Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. oldal. református és evangélikus család — volt köszönhető a napnak gazdag sikere. A gyülekezeti nap délelőttjén istentiszteletet tartottunk. Lőke Károly esperes mondta az alkalomszerű, Istenhez emelő imát, majd Várady Lajos, jelenleg szőnyi, de hosszú időn át a tatabányai gyülekezetnek volt lelkésze, tartotta a prédikációt- Az ótestamentumi feddőző próféta, az újtestamentumi apostoli buzgóság és a krisztusi szeretet melegsége, amely az egésznek alaphangját adta s a prédikáció közvetlen hangja, olyan mélyen a szivekbe markolt — mint az édes atya intelmét szivébe záró gyermeknél —, hogy könnyekben jutott kifejezésre az érzelmek hullámzása. Beszélt a vallásról, amelyet az ember szeret magához szabni, mint a ruhát, eszközévé alacsonyítani az életküzdelmekben, hogy kényelmes és használható legyen számára. De nem ez az igazi vallás, hanem az, amely Pál apostol eme megállapításában jut kifejezésre: »Kegyelemből tartattatok meg«. Megemlékezett arról, hogy 22 esztendővel ezelőtt 29 ember előtt állíttatott be itt lelkészi hivatalába. Ma itt a templomban a gyülekezetnek x/4 része sem fér el. A leventéket haza kellett küldeni, az iskolás gyermekek, vannak vagy 800-an, el .sem jöhettek. Valóban a templom kérdése már életkérdéssé vált a gyülekezet életében. Az istentisztelet végeztével, amelyen a Kovács Béla h. kántor vezetésével működő vegyeskar igen szépen énekelt, a templomban presbiteri gyűlés volt. Dr. Bányay Lajos lelkész imájával és Nagy Mihály főgondnok üdvözlésével, amelyben hálásan emlékezett meg esperes úr tevékenységéről, aki a dicséretet magáról elhárítván, megköszönte a szives üdvözlést, megnyílt a gyűlés a nagyszámú presbiter és érdek-; lődő jelenlétében. A presbiteri gyűlés egyetlen tárgya Baráth József előadása a presbiteri tisztség méltóságáról. Előadásában rámutatott arra, hogy e tisztség méltóságát apostoli eredetéből veszi, de kiütközik ez annak tartalmából is, amely a példaadásban, buzdításban és fegyelmezésben áll. »Aki Tatabányán egész szívvel és lélekkel presbiterséget vállal, az reálépett a martírság útjára, mert a református presbiter egyszerűen létezésénél fogva élő bizonyságtétel az istentagadás és a materializmus ellen.« A belsőleg megújuló protestáns egyházak életében nagy és fontos feladat vár a presbiterekre, ha a buzgó lelkipásztorok munkatársaivá lesznek. Délután 3 órakor a népház hatalmas termében kb. 1200 ember szorongott már, de még mindig jöttek az érdeklődők, ha befértek volna a terembe. Földszint és karzat egyformán zsúfolásig megtelt. A XC. zsoltár 1-ső versének eléneklése után dr. Bányay Lajos imádkozott. Lőke Károly esperes találó és talpraesett megnyitó beszéde után Tapsonyi Sándor egyházmegyei aljegyző hatalmas szóló éneke következett, akit Kovács Béla h. kántor ügyesen kisért harmóniámon. — A kálvinizmus életformáló erejéről tartott nagyobbszabásu előadást Baráth József, ismertetve a kálvinizmusnak a vallásról vallott felfogását, a következő négy kérdést érintve: I. Az ember van az Istenért és nem az Isten van az emberért. II. A vallás nem lehet közvetített, hanem közvetlen, ami a kiválasztásban jut kifejezésre. III. A vallás nem részleges, hanem egyetemes és IV. A váltság szükségét hirdető a vallás, amely az újjászületés és a Szentirás szükségességén épül fel, mint alappilléreken. Végül rámutatott a kálvinizmus jelentőségére hazánk történelmében és nemzeti művelődésünkben. Az előadás után következett a napnak egyik legkedvesebb része: a szereteíadományok kiosztása. A gyülekezeti nap ugyanis össze volt kötve a tatabányai gyülekezet néhány év óta mindig megismétlődő ünnepével, szegény gyermekek ruha- és cipő segélyezésével, amit még édességekkel is megszoktak toldani. Az idén 2300 P adomány gyűlt össze részben tisztviselőktől, részben a munkásoktól. Ez adományokban a nemes emberszeretet és szolidaritás jut ékes kifejezésnek. 90 gyermek boldog örömmel és sugárzó szemekkel vitte el a számára készített csomagokat. Szünet után Jókai: A munkácsi rab cimü költeményét szavalta mély átérzéssel és színező előadással Tapsonyi Sándor. Három bányász kis leány szavalata is élénkítette az ünnepélyt. Majd Kovács Béla vegyeskara adott elő meglepő precizitással egy szép éneket. Besse Lajos egyházmegyei főjegyző tartalmas záróbeszéde és buzgó imája után a Himnusz és közénekkel zárult az ünnepély. Az ünnep lezajlása után bizalmas értekezletet tartottunk a tanúságok megbeszélésére és levonására. Az a meggyőződés érlelődött meg a jelenvoltakban, hogy ilyen gyülekezeti nap tartása ,a kálvinista öntudat felébresztésére s \a vallásos élet elmélyítésére feltété lenül szükséges minden gyülekezetben. A gyülekezet előtt, de a szereplők előtt is sokáig emlékezetes napról hiányos volna értesítésünk, }ia Nagy Mihály főgondnok úrnak meleg vendégszeretetéről s mindenre kiterjedő figyelméről meg ne emlékeznénk. Délben ő látta vendégül kedves családja körében a résztvevő vidéki és helybeli lelkészeket és rendezőket, mig este a lelkészcsalád kedves körében töltöttünk néhány kellemes órát, akiknek az előzékenysége, kedvessége is felejthetetlen marad előttünk. Baráth József. ......................... - — " ^ ír KÖNYVISMERTETÉS A----Incze Gábor: Temetési beszédek. Harminc lelkipásztor közreműködésével szerkesztette és kiadta —. Bp., 1929. 8-r. 64 1. Incze már több hasznos kötet közrebocsátásával kötelezte le a gyakorló lelkészeket. Ez a kötete is a mindennapi élet számára készült. »Az evangéliumi egyházak lelkipásztori szolgálatának legnagyobb kísértései és kinövései a ravatal mellett való igehirdetésben jelentkeznek..« Hogy e kisértésnek könnyebben ellentállhassanak, adta ki Incze e kötetet, melyben 29 ismert magyar református papot szólaltat meg, hogy miként beszélnek ők a koporsó mellett, egy pedig németből való fordítás. Kerületünkből Győry Elemér, Ólé Sándor és Szuíacsik Zoltán szerepel egy-egy beszéddel. A hézagpótló munkát szívesen ajánljuk. Dr. Halmi János: Aranyhárfa. Vallásos költemények gyűjteménye. Az egyházi élet gyakorlati segédkönyvei első kötete. Összeállította és sajtó alá rendezte — theol. akadémiai magántanár, gvömrői református lelkész. Csikesz Sándor ORLE főtitkára előszavával. Budapest, 1929. Nagy 8-r. VIII —j—392 —j— XIV 1. ízléses és amellett monumentális külsőben indul útjára az ORLE Könyvkiadó Alapjának második kiadványa. Tekintettel arra, hogy a Payr-féle Hárfahangok és a Kádár Géza féle gyűjtemény már nem kapható, egyébként az utóbbi nem is teljes, a Szimonidesz-féle vállalkozás pedig csak tervezet maradt, az ORLE e kiadványa égető szükséget pótol. Ma amikor
