Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-25 / 21. szám
90. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. adó bemutatja az iskolaügyi bizottság fontos jelentését az iskolák államsegélye tárgyában, melyet kiadnak az egyházalkotmányi és pénzügyi bizottságoknak együttes tárgyalás végett. Az alkotmánytervezet részletes vitájában kerületünkből a következő zsinati tagok szólaltak fel: Vargha Kálmán, Medgyasszay Vince, dr. Bene Kálmán, dr. Jókay-Ihász Miklós, Pongrácz József, dr. Antal Géza. E napon a jegyzői teendőket dr. Kováts J. István lelkészi és dr. Jókay-Ihász Miklós világi jegyzők látták el. A nagy gyülekezetek megújításáról volt legtöbb szó. Ravasz László püspök arra kérte a zsinatot, hogy a részleteket illetően túlságos mértékben ne kössék meg az egyházkerületek szabályrendelet-alkotó jogát. Vannak esetek, ahol nem lesz lehetséges az egyházrészekre való felosztás, például nem lehet két egyházrészt csinálni Kecskeméten, Cegléden, két iskolával, két parochiával, amikor egy templomban fog lefolyni továbbra is az istentisztelet. Az egyháztagokról szóló második törvényfejezet megvitatása után a 24. § következik, amely kimondja, hogy „a magyarországi református egyháznak tagja minden református vallásu magyar állampolgár és minden olyan vallásu nem magyar állampolgár, akinek Magyarország területén állandó lakása, vagy állami adó alapjául szolgáló földbirtoka, ipari vagy kereskedelmi üzlete van“. A 27. § a többi közt úgy intézkedik, hogy gyermekeit az országos törvény korlátái közt a református vallásban neveltesse, azok iskolai taníttatásáról és konfirmálásáról gondoskodjék, azoknak a házasságkötésénél, akik születendő gyermekeik vallását illetően a református egyházra nézve káros megegyezést kötnek, minden önkéntes közreműködéstől tartózkodjék“. Élénk vitát keltett a választójogról s benne a női választójogról szóló 28. §, mely már a 18 éves férfi, mint női egyháztagoknak meg akarja adni a választójogot s a nőket férjük jogán is választójoggal ruházná fel. Sz. Kun Béla dr. előadó okolta meg a szakasz intézkedéseit. Az országos törvények szerint a 18. év választópont a vallás tekintetében, mert 18 éves korától bárki megváltoztathatja vallását; aki tehát 18 éves korától kezdve benne marad az egyházban, az fuiajdonképen önkéntes tagja egyházunknak és ezt honorálnunk kell azzal, hogy megadjuk neki a választójogot. Jókay- Ihász Miklós orsz. képviselő ama pótlását, hogy aki az egyházra nézve káros reverzálist ad, választójogát elveszti, a zsinat elfogadta. Olyanoknak nem lehet jogot adni, aldk az egyház ellenségei. Egyébként Jókay, valamint Makláry Károly egyházkerületi lelkész-főjegyző, Puky Endre, a képviselőház alelnöke, Tóth Lajos debreceni egyetemi tanár és Benedek Zsolt dr. a 18 évesek választójoga ellen nyilatkozott s ellenezte, hogy 24 éven aluli egyháztagnak — bizonyos minősített eseteket kivéve — választójogot adjanak. A 18 éves egyházi tagok szavazójoga mellett Enyedy Andor dr. miskolci lelkész, Bartha László és Pongrácz József szólalt fel. A nők választójogának kérdésében az előadó rámutatott arra, hogy eddig az a helyzet állott fenn, hogy az a református nő, aki református férfinak lett a felesége, elvesztette választójogát, aki viszont másvallásuhoz ment nőül, továbbra is megtarthatta. Most az a nő is választójoghoz jutna, aki maga, bár nem visel egyházi közterhet, de egyházi adófizető református férfival él törvényes házasságban. Nem lehet — igy szólt — különbséget tenni férfiak és nők között úgy, hogy a férfiak szabadon gyakorolhassák választójogukat, ha az életkort elérték, a nők pedig csak bizonyos szigorúbb föltételek mellett jussanak hozzá. Juhász László esperes fejtegetéseivel szemben Pongrácz József theol. igazgató rámutatott arra, hogy minő értékes munkát végeznek a női egyháztagok külföldön és nálunk is. Idézte Pál apostolt, aki szerint a Krisztusban egyenlő a férfi és a nő. A nők választójoga érdekében szólallak fel dr. Puky Endre, dr. Antal Géza és dr. Ravasz László is. Mikor végül Baltazár püspök szavazásra tette fel a szakaszt, kiderült, hogy a zsinat tagjainak körülbelül csak tizedrésze — köztük Balogh Jenő dr. főgondnok is és néhány „ideálista“ (Kun Béla a Debreceni Prot Lapban) — hajlandó megadni a választójogot a 18 éves egyháztagoknak, s igy a 24 éves korhatár került a törvénybe. E pontot illetőleg az idevonatkozó törvényszakasz ezt mondja ki: „Az egyházközségben választójoga van — nemre való tekintet nélkül — annak a legalább huszonnégy éves és önjogu, konfirmált egyháztaguak“. Elfogadta a zsinat dr. Papp Szász József egyházmegyei gondnok indítványát, melyet Kun Béla méltán mond a zsinat korszakalkotó határozatának. E szerint a konfirmált és önjogú, meg adófizető egyháztag is csak akkor bir választójoggal, ha a törvény életbeléptének idejekor már választójoggal bir, vagy ha kéri a választójogosultak közé felvételét annak az ünnepélyes kijelentésével, hogy a ref egyház tanait elfogadja és magát az egyházi fegyelemnek aláveti. Volt olyan felszólaló is, aki azt követelte, hogy aki bármilyen kevés egyházi adóval hátralékban van, veszítse el egyházi választójogát. Ezt az indítványt azonban nem tette magáévá a zsinat és csak azt mondotta ki, hogy „az egyházközségi választók névjegyzékébe nem vehető fel az az egyébként jogosult választó, aki egyházi adójának legalább felével hátralékban van“. A 35. §. szerint: „Egyházközségi tisztségekre megválasztható olyan református magyar állampolgár, aki legalább 24 éves, az egyháznak legalább három év óta konfirmált tagja, az egyházközségi választók névjegyzékébe fel van véve, tiszta erkölcsű, józan életet él, vallásosságban és az egyház iránti buzgóságban másoknak példaképül szolgák1. „Nők egyházrészi tanácsosok, diakonisszák és iratterjesztők, szegények és árvák gondnokai, jótékony és szociális irányú bizottságok tagjai lehetnek, más egyházközségi tisztségre, kivéve a közoktatásban és a vallásoktatásban számukra biztosított tisztségeket, nem választhatók.“ A választók névjegyzéke elkészítésének határidejét novemberben állapította meg a zsinat. Medgyasszay Vince indítványára elfogadták, hogy ha nincs panasz a névjegyzék ellen, elég lesz ezután is magának az esperesnek a hitelesítő aláírása. Felebbezés esetén ezentúl az egyházmegyei elnökség dönt. A diakónust és a diakonisszát Kun Béla előadó javaslatára a zsinat az egyházközségi tisztviselők közé sorozta. (Vége köv.) Püspöki egyházlátogatás a pápai egyházmegyében. Május 13-án reggel 8 órakor indult el Püspök úr Pázmándfaluról. A templomnál, a presbitérium élén, Györgydeák Dániel lelkész köszönte meg fáradozását. A harangok zúgtak, amikor az iskolásgyermekek sorfala közt, a hattagú bandérium után, elhagyta Püspök úr a falut. Pér község határában, a képviselőtestület élén Deáky Lajos községi jegyző üdvözölte. Innét a périek hét tagú bandériuma is kisérte a menetet. A községben díszkapu és harangzúgás fogadta Püspök urat. A tanítói
