Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-18 / 20. szám

1930

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

87. oldal.

tása van a 138. oldalon.) A valót nem áldozza fel a művészetért, de az Igét sem sűlyeszti az eszménytelenség alá. Nem keresi gondolatai megjelenítésére a szép ruhát, de mindig tisztességes, egyszerű öltözetben állítja olvasói, hallgatói elé mondanivalóit. Egyfelől teljesen tisztában van az Igével, a kezébe vett textussal, másfelől mint gyülekezetének pásztora, ismeri nyáját. Azonban gyakorlatiassága abban domborodik ki, hogy eltalálja a kérdés achilles-sarkát. Pl. a családi élet tárgyalásánál foglalkozik (17. és 129.1.) a házasélet problémáival, de a baj okát magában a családtagban látja meg, azért követeli a házas életre való előkészülést. Még jobban végig lehetne vezetni gyakorlatiasságát a hit értékéről mondott beszédeiben — hogy saját kifejezését idézzük — a »felemás igát hordó« embert az egyszerűbb, falusi ember szintjéhez alkalmazkodva hordozza meg a hit magaslatain a Krisztus igájának felvételére. Szenzációk helyett közénséges hibákat érzékeny oldalukon ragad meg. (76.,

126., 144. 1.)

2. A másik pozitivum, amit kiemelünk, az, hogy Vincze Elek lOOo/o-os református igehirdető igyekszik lenni. Ezek a beszédek, sok mástól eltekintve, abban is különböznek az űjabb prédikációi irodalmi termékektől, hogy mig ezek akármilyen keresztyén közösségben szinte változtatás nélkül »felhasználhatók«, Vincze Elek beszédei nem csupán református templomban hangzottak el, hanem a református gyülekezet számára készültek. Vannak e beszédeknek fogyatékosságai, de ezek eltörpülnek nagy erőssége: dogmatikai tájékozottsága mellett. Többször idézi a kálvinista papimból korán baptistává lett, nagy bibliamagyarázó igehirdetőt: Spurgeont, de inkább Kálvinra, a Heidelbergi Kátéra és a Második Helvét Hitvallásra támaszkodik. Ez a világnézeti szempont adja meg beszédeinek apologetikai súlyát. (51., 61., 114.,

119., 132., 151. stb. 1.)

3. Bár bevezetésében azt írja, hogy »a legkülönbözőbb (homiletikai) felfogások és irányok ösvényén« hányódott-vetődött, mi mégis úgy látjuk, hogy sajátos és következetesen keresztül vitt módon »hasogatja az igét«. Bár a mai homiletikai nézőpontból nem tartjuk mindenben szerencsésnek az anyag olyaténképen való kezelését, ahogy azt a kezeink alatt levő kötetben találjuk, megengedjük azonban, hogy Vincze Eleknek igaza lehet, amikor balatonkiliti és siófoki gyülekezeteinek tagjaihoz irásmagyarázatszerü formában szólotta az Igét. Ne értse félre senki ezt az állításunkat; nem bibliamagyarázatok ezek a beszédek, hanem homiliák és pedig abban az értelemben, ahogy az apostoli korszakban értelmezték s úgy, amint a reformáció százada hirdette az Igét. Azt minden lelkipásztornak magának kell tudni legjobban, hogy milyen formában jelenítse meg az Igét és. mi abban a nézetben vagyunk, hogy legeredményesebben és legépítőbben minden lelkipásztor a saját gyülekezetében szolgálhat, mert, vagy ha ismeri azt. A református nép két okból volt bibliásabb minden más népnél: 1. mert a család olvasta a szentirást, 2. mert azzá tette az igehirdetés. Úgy gondoljuk, hogy ez a meglátás és elgondolás vezette Vincze Eleket a homiletikai anyag feldolgozásában.

Beszédeinek felépítése, szerkezete általában ez: kissé hosszú, többnyire az alkalmiszerüséggel összefüggő (a sorozatos beszédeknél pásztori tapasztalat, keresztyén hitigazság) bevezetés után tárgyalja a 'felvett szöveget nem thematikiusan, hanem inkább exegetikailag. Néhány beszédében, mint a nagypéntekiben (36. 1.) formális tanúságot von le, általában befejezésében összefoglalja anyagát, hogy belepecsételje a lélekbe.

4. Azt hisszük, hogy sokakat jobban fog érdekelni, amit ez alatt a pont alatt mondunk, az eddigieknél. Eddig értékeltük, most meg ismertetjük a kötetet. Valószínű többen megfogják venni ezért, mint a fentebb mondottakért. Tartalmaz 1 újévi, 2 farsangi, 1 böjti, 1 virágvasárnapi, 1 nagypénteki, 3 húsvéti, 2 áldozócsütörtöki, 3 pünkösdi (sorozatos), 1 aratási, 1 tanévmegnyitó, 1 október 6-iki, 1 szüreti, 1 őszi, 1 reformációi emlékünnepi, 1 bűnbánati, 1 adventi(?), 3 karácsonyi, 1 esztendő utolsó vasárnapi, 1 templomrenoválási, 1 templomavatási, 1 lelkészbeiktató és 12 a hit problémáit tárgyaló sorozatos beszédet. Szerintünk ez a sorozat a kötet gyöngye.

Nagy érdeklődéssel vettük kezünkbe és áttanulmányozás után hálás lélekkel tettük le e könyvet. Meleg szeretettel és azzal az óhajtással ajánljuk lelkipásztorainknak, hogy tanulmányozása termelje ki mindnyájunkból Vincze Elek lelkének egyik legszebb gyöngyszemét: »ami pásztori hivatásunknak egyetlen rugója lehet: a szolgálatunk szenvedélye és egyetlen bére: a szolgálatnak az öröme«. (189—190.) Gy. E.

©

VEGYESEK

— A pápai ref. egyházmegye püspöki meglátogatása a lapunkban közölt utirend szerint folyik. Május 16-án Dudaron befejeződött az út első része és május 18-án Tapolcafővel kezdődik a látogatás második része.

— Kitüntetés. A Kormányzó úr őfőméltósága nádasdi Sárközy Jenő nagybajomi lakos földbirtokost, egyházkerületünk tanácsbiróját a hazai mezőgazdaság körül szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. gazdasági főtanácsosi címmel tüntette ki. Gratulálunk!

— Halálozások. Őszinte részvéttel értesültünk, hogy id. Medgyasszay Gyula Vince volt kálozi és balatonfőkajári lelkész, Enyingen, életének 85. évében elhunyt. A megboldogult ötven évig működött mint rendes lelkész, tiz évig volt a mezőföldi ref. egyházmegye köztiszteletben álló esperese. Temetése nagy részvét mellett 15-én ment végbe, porrészeit Enyingről Balatonfőkajárra szállították. Az elhunytat fia Medgyasszay Gy. Gusztáv budapesti banktisztviselő, leánya Izabella férj. Szűcs Zoltánná, veje Szűcs Zoltán nyug. enyingi lelkész mellett kiterjedt rokonság gyászolja. Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, egyházkerületi főjegyző ä megboldogultban nagybátyját vesztette el. — Özv. Fejes Zsigmondné sz. Bene Mária áldásos életének 77. évében elhunyt. A megboldogult férjével együtt a baranyamegyei nagycsányi gyülekezetben szolgálta anyaszentegyházunkat, hol férje hosszú időn át volt praeorans tanító. Férje halála után gyermekei szerető körében Pápán élt s itt szólította őt magához az Úr. A megboldogultban Fejes Zsigmond gimn. igazgató édesatyját gyászolja. Áldott legyen emlékezetük!

— Lelkészválasztás. A pilismaród református gyülekezet lelkészéül Nyirő Károly balassagyarmati s.-lelkészt választotta meg. Az Isten gazdag áldása legyen a gyülekezeten és új lelkésze működésén.

— A pápai Református Leányegyesület jubileuma. A pápai Református Leányegyesület 25 éves fennállásának emlékére 1930. évi május hó 25-én és 26-án jubiláris ünnepélyt tart a következő műsorral:

25-én délelőtt fél 12 órakor díszközgyűlés a templomban. 1. Közének. 2. Imádkozik Ólé Sándor lelkészelnök. 3. Vikár Sándor énektanár orgonajátéka. 4. Pentz Ilona titkár jelentése az egyesület 25 éves munkájáról.