Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-14 / 50. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ : PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL 1GAZG. PÁPA, FŐ- .A, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK, Az új Istentiszteleti Rendtartás bevezetése. Az új Istentiszteleti Rendtartás, melynek életbe­léptetését az Országos Zsinat 1931 január elsejétől kezdve kötelezően elrendelte^ a napokban megérke­zik minden gyülekezetbe és egyházunk négy püspöke ékesszavu körlevelet intézett a lelkészi karhoz, mely­ben felhívja a gyülekezeteket az életbeléptetésre. »Körülbelül 30 éve foglalkozik református egy­házunk az új Istentiszteleti Rendtartás megalkotásá­val. Szükségessé tette ezt az a körülmény, hogy a magyar református egyház dogmatikai egysége ké­sőbb szervezeti egységgé vált ugyan, de az egyház a maga egységében még sohasem irta elé legfonto­sabb életmegnyilvánulásának: kultuszának rendjét. Szükségképeni következménye tehát az egységes li­turgia a debreceni zsinat által létrehívott egységnek, annak a ténynek, hogy magyarországi református egy­ház van. Ami új az Istentiszteleti Rendtartásban: az apos­toli gyakorlat és reformátori örökség, ami pedig régi: az századok folyamán megőrzött jó és tiszta magyar református hagyomány. Ezt követvén, közelebb ju­tunk a bibliai eszményhez, tovább haladunk a refor­mátorok nyomdokain, hasonlóbbá lesz az istentiszte­letünk a világkálvinizmus egyetemes kultuszához és megerősítjük a magyar reformátusok egységét. Szük­séges tehát, hogy a lelkipásztor urak az életbelépte­tést ne a személytelen törvénynek való közömbös en­gedelmességgel hajtsák végre, hanem úgy, mint akik tudják, hogy ezzel egyházunk jelentékenyen előre ha­lad és tetemesen épül. Hisszük, hogy református egyházunk tagjai böl­csen tudnak élni a négyszázados autonómiával, amely­nek alaptétele az, hogy a zsinaton saját magunk által hozott törvények és rendelkezések előtt tisztelettel meghajlunk. De kívánatos, hogy az új liturgia életbe­léptetése ne csak a zsinati határozat előtt való meg­hajlásból történjék, hanem azért is, mert az új liturgia a kimélyüli és öntudatossá vált magyar református hitéletnek bibliás és reformátori kifejezése.« Igazat adunk püspökeinknek: megvagyunk győ­ződve, hogy az életbeléptetés sokkal könnyebb lesz, mint az aggodalmaskodók gondolják, mert mellette szól a törvény és ami még ennél is nagyobb: Isten igéjének igazsága. Fel tehát a lelkes munkára! Püspöki egyházlátogatás a drégelypalánki egyházmegyében. Balassagyarmatról majdnem mindenütt az Ipoly mellett halad Püspök úr és kísérete Peröcsény felé. Egész úton valami mélységesen fájó érzés nehezedik rá a lelkünkre, különösen mikor Ipolysághoz érünk, hol az országút a határ s honnét tekintetünk messze­­messze, egész a bányavárosokig felhat. A vámőrségi épületeknél a vámosmikolai járás szolgabirája, Rimély Dénes tb. főjegyző fogadja Püspök urat, ki mind­nyájunkat megindító szavakban válaszol. Szomorú ér­dekesség gyanánt feljegyezzük, hogy két lépésre a fogadástól, a cseh vámsorompó mellett két cseh fiú nézte végig a néhány percig tartó üdvözlést. Peröcsény község határában Szabó János községi biró fogadja a főpásztort s kilenc tagú bandérium kiséri tovább. Az országúitól a falu felé bekanyarodva, egy ma­gaslaton cserfalevelekből és virágokból készített ha­talmas diszkapu áll, lengő nemzeti színű zászlókkal, rajta »Isten hozott« felírással. Az út két oldalán tűz­oltók, leventék, vállukon fegyverrel, másik felől fehér ruhás leányok s iskolás gyermekek, kezükben zász­lócskákkal s jobbról és balról nagy sokaság, férfiak és nők állanak. A levente vezető katonásan jelentke­zik Püspök úrnál, majd Koczó Julis kedves szavak kí­séretében csokrot nyújt át, Koczó Fidel Bálint tör­­vénybiró pedig mindenkit csodálatra keltő, tanult em­berhez is hozzá illő, nagyszerű beszédben köszönti Püspök urat, ki meleg hangon köszöni meg a kedves fogadtatást. Majd megindul a menet, elől zászló alatt az iskolás gyermekek, azután a fegyveres leventék, majd a magyar- és fehérruhás leányok, kik közül ■egyiknek-másiknak a haja valóságos művészettel van befonva és felfűzve, majd Püspök úr és kísérete autói 'ereszkednek lefelé a völgyben fekvő falu felé s ha­rangzúgás közben érkezik a menet a lelkészlakhoz, hol a presbitérium élén Kovács Sebestyén József lel­kész palástosan fogadja Püspök urat, Koczó Erzsé­bet virágcsokrot nyújt át, Mező Zsigmond egyház­gondnok s Mathis Gyula főerdőmérnök, főgondnok a presbitérium nevében fogadják a Főpásztort. Vacso­rára a lelkész látja vendégül Püspök urat és kísére­tét. Vacsora után az énekkar Törzsök Gábor kántor­tanító vezetésével a templomdombon három szép ku­­rucdalt énekelt el s a hazafias, bús dalok messze bele­csengtek a langyos, sötét őszi estébe. Majd Koczó Fidel Lajos az énekkar hódolatát tolmácsolja Püspök úr előtt ugyancsak a templomdombról, melyre Püspök úr a lelkészlak udvaráról erőteljes hangon mondott köszönetét az énekkar kedves figyelméért. Éjjeli szál­lásra Püspök úr a lelkészlakon, kíséretének tagjai pedig a község intelligens családjainál nyertek el­helyezést. Pápa, 1930 december 14. 50. szám. Negyvenegyedik évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom