Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-09 / 45. szám

1930. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 213. oldal. ságában Kiss Zoltán helybeli lelkész az ízlésesen összeállított díszkapunál az egyház küzdelmes múltját feltáró s az egyház jövőjében vetett hitéről bizony­ságot tevő beszédben üdvözli Püspök urat az egy­házmegyét látogató útjának utolsóelőtti állomásán. Az énekkar üdvözlő dalt énekel, Kovács Margit pedig kedves szavak kíséretében csokrot nyújt át a nyárádi református leányok nevében. Időközben beharangoznak s Püspök úr a lelkész­lakról fehér és magyarruhás leányok, tűzoltók és le­venték sorfala között vonul be kíséretével együtt a templomba, mely gazdagon van virággal ékesítve, a padok, szószék és karzat széle zöld ágakkal és fehér szegfűkkel díszítve, az urasztalán és az oszlopokon cserép virágok állanak, igen jó benyomást keltve a szemlélőben. Az énekkar üdvözlő éneket énekel, fel­állónak a 8. dicséret 1., főéneknek a XXVIII. zsoltár 1. és 6. versét énekeljük. Kiss Zoltán helybeli lelkész buzgó imája után az énekkar »Isten ki fent uralko­dói« kezdetű éneket énekli, miközben Püspök úr fel­megy a szószékre s Ján. XI. r. 25—26. verse alapján az ujtestamentum egyik legcsodálatosabb, legmegha­­tóbb eseménye, Lázár feltámasztása kapcsán megrázó erővel szól arról, hogy a feltámadás diadalmas hitére kell felépíteni egyéni, családi és társadalmi életün­ket s csak a Krisztusban vetett hit hozhatja meg egyedül ennek a most annyira szenvedő magyar nem­zetnek is a várva-várt feltámadást. A nemzetünk küz­delmes múltjából felhozott példákkal átszőtt hazafias beszéd után az énekkar egészen aktuálisan a Himnuszt énekelte. A küldöttségek fogadása a gyülekezet jelenlété­ben a templomban folyt le, melynek során Kovács Péter presbiter a nyárádi református egyház, Kovács Miklós igazgató-tanító a tanítói kar és iskolás gyer­mekek, Béri Mórocza Irén a gyülekezeti belmissziói bizottság, Lázár Sándor a 27 éves ref. olvasókör, Kovács Ernő a ref. énekkar, Vargha Gábor s.-jegyző a levente- és tüzoltóegyesület s Kovács Dániel községi bíró a helybeli szövetkezetek nevében mondtak üdvözlő beszédet, melyekre Püspök úr külön-külön meleg hangú beszédben válaszolt. A gyülekezet a CXX1I. zsoltár 2. és a 116. dicséret 1—3. verseinek éneklése közben hagyta el a templomot. Az egyházlátogató presbiteri gyűlés a temp­lomban folyt le, melyet Végh János egyházmegyei főjegyző imádsága vezetett be. Püspök úr beható megbeszélést folytatott az egyház ügyeiről s örömét fejezte ki a buzgó templomlátogatás, az urvacsorázók száma s az 'énekkar működése felett, viszont rámuta­tott arra, hogy a születések feltűnően alacsony száma milyen nagy veszedelmet rejt magában a gyülekezet jövőjére nézve. Miután a gyülekezetnek még nincs orgonája, Püspök úr erre a célra magánpénztárából 100 pengőt ajánlott fel a presbitériumnak, melyet az hálás szívvel fogadott. A : presbiteri gyűlés Fazekas Mihály püspök ititkár imádságával zárult. Egy órakor a lelkészlakon kezdetét vette az ebéd, melyen Püspök uron és kíséretén kívül a helybeli in­telligencia és az egész presbitérium részt vett. Ebéd alatt az énekkar szebbnél szebb hazafias és magyar darabokkal gyönyörködtette Püspök urat, ki hálás kö­szönetét mondott a kedves figyelemért, köszönő sza­vaiban rámutatva a magyar dal művelésének nagy nemzetépítő szerepére. Az ebéd folyamán a felköszön­tők egesz sora hangzott el. Dr. Jerfy József főszolga­bíró Püspök urra és kíséretére, Kiss Zoltán helybeli lelkész a főpásztorra mondottak felköszöntőt. Dr. Jókay-Ihász Miklós az egyházat, községet s a lelkész­családot éltette, Végh János egyházmegyei főjegyző a bucsuzás hangját ütötte meg, melyre Püspök úr vála­szolt s egyben a többi üdvözlésekért is köszönetét mondott. Ólé Sándor Püspök úr fáradhatatlan tevé­kenységét emelte ki, Kovács Mihály presbiter pedig Püspök urat, mint fővezérünket köszöntötte fel. @®@@®®®@f?)®®@®®®@@®®®®®®®®®®@®©®@®@®®@®® ® @ | VEGYESEK | (8@®®®®@®®®@@®®@®©®©®®®@®®®®®@®®®®®@S@@§j I Szabolcsba Mihály I Elhunyta nagy veszteség az I mi i J 1 egesz nemzetnek, mert sokan voltak társadalmunk minden rétegében, akik úgy érezték, hogy Szabolcska az ő szivük érzéseit önti versekbe, de legjobban nekünk, református lelkészeknek fáj, mert soraink között élt. Vérünkből való vér volt. Dicsősége ránk árasztott fényt. Áldjuk Istent, hogy nekünk adta őt, hogy buzduljunk egyszerű, tiszta érzésekre, hitünk és hazánk mély szerete­­tére, az evangélium nagy igazságainak az életben való megvalósítására. — Gyászhírek. Özv. Czeglédy Sándorné szül. Szőke Katalin 76 éves korában, hosszas szenvedés után, október 23-án Garamsallón elhunyt. Az 1899-ben elhunyt falu­­battyáni pap özvegye Istenben vetett erős hittel nevelte fel gyermekeit, akik most mély fájdalommal gyászolják elköl­tözését. öt fia — köztük Czeglédy Sándor ceglédi lelkész, Czeglédy Pál garainsallói lelkész — és nyolc unokája áldja drága emlékezetét. — Dömötör Lajos gyöngyösmelléki ref* lelkész, élete 63-ik, lelkipásztorkodása 32-ik, boldog házas­sága 30-k évében, rövid szenvedés után, október 29-én elhunyt. Halálát özvegye szül. Györke Lenke és gyermekei : Lenke és Ilma, valamint kiterjedt rokonság siratja. — Özv. Szabó Gáborné szül. U. Szabó Mária áldásos életének 76-ik évében Hajdúböszörményben elhunyt. A megboldo­gultban Török István, kollégiumunk h.-tanára nagyanyját gyászolja. — Az Úr vigasztalja meg szeretteiket. — Lelkészválasztás. A balatonudvari református egyház érdemes lelkésze, Tánczos Gyula, hosszú szép lel­kész! szolgálat után 1931 március 1-ével nyugalomba vonul. Az így megüresedő lelkészi állásra 1930 október 30-án Vámos Géza balatonfüredi lelkész és Tálos József kántor­tanító küldöttségi tagok jelenlétében Siskey Imre monoszlói lelkészt választotta meg a balatonudvari református egyház egyhangú meghívással. Gratulálunk! — A pápai kerületi tanintézetek szép ünnepélyek keretében ülték meg október 31-ét. Délelőtt a templomban 10 órakor istentisztelet volt, melyen Incze Gábor h. theol. tanár prédikált. Délután 4 órakor a Nőnevelő-intézet ren­dezett felemelő ünnepélyt az intézet dísztermében. Az ünnepi előadást, alapos tanulmányban szólván az Ágostai Hitvallás jubileumáról Varga Gyula képzőintézeti tanár tartotta. Kovács Erzsébet V. k. n., Eötvös Jolán IV. k. n. szavalatokkal, Gombás Piroska V. k. n. zongoraszámmal, a tanítónőképzőintézet énekkara Ritoók István kép. tanár vezetésével két alkalmi énekszám mesteri előadásával járult hozzá az ünnepély sikeréhez. — Délután 6 órakor, a templomban folyt le a theologiai akadémia hallgatói Tóth Ferenc körének ünne­pélye, melyen Fejes Sándor IV. theol. buzgó imádsága után dr. Tóth Endre, a kör tanárelnöke mondott tartalmas megnyitó beszédet, Kovács Sándor I. é. theologus alkalmi költeményt szavalt, Győr Sándor III. é. theologus Tóth Lajos főiskolai zenetanár orgonakiséretével Szügyi József gyönyörű darabját: A néma légben énekelte. Az ünnepi beszédet Antal Gyula főiskolai szénior, köri elnök mondotta, rámu-­­tatva a lelkekben végbemenő reformáció örök szükséges­ségére. A theologusok alkalmi kara dr. Tóth Endre veze­tésével karéneket adott elő szép összhangban. Az estély Varga Kálmán IV. é. theologus bensőséges bibliamagyará­zata és imádsága után közénekkel zárult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom