Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-21 / 38. szám

Negyvenegyedik évfolyam.

38. szám.

Pápa, 1930 szeptember 21.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYEMEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ....................................

FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL IGAZG. PÁPA, FŐFŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL.

ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KCLDENDÖ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK.

Felekezetközi viszony*

Az oroszországi vallásüldözések, melyek méreteiről fogalmat alkothatunk magunknak, ha a szovjettudósítás alapján tekintetbe vesszük, hogy a múlt év utolsó két hónapjában 540 templom, 63 zsinagóga és 18 mohamedán imaház záratott be, közös akcióra birták a nyugati keresztyén egyházakat. A római pápa encyklikájával majdnem egvidőben jelent meg az anglikán egyház két érsekének tiltakozása, melyet nyomon követett a nyugati országok számos helyén tartott tiltakozó gyűlések nagy száma s melynek hullámverései eljutottak mihozzánk is, ahol az első erőteljes tiltakozás azon a nagygyűlésen hangzott el, melyet a Magyar Kálvin Szövetség a Társadalmi Egyesületek Szövetségével karöltve 1930 május 12-én rendezett Budapesten. Másfél hóv'al utóbb, az országgyűlés felsőházának folyó évi junius hó 23-án tartott ülésén, Huszár Károly és Ravasz László tették szóvá az oroszországi vallásüldözéseket. Huszár Károly felszólalásában kijelentette, hogy e téren nem szabad, hogy legyen közöttünk akár vallásbeli, akár társadalmi osztálybeli különbség, Ravasz László pedig beszédében rámutatott arra, hogy ha a keresztyén társadalom egymás hite ellen támad s felekezeti harcot viv, negativ formában az oroszországi sátáni mozgalmat mozdítja elő. Örömmel jegyezzük fel a különböző egyházak részint paralell, részint közösen folyt tiltakozását az oroszországi vallásüldözések ellen, mint annak bizonyítékát, hogy nemcsak lehetnek, de vannak tényleg mozzanatok, amikor a felekezeti válaszfalak nem éreztetik a maguk hatását s a Krisztus egyházának különböző tagjai testvéri kezet nyújtanak egymásnak, hogy a közös fenyegető veszedelem ellen közös védekező állást foglaljanak el.

Az ág. hitv. ev. testvéregyház folyó évi junius hó 25-ién ünnepelte az ágostai hitvallás 400 éves jubileumát. Mig a speycri birodalmi gyűlés múlt évben ünnepelt négyszázados évfordulója a közös protestáns nevezet alatt közös ünneplésre szólított bennünket, az ágostai hitvallás 400 éves jubileuma megmaradt annak az egyháznak határai között, amely nevét ettől a hitvallástól vette s amely e hitvallásban a maga specifikus hittudatának klasszikus kifejezését látta. Nem mehetünk el azonban ez ünnepség mellett sem anélkül, hogy a lefolyt 400 év viharai között átélt közös megpróbáltatások után a magunk részéről is ne osztozzunk abban az örömben, mely evangélikus testvéreink lelkét a szép ünnepély alkalmával eltöltötte, mert amint maga Kálvin János is aláírta az ágostai hitvallást (igaz ugyan, hogy nem az »invariata«, hanem a »variata« szövegüt, mely kö* Részlet az 1930 szeptember 24-én megnyíló egyházkerületi közgyűlés elé terjesztendő püspöki jelentésből.

zelebb áll a svájci reformáció gondolatához), így mi is magunkénak valljuk az ágostai hitvallástétel egyik központi tételét, a hit által Isten ingyen kegyelméből való megigazulás őskeresztyén gondolatát. Egyetemes konventünk a református egyház képviseltetésére három tagot küldött ki az augsburgi ünnepségekre, ezzel is kifejezésre juttatva külsőleg azt a belső megértést, mellyel a testvér egyház örömében és bánatában, ünneplésében és gyászában osztozunk.

Püspöki egyházlátogatás a pápai egyházmegyében.

Május 26-án reggel fél 9-kor indult Pápáról Püspök űr és kísérete Nemesszalókra. A kísérők sorában némi változás történt, mert az egyházmegyei főjegyző — saját egyháza lévén — hazautazott, helyette Mészáros András dudari lelkész, egyházmegyei jegyző és Lampérth Lajos rédei lelkész, egyházmegyei lelkészgyámoldai pénztárnok látták el a szolgálatot. A közigazgatási hatóságokat dr. Sült Lajos tb. főszolgabíró képviselte. Künn a falu határszélén kerékpáros leventék, 12 tagú pirosmellényes bandérium s a hat kocsival kivonult községi elöljáróság élén Illés Sándor jegyző köszönti Püspök urat. A faluba érve, a református templom felé beforduló utca elején diszkapu áll ezzel a felírással: »Isten hozott!« Mind a három templomban szólnak a harangok. A templom előtt másik diszkapu áll szintén »Isten hozott!« felirattal. Leventék és fehérruhás leányok sorfalat állanak s virágokat szórnak a kocsikra. A templom mellett Horváth Lajos mihályházai lelkész, a leányegyháznak is lelkésze köszönti Püspök urat, Löké Irénke III. o. tanuló virágcsokrot nyújt át, üdvözlő szavaiban megjegyezve, hogy a csokorban annyi virág van, ahány gyermek az iskolában. Az iskolából vonul be Püspök úr és kísérete a templomba fehérruhás leányok sorfala között, kik piros-fehér-zöld öszszeállításu virágot tartanak kezükben. Az iskolától virággal hintett szőnyeg vezet a templomba, hol a 7. dicséret első versét énekeljük felálló éneknek, főéneknek pedig a XC. zsoltár 1. és 7. versét. Püspök úr a Példabeszédek III. rész 5. verse alapján szól az Urban való bizodalom csodálatos, megtartó erejéről, kedves illusztrációkkal szőve át beszédjét s rámutatva a maga erejére támaszkodó ember siralmas sorsára. Kimenőre a 105. dicséret 3. versét énekeltük.

Az iskolában folyt le a küldöttségek fogadása, melynek padlója szőnyeggel volt borítva s asztalok, falak, fogasok virággal díszítve. A küldöttségek során Szalóky Tamás egyháztag a szalóki egyház, Szalóky Dániel presbiter a presbitérium, Vitéz Magyar János tanító az ág. hitv. ev. egyház, Soós Antal tanító a róm. kath. egyház, Schück Dávid rabbi az izr. hit-