Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-30 / 13. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 13. szám. Pápa, 1930 március 29. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL IGAZG. PÁPA, FŐ- A FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL SKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ ö*© TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Felragyogó eszménykép a kálvinista iskola ősforrásánál. — A mezőszentgyörgyi református új iskola felavatására. — (Folytatás.) Jób 28. 3—28. 2. Isten ingyen kegyelme. Jónak senki sem születik anyja méhéből, de az emberek jóvá lehetnek az Isten ingyen kegyelméből. A Bibliának az a legtitkosabb és legfelségesebb tanítása, hogy Isten a Krisztusban az egyetemlegesen bűnös emberiségből némelyeket kiválasztott még a világ teremtése előtt, hogy légynek szentek és feddhetetlenek Ő előtte szerétéiben, eleve elhatározván, hogy őket 'a maga fiaivá fogadja a Jézus Krisztus által, az ö akaratának jó kedve szerint, ingyen kegyelme dicsőségének magasztaldsára... istennek eme kegyelméből való üdvre választása, vagy eleve elvégzése (praedestinatio) a kálvinista egyház legfőbb hitcikke és minden hitcikkeinknek gerince. Az Istennek bár — igazság szerint — joga lett volna az egész emberiséget a kárhozat végzetében hagyni, de Ő könyörült mindazokon, akiken, könyörülni akart, mert nincs-e joga Neki azzal, ami az övé, azt cselekedni, amit akar? És eme kiválasztottaknak, a hirdetett ige által, templomban és iskolában úgy állítja lelkünk elé az egyetlen szabadítót, a megváltó Jézus Krisztust és Szent Lelke erejével úgy ihleti meg bűnös szivünket, hogy azok az Istennek örökkévaló Fia előtt megrendülve tördelik, sóhajtják: Én Uram és én Istenem! És ezután az Isten felé többé nem háttal lesznek, hanem arccal. Igazi szabad akaratot nyernek. Mert akaratuknak folyammedréből a bűnös kívánságok szennyes vizei kiszorulnak, hogy a Szent Lélek szakadatlan ihletése üdítő vizeinek adjanak helyet és szabad akaratuk az Istentől való teljes függés alkalmává dicsőüljön. Jó lelkiismeretük az Isten után való égő, emésztő vággyá alakul. És képzeletüket ezután Isten fensége, szentsége és Örök dicsősége foglalja el. S a visszanyert természetfeletti ajándékokkal: hittel, bizalommal, szeretettel, reménységgel, békességgel, hálával, részvéttel, könyörülettel, önmegtagadással, áldozatkészséggel egyedül Ő neki szolgálnak. És boldogan veszik észre, hogy az ő istenfélelmük uralkodás: önmagokon, a világon, a bűnön s a kárhozaton. Kálvin azonban, az írás alapján, azt is tanította, hogy mig Isten némelyeket az üdvre eleve, még a világ teremtése előtt elválasztott, hogy azok ingyen kegyelme dicsőségét magasztalják, addig másokat szintén eleve, még a világ megteremtése előtt, kárhozatra rendelt, hogy ezek sirás és fogcsikorgatás közt az ő igazsága fenségének legyenek tanúbizonyságai. Ettől a zord fenségü tanítástól emberi természetünk visszadöbben. Hogyan? Hát az idvességre való összes személyes törekvésünk hiábavaló volna!? Hogyan? Hát összes megfeszített erőm, érdemem mind meddő maradhatna!? Hogyan? Hát a kárhozatra rendelő Isten olyan dologról is elvethetne, amit én nem tettem!?... Testvéreim! Én nem hangsúlyozom azt, amit Kálvin ki szokott_ emelni, hogy Isten az eleveelrendelésben az üdvreválasztottaknak a maga kegyelmét ingyen ajándékozza, melyet azok minden érdem nélkül kapnak, a kárhozatra rendeltekkel pedig a bűn igazságos ítéletét érezteti, melyet minden anyától született ember megérdemelt. Két dologra azonban különösen felhívom figyelmeteket: 1. Isten az ő különös kegyelmével, az ő ingyen való irgalmával nemcsak az üdvre elválasztottakat, de a kárhozatra elrendelteket is felkeresi. Mert az Igét, az evangéliumot mindenkinek hirdetted és a Szent Lelket mindenkinek adja, kik ezt Őtőle bizalommal kérik. De az Igével és az Ige igazságát megpecsétlő Szent Lélekkel az idveziilők és elkárhozók más- és másképpen bánnak. Az Igét lehet úgy hallgatni, mint Ezékiel kortársai hallgatták, azt csak haszontalanul csilingelő dalnak tekintve. És lehet úgy hallgatni, mint a gyermek Sámuel hallgatta, ki ezzel a készséggel jelentkezett: »Szólj Uram, mert hallja a te szolgád!« Az Igét lehet úgy hallgatni, mini, Agrippa és Félix tették, kik az első megilletődést ezzel némították el: »Majdnem ráveszel, hogy keresztyénné legyek, de majd ... egy más alkalommal«. És lehet úgy hallgatni, mint Péter apostol végezte: »Kihez mehetnék máshoz, Uram? Örök életnek beszéde van te nálad!« Az Igét lehet úgy hallgatni, hogy emberi szivünk kemény tiprott útfél és köves hely vagy tövises hely marad. És lehet úgy hallgatni, hogy szivünk jó földnek, az Isten szántóföldének bizonyul... És a Szent Lelket, aki az Ige igazságát megpecsételi és kemény szivünket ahhoz hajlítja, az ember meg tudja szomorítani és meg tudja örvendeztetni az által, hogy ihletését lekicsinyli és megveti, vagy pedig készséggel engedelmeskedik neki. A Szent Lelket meg lehet oltani vagy buzgóságra lehet gyúlni tőle, aszerint, amint vagy elfojtjuk szivünkben, vagy az fojtja meg régi bűnös emberünket. Az egész Szentirás semmit se köt nagyobb felelősséggel lelkünkre, mint az igével és a Szent Lélekkel szemben való magatartást. Minden bűn megbocsáttatik a világon, de aki az igének csirba induló magvát és az ezt növelő Szent Lelket elfojtja és ezzel az örökkévalóság követét, a Szent Lelket megkáromolja, ez a bűn nem bocsáttatik meg sem ezen, sem a másvilágon. 2. Azt megítélni, hogy végeredményben az Igével és Szent lélekkel szemben ki miként viselkedik, csak az örökkévaló Isten tudja, aki mindenható lévén, még a világ teremtése előtt, maga előtt mintegy sik lapon kiterítve, előre látta az évezredek múlva születendő emberek életét és magatartását és így hajtotta végre kettős eleveelrendelését. Az örök üdvre való elválasztásnál némelyeknél az embernek törödelmesen beismert semmiségét és
