Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-14 / 50. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ : PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL 1GAZG. PÁPA, FŐ- .A, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK, Az új Istentiszteleti Rendtartás bevezetése. Az új Istentiszteleti Rendtartás, melynek életbeléptetését az Országos Zsinat 1931 január elsejétől kezdve kötelezően elrendelte^ a napokban megérkezik minden gyülekezetbe és egyházunk négy püspöke ékesszavu körlevelet intézett a lelkészi karhoz, melyben felhívja a gyülekezeteket az életbeléptetésre. »Körülbelül 30 éve foglalkozik református egyházunk az új Istentiszteleti Rendtartás megalkotásával. Szükségessé tette ezt az a körülmény, hogy a magyar református egyház dogmatikai egysége később szervezeti egységgé vált ugyan, de az egyház a maga egységében még sohasem irta elé legfontosabb életmegnyilvánulásának: kultuszának rendjét. Szükségképeni következménye tehát az egységes liturgia a debreceni zsinat által létrehívott egységnek, annak a ténynek, hogy magyarországi református egyház van. Ami új az Istentiszteleti Rendtartásban: az apostoli gyakorlat és reformátori örökség, ami pedig régi: az századok folyamán megőrzött jó és tiszta magyar református hagyomány. Ezt követvén, közelebb jutunk a bibliai eszményhez, tovább haladunk a reformátorok nyomdokain, hasonlóbbá lesz az istentiszteletünk a világkálvinizmus egyetemes kultuszához és megerősítjük a magyar reformátusok egységét. Szükséges tehát, hogy a lelkipásztor urak az életbeléptetést ne a személytelen törvénynek való közömbös engedelmességgel hajtsák végre, hanem úgy, mint akik tudják, hogy ezzel egyházunk jelentékenyen előre halad és tetemesen épül. Hisszük, hogy református egyházunk tagjai bölcsen tudnak élni a négyszázados autonómiával, amelynek alaptétele az, hogy a zsinaton saját magunk által hozott törvények és rendelkezések előtt tisztelettel meghajlunk. De kívánatos, hogy az új liturgia életbeléptetése ne csak a zsinati határozat előtt való meghajlásból történjék, hanem azért is, mert az új liturgia a kimélyüli és öntudatossá vált magyar református hitéletnek bibliás és reformátori kifejezése.« Igazat adunk püspökeinknek: megvagyunk győződve, hogy az életbeléptetés sokkal könnyebb lesz, mint az aggodalmaskodók gondolják, mert mellette szól a törvény és ami még ennél is nagyobb: Isten igéjének igazsága. Fel tehát a lelkes munkára! Püspöki egyházlátogatás a drégelypalánki egyházmegyében. Balassagyarmatról majdnem mindenütt az Ipoly mellett halad Püspök úr és kísérete Peröcsény felé. Egész úton valami mélységesen fájó érzés nehezedik rá a lelkünkre, különösen mikor Ipolysághoz érünk, hol az országút a határ s honnét tekintetünk messzemessze, egész a bányavárosokig felhat. A vámőrségi épületeknél a vámosmikolai járás szolgabirája, Rimély Dénes tb. főjegyző fogadja Püspök urat, ki mindnyájunkat megindító szavakban válaszol. Szomorú érdekesség gyanánt feljegyezzük, hogy két lépésre a fogadástól, a cseh vámsorompó mellett két cseh fiú nézte végig a néhány percig tartó üdvözlést. Peröcsény község határában Szabó János községi biró fogadja a főpásztort s kilenc tagú bandérium kiséri tovább. Az országúitól a falu felé bekanyarodva, egy magaslaton cserfalevelekből és virágokból készített hatalmas diszkapu áll, lengő nemzeti színű zászlókkal, rajta »Isten hozott« felírással. Az út két oldalán tűzoltók, leventék, vállukon fegyverrel, másik felől fehér ruhás leányok s iskolás gyermekek, kezükben zászlócskákkal s jobbról és balról nagy sokaság, férfiak és nők állanak. A levente vezető katonásan jelentkezik Püspök úrnál, majd Koczó Julis kedves szavak kíséretében csokrot nyújt át, Koczó Fidel Bálint törvénybiró pedig mindenkit csodálatra keltő, tanult emberhez is hozzá illő, nagyszerű beszédben köszönti Püspök urat, ki meleg hangon köszöni meg a kedves fogadtatást. Majd megindul a menet, elől zászló alatt az iskolás gyermekek, azután a fegyveres leventék, majd a magyar- és fehérruhás leányok, kik közül ■egyiknek-másiknak a haja valóságos művészettel van befonva és felfűzve, majd Püspök úr és kísérete autói 'ereszkednek lefelé a völgyben fekvő falu felé s harangzúgás közben érkezik a menet a lelkészlakhoz, hol a presbitérium élén Kovács Sebestyén József lelkész palástosan fogadja Püspök urat, Koczó Erzsébet virágcsokrot nyújt át, Mező Zsigmond egyházgondnok s Mathis Gyula főerdőmérnök, főgondnok a presbitérium nevében fogadják a Főpásztort. Vacsorára a lelkész látja vendégül Püspök urat és kíséretét. Vacsora után az énekkar Törzsök Gábor kántortanító vezetésével a templomdombon három szép kurucdalt énekelt el s a hazafias, bús dalok messze belecsengtek a langyos, sötét őszi estébe. Majd Koczó Fidel Lajos az énekkar hódolatát tolmácsolja Püspök úr előtt ugyancsak a templomdombról, melyre Püspök úr a lelkészlak udvaráról erőteljes hangon mondott köszönetét az énekkar kedves figyelméért. Éjjeli szállásra Püspök úr a lelkészlakon, kíséretének tagjai pedig a község intelligens családjainál nyertek elhelyezést. Pápa, 1930 december 14. 50. szám. Negyvenegyedik évfolyam.
