Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-18 / 20. szám

1930 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 87. oldal. tása van a 138. oldalon.) A valót nem áldozza fel a művészetért, de az Igét sem sűlyeszti az eszményte­­lenség alá. Nem keresi gondolatai megjelenítésére a szép ruhát, de mindig tisztességes, egyszerű öltözet­ben állítja olvasói, hallgatói elé mondanivalóit. Egy­felől teljesen tisztában van az Igével, a kezébe vett textussal, másfelől mint gyülekezetének pásztora, is­meri nyáját. Azonban gyakorlatiassága abban dom­borodik ki, hogy eltalálja a kérdés achilles-sarkát. Pl. a családi élet tárgyalásánál foglalkozik (17. és 129.1.) a házasélet problémáival, de a baj okát magában a családtagban látja meg, azért követeli a házas életre való előkészülést. Még jobban végig lehetne vezetni gyakorlatiasságát a hit értékéről mondott beszédei­ben — hogy saját kifejezését idézzük — a »felemás igát hordó« embert az egyszerűbb, falusi ember szint­jéhez alkalmazkodva hordozza meg a hit magaslatain a Krisztus igájának felvételére. Szenzációk helyett kö­­zénséges hibákat érzékeny oldalukon ragad meg. (76., 126., 144. 1.) 2. A másik pozitivum, amit kiemelünk, az, hogy Vincze Elek lOOo/o-os református igehirdető igyekszik lenni. Ezek a beszédek, sok mástól eltekintve, abban is különböznek az űjabb prédikációi irodalmi termé­kektől, hogy mig ezek akármilyen keresztyén közös­ségben szinte változtatás nélkül »felhasználhatók«, Vincze Elek beszédei nem csupán református temp­lomban hangzottak el, hanem a református gyüleke­zet számára készültek. Vannak e beszédeknek fogya­tékosságai, de ezek eltörpülnek nagy erőssége: dog­matikai tájékozottsága mellett. Többször idézi a kál­vinista papimból korán baptistává lett, nagy biblia­magyarázó igehirdetőt: Spurgeont, de inkább Kál­vinra, a Heidelbergi Kátéra és a Második Helvét Hit­vallásra támaszkodik. Ez a világnézeti szempont adja meg beszédeinek apologetikai súlyát. (51., 61., 114., 119., 132., 151. stb. 1.) 3. Bár bevezetésében azt írja, hogy »a legkülön­bözőbb (homiletikai) felfogások és irányok ösvényén« hányódott-vetődött, mi mégis úgy látjuk, hogy sajá­tos és következetesen keresztül vitt módon »hasogatja az igét«. Bár a mai homiletikai nézőpontból nem tart­juk mindenben szerencsésnek az anyag olyaténképen való kezelését, ahogy azt a kezeink alatt levő kötetben találjuk, megengedjük azonban, hogy Vincze Eleknek igaza lehet, amikor balatonkiliti és siófoki gyüleke­zeteinek tagjaihoz irásmagyarázatszerü formában szó­lotta az Igét. Ne értse félre senki ezt az állításunkat; nem bibliamagyarázatok ezek a beszédek, hanem ho­­miliák és pedig abban az értelemben, ahogy az apos­toli korszakban értelmezték s úgy, amint a refor­máció százada hirdette az Igét. Azt minden lelkipász­tornak magának kell tudni legjobban, hogy milyen formában jelenítse meg az Igét és. mi abban a nézet­ben vagyunk, hogy legeredményesebben és legépítőb­ben minden lelkipásztor a saját gyülekezetében szol­gálhat, mert, vagy ha ismeri azt. A református nép két okból volt bibliásabb minden más népnél: 1. mert a család olvasta a szentirást, 2. mert azzá tette az igehirdetés. Úgy gondoljuk, hogy ez a meglátás és elgondolás vezette Vincze Eleket a homiletikai anyag feldolgozásában. Beszédeinek felépítése, szerkezete általában ez: kissé hosszú, többnyire az alkalmiszerüséggel össze­függő (a sorozatos beszédeknél pásztori tapasztalat, keresztyén hitigazság) bevezetés után tárgyalja a 'fel­vett szöveget nem thematikiusan, hanem inkább exe­­getikailag. Néhány beszédében, mint a nagypénteki­ben (36. 1.) formális tanúságot von le, általában be­fejezésében összefoglalja anyagát, hogy belepecsé­telje a lélekbe. 4. Azt hisszük, hogy sokakat jobban fog érde­kelni, amit ez alatt a pont alatt mondunk, az eddi­gieknél. Eddig értékeltük, most meg ismertetjük a kö­tetet. Valószínű többen megfogják venni ezért, mint a fentebb mondottakért. Tartalmaz 1 újévi, 2 far­sangi, 1 böjti, 1 virágvasárnapi, 1 nagypénteki, 3 hús­véti, 2 áldozócsütörtöki, 3 pünkösdi (sorozatos), 1 aratási, 1 tanévmegnyitó, 1 október 6-iki, 1 szüreti, 1 őszi, 1 reformációi emlékünnepi, 1 bűnbánati, 1 ad­­venti(?), 3 karácsonyi, 1 esztendő utolsó vasárnapi, 1 templomrenoválási, 1 templomavatási, 1 lelkész­beiktató és 12 a hit problémáit tárgyaló sorozatos beszédet. Szerintünk ez a sorozat a kötet gyöngye. Nagy érdeklődéssel vettük kezünkbe és áttanul­mányozás után hálás lélekkel tettük le e könyvet. Me­leg szeretettel és azzal az óhajtással ajánljuk lelki­­pásztorainknak, hogy tanulmányozása termelje ki mindnyájunkból Vincze Elek lelkének egyik legszebb gyöngyszemét: »ami pásztori hivatásunknak egyetlen rugója lehet: a szolgálatunk szenvedélye és egyetlen bére: a szolgálatnak az öröme«. (189—190.) Gy. E. © VEGYESEK — A pápai ref. egyházmegye püspöki meglátoga­tása a lapunkban közölt utirend szerint folyik. Május 16-án Dudaron befejeződött az út első része és május 18-án Tapolcafővel kezdődik a látogatás második része. — Kitüntetés. A Kormányzó úr őfőméltósága nádasdi Sárközy Jenő nagybajomi lakos földbirtokost, egyházkerü­letünk tanácsbiróját a hazai mezőgazdaság körül szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. gazdasági főtanácsosi cím­mel tüntette ki. Gratulálunk! — Halálozások. Őszinte részvéttel értesültünk, hogy id. Medgyasszay Gyula Vince volt kálozi és balatonfőkajári lelkész, Enyingen, életének 85. évében elhunyt. A meg­boldogult ötven évig működött mint rendes lelkész, tiz évig volt a mezőföldi ref. egyházmegye köztiszteletben álló es­perese. Temetése nagy részvét mellett 15-én ment végbe, porrészeit Enyingről Balatonfőkajárra szállították. Az el­hunytat fia Medgyasszay Gy. Gusztáv budapesti banktiszt­viselő, leánya Izabella férj. Szűcs Zoltánná, veje Szűcs Zoltán nyug. enyingi lelkész mellett kiterjedt rokonság gyá­szolja. Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, egyházkerü­leti főjegyző ä megboldogultban nagybátyját vesztette el. — Özv. Fejes Zsigmondné sz. Bene Mária áldásos életének 77. évében elhunyt. A megboldogult férjével együtt a baranyamegyei nagycsányi gyülekezetben szolgálta anya­­szentegyházunkat, hol férje hosszú időn át volt praeorans tanító. Férje halála után gyermekei szerető körében Pápán élt s itt szólította őt magához az Úr. A megboldogultban Fejes Zsigmond gimn. igazgató édesatyját gyászolja. Áldott legyen emlékezetük! — Lelkészválasztás. A pilismaród református gyüle­kezet lelkészéül Nyirő Károly balassagyarmati s.-lelkészt választotta meg. Az Isten gazdag áldása legyen a gyüleke­zeten és új lelkésze működésén. — A pápai Református Leányegyesület jubi­leuma. A pápai Református Leányegyesület 25 éves fennállásának emlékére 1930. évi május hó 25-én és 26-án jubiláris ünnepélyt tart a következő műsorral: 25-én délelőtt fél 12 órakor díszközgyűlés a templom­ban. 1. Közének. 2. Imádkozik Ólé Sándor lelkész­elnök. 3. Vikár Sándor énektanár orgonajátéka. 4. Pentz Ilona titkár jelentése az egyesület 25 éves munkájáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom