomáromi egyházmegye egyházának mondja, lelkésze N. János, 1634-ben Pápai János (lehet, hogy azonos az N. Jánossal), 1500—1700-ig 8—10 háza van, így nagyon könnyen meglehet, hogy a megsemmisülés oka az anyagiak hiánya. Csánki i. m. 45. 1. Thury: Egyházker. tört. I. 170., 283. 11. Szentbalázs. Kaposvártól délkeletre. 1660-ban Imreffi Farkas jószága. Mint ref. egyházat, 1623-ban már ott találjuk a többi kiskomáromi egyházmegyéhez tartozó egyház között, lelkésze Nemesnépi Ferenc, 1628—1629-ben Laki Gergely, 1656-ban Domjáni Mihály. Ma teljesen katholikus. Csánki i. m. 156. 1. Magy. prot. egyhtört. adattár. IX. 48., 109. 11. 77wry-kéziratok a főisk. kvtárban. Szigetvár. 1473-ban került a Török család kezére és Török Bálint erősítette meg 1521-ben. 1543- ban feleségéé. Már akkor is, de még inkább 1553-ban Dersfi Farkas, Kerecsényi László, végül Horváth Márk várkapitányok idejében (1555) egész Délsomogy reformációjának volt gócpontja. Horváth a legbuzgóbb pártfogója Szegedi Kis Istvánnak, a kálmáncsai püspöknek, itt az ő várában avattatja fel vele a papjelölteket »bárók, grófok és nemes urak jelenlétében«, vele a katonáknak többször istentiszteletet tartat. Szigetvár Horváth halála után is protestáns marad (1561), azonban a gyászos emlékezetű 1566-os esztendő derékban kettétörte a sudárbaszökkenő fát. Református lakosai vagy az ostromnak lettek az áldozatai, vagy más hazát kerestek, 1571-ben 9 háza volt, azt is cigányok lakták. 1800 óta szaporodnak református lakosai beköltözés által, gondozását a vidék lelkészei vállalták (Hóból, Kisdobsza) stb.), mig 1927-ben megszervezték, mint anyaegyházat, 1928-ban a kongruát is kiutalták, hozzácsatolták Nemeskét. Csánki i. in. 158. 1. Payr i. m. 468. skk. Földváry i. m. I. 330., 335. Tapsony. 1500-ban Bakócz Tamás végrendeletileg az esztergomi káptalanra hagyta, ezt a különben majd 100 éven keresztül (1550—1650.) 15 házat számláló községet. 1618-ban a kiskomáromi egyházmegye tartozéka, lelkésze Deáki Dániel, 1627-ben Sági Miklós, akit emberi gyarlósága miatt a körmendi zsinat megfedd. (1627.) Következő lelkészei Pelsőczi András 1631—, Fábri Pál 1634—? 1649-ben üresedésben. Csepregi Mihály 1656-ban, a következő évben újra üresedésben volt. Elpusztulásának több oka lehetett. Egy-két család egészen az 1800-as évekig református volt (lásd Nemeskisfalud). (Folyt, köv.) Beck Gergely. @@®®®®®@@®®®@@®@®®®@®®®®®®®®®®@@®@@®®®@ ® © 1 VEGYESEK 1 @ © ®®@@@®@S@®©@@©@®®®©@@®@®®®©®©©®§)@®@®®@@ — Dr. Sebestyén Béla f. Igaz megilletődéssel értesültünk, hogy dr. Sebestyén Béla, a pécsi egyetem melletti gróf Széchenyi gyakorló középiskola tanára f. hó 14-én 42 éves korában elhunyt. Dr. Sebestyén Béla Pápán született; néhai Sebestyén Dávid kollégiumi professzor fia; kitünően végzett középiskolai és egyetemi tanulmányok után került a később gyakorló középiskolává fejlesztett győri reáliskolához. Alapos képzettségű, kiváló tanár volt, akit köztisztelet és szeretet környezett. Szakjával tudományosan is foglalkozott. Feltűnést keltett doktori értekezése, mely Pápa dicső emlékű földesuráról, Enyingi Török Bálintról szólt. Jelenleg egy hézagpótló munkán dolgozott a középkori egyházi és világi méltóságokról, melyet az akadémia szándékozott kiadni. Szép reményekre jogosító értékes életét időnek előtte oltotta ki a halál nagy bánatára szerető hitvesének, sz. Igerth Mártának és hozzá gyöngéden ragaszkodó testvéreinek, Juliska férj. Barcsi Józsefnének, Etelka férj. dr. Gobbi Gyulánénak és Erzsébetnek, valamint tanítványainak, volt tanárainak s mindazoknak, kik nemes egyéniségét ismerték és becsülték. E hó 16-án temették el Pécsett nagy részvét mellett. Áldás poraira!
