Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-05 / 1. szám

1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. oldal. református és evangélikus család — volt köszönhető a napnak gazdag sikere. A gyülekezeti nap délelőttjén istentiszteletet tar­tottunk. Lőke Károly esperes mondta az alkalomszerű, Istenhez emelő imát, majd Várady Lajos, jelenleg szőnyi, de hosszú időn át a tatabányai gyülekezetnek volt lelkésze, tartotta a prédikációt- Az ótestamen­­tumi feddőző próféta, az újtestamentumi apostoli buz­­góság és a krisztusi szeretet melegsége, amely az egésznek alaphangját adta s a prédikáció közvetlen hangja, olyan mélyen a szivekbe markolt — mint az édes atya intelmét szivébe záró gyermeknél —, hogy könnyekben jutott kifejezésre az érzelmek hullám­zása. Beszélt a vallásról, amelyet az ember szeret magához szabni, mint a ruhát, eszközévé alacsonyí­­tani az életküzdelmekben, hogy kényelmes és hasz­nálható legyen számára. De nem ez az igazi vallás, hanem az, amely Pál apostol eme megállapításában jut kifejezésre: »Kegyelemből tartattatok meg«. Meg­emlékezett arról, hogy 22 esztendővel ezelőtt 29 em­ber előtt állíttatott be itt lelkészi hivatalába. Ma itt a templomban a gyülekezetnek x/4 része sem fér el. A leventéket haza kellett küldeni, az iskolás gyerme­kek, vannak vagy 800-an, el .sem jöhettek. Valóban a templom kérdése már életkérdéssé vált a gyülekezet életében. Az istentisztelet végeztével, amelyen a Kovács Béla h. kántor vezetésével működő vegyeskar igen szépen énekelt, a templomban presbiteri gyűlés volt. Dr. Bányay Lajos lelkész imájával és Nagy Mihály főgondnok üdvözlésével, amelyben hálásan emléke­zett meg esperes úr tevékenységéről, aki a dicséretet magáról elhárítván, megköszönte a szives üdvözlést, megnyílt a gyűlés a nagyszámú presbiter és érdek-; lődő jelenlétében. A presbiteri gyűlés egyetlen tárgya Baráth József előadása a presbiteri tisztség méltósá­gáról. Előadásában rámutatott arra, hogy e tisztség méltóságát apostoli eredetéből veszi, de kiütközik ez annak tartalmából is, amely a példaadásban, buz­dításban és fegyelmezésben áll. »Aki Tatabányán egész szívvel és lélekkel presbiterséget vállal, az reá­lépett a martírság útjára, mert a református presbiter egyszerűen létezésénél fogva élő bizonyságtétel az istentagadás és a materializmus ellen.« A belsőleg megújuló protestáns egyházak életében nagy és fontos feladat vár a presbiterekre, ha a buzgó lelkipásztorok munkatársaivá lesznek. Délután 3 órakor a népház hatalmas termében kb. 1200 ember szorongott már, de még mindig jöt­tek az érdeklődők, ha befértek volna a terembe. Föld­szint és karzat egyformán zsúfolásig megtelt. A XC. zsoltár 1-ső versének eléneklése után dr. Bányay La­jos imádkozott. Lőke Károly esperes találó és talpra­esett megnyitó beszéde után Tapsonyi Sándor egy­házmegyei aljegyző hatalmas szóló éneke következett, akit Kovács Béla h. kántor ügyesen kisért harmóniá­mon. — A kálvinizmus életformáló erejéről tartott nagyobbszabásu előadást Baráth József, ismertetve a kálvinizmusnak a vallásról vallott felfogását, a kö­vetkező négy kérdést érintve: I. Az ember van az Is­tenért és nem az Isten van az emberért. II. A vallás nem lehet közvetített, hanem közvetlen, ami a kivá­lasztásban jut kifejezésre. III. A vallás nem részle­ges, hanem egyetemes és IV. A váltság szükségét hir­dető a vallás, amely az újjászületés és a Szentirás szükségességén épül fel, mint alappilléreken. Végül rámutatott a kálvinizmus jelentőségére hazánk tör­ténelmében és nemzeti művelődésünkben. Az előadás után következett a napnak egyik leg­kedvesebb része: a szereteíadományok kiosztása. A gyülekezeti nap ugyanis össze volt kötve a tatabányai gyülekezet néhány év óta mindig megismétlődő ünne­pével, szegény gyermekek ruha- és cipő segélyezésé­vel, amit még édességekkel is megszoktak toldani. Az idén 2300 P adomány gyűlt össze részben tisztvise­lőktől, részben a munkásoktól. Ez adományokban a nemes emberszeretet és szolidaritás jut ékes kifeje­zésnek. 90 gyermek boldog örömmel és sugárzó sze­mekkel vitte el a számára készített csomagokat. Szünet után Jókai: A munkácsi rab cimü köl­teményét szavalta mély átérzéssel és színező előadás­sal Tapsonyi Sándor. Három bányász kis leány szava­lata is élénkítette az ünnepélyt. Majd Kovács Béla vegyeskara adott elő meglepő precizitással egy szép éneket. Besse Lajos egyházmegyei főjegyző tartalmas záróbeszéde és buzgó imája után a Himnusz és köz­énekkel zárult az ünnepély. Az ünnep lezajlása után bizalmas értekezletet tartottunk a tanúságok megbeszélésére és levonására. Az a meggyőződés érlelődött meg a jelenvoltakban, hogy ilyen gyülekezeti nap tartása ,a kálvinista öntudat felébresztésére s \a vallásos élet elmélyítésére feltété lenül szükséges minden gyülekezetben. A gyülekezet előtt, de a szereplők előtt is so­káig emlékezetes napról hiányos volna értesítésünk, }ia Nagy Mihály főgondnok úrnak meleg vendégszere­tetéről s mindenre kiterjedő figyelméről meg ne em­lékeznénk. Délben ő látta vendégül kedves családja körében a résztvevő vidéki és helybeli lelkészeket és rendezőket, mig este a lelkészcsalád kedves körében töltöttünk néhány kellemes órát, akiknek az előzé­kenysége, kedvessége is felejthetetlen marad előttünk. Baráth József. ......................... - — " ^ ír KÖNYVISMERTETÉS A----­Incze Gábor: Temetési beszédek. Harminc lelki­pásztor közreműködésével szerkesztette és kiadta —. Bp., 1929. 8-r. 64 1. Incze már több hasznos kötet közrebocsátásával kötelezte le a gyakorló lelkészeket. Ez a kötete is a mindennapi élet számára készült. »Az evangéliumi egyházak lelkipásztori szolgálatának legnagyobb kísér­tései és kinövései a ravatal mellett való igehirdetésben jelentkeznek..« Hogy e kisértésnek könnyebben ellent­­állhassanak, adta ki Incze e kötetet, melyben 29 is­mert magyar református papot szólaltat meg, hogy miként beszélnek ők a koporsó mellett, egy pedig németből való fordítás. Kerületünkből Győry Elemér, Ólé Sándor és Szuíacsik Zoltán szerepel egy-egy be­széddel. A hézagpótló munkát szívesen ajánljuk. Dr. Halmi János: Aranyhárfa. Vallásos költemé­nyek gyűjteménye. Az egyházi élet gyakorlati segéd­könyvei első kötete. Összeállította és sajtó alá ren­dezte — theol. akadémiai magántanár, gvömrői refor­mátus lelkész. Csikesz Sándor ORLE főtitkára elősza­vával. Budapest, 1929. Nagy 8-r. VIII —j—392 —j— XIV 1. ízléses és amellett monumentális külsőben indul útjára az ORLE Könyvkiadó Alapjának második ki­adványa. Tekintettel arra, hogy a Payr-féle Hárfa­­hangok és a Kádár Géza féle gyűjtemény már nem kapható, egyébként az utóbbi nem is teljes, a Szimo­­nidesz-féle vállalkozás pedig csak tervezet maradt, az ORLE e kiadványa égető szükséget pótol. Ma amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom