Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-14 / 37. szám
1930 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 173. oldal. és alsógörzsönyi tanítók s a két község levente intézménye hódolatát tolmácsolta. A tisztelgő küldöttségek fogadása után megtette Püspök úr a tulajdonképeni egyházi vizsgálatot presbiteri gyűlés keretében. A presbiteri gyűlésen, melyet Mészáros András egyházmegyei aljegyző imája vezetett be s Győry Elemér egyházker. missziói előadó imája zárt be, Püspök úr az egyházi ügykezelést s általában az egyházi életet megfelelőnek találta. Gyűlés után a lelkészi lakon volt uzsonna Püspök úr tiszteletére, melyre Püspök úr kíséretén kívül hivatalosak voltak a helybeli s vidéki, az ünnepélyre megjelent vezető férfiak. Püspök úr még aznap este visszahajtatott Pápára, hogy részt vehessen a Református Leányegylet jubileumi hangversenyén. frxz b PKÖNYVISMERTETÉS N • l Theologiai Tanulmányok. Szerkeszti Csikesz Sándor. 1. szám. Bátiyay Lajos: »Hiszek egy közönséges keresztyén anyaszentegyházat«. Dogmatikai tanulmány. Debrecen, 1928. 71 1. 8-r. 7. szám. Girgensohn Károly élete és munkássága. Irta: dr. theol. Vasady Béla theologiai akad. tanár. Debrecen, 94. 1. 8-r. A Theologiai Szemle nagyérdemű szerkesztője a fontosabb cikkekből külön sorozatot indított meg, mely lehetővé teszi, hogy a müveket azok is megszerezhessék, akiknek a Theologiai Szemle nincsen birtokukban. Külföldön egész sereg ilyen vállalat van és mi -sikert kívánunk a magyar kezdeményezésnek, mely igazán szükséges és hézagpótló. Az 1. szám Bányay Lajos tatabányai ref. lelkész doktori értekezését tartalmazza, melyben szerző a jelenben különösen fontos kérdést, az egyház probémáját tárgyalja széles látókörrel, alapos theologiai tájékozottsággal, a magyaron kívül a külföldi, főleg német és holland idevágó szakirodalom lehető teljes ismeretével. Ismerteti az egyház bibliai felfogását, az egyházról szóló felfogás történeti fejlődését, részletesebben foglalkozván Kálvin és a ref. hitvallások nézeteivel. A III. részben, melynek cime Ecclesia a világban, szól az egyház láthatóságának és láthatatlanságának egymáshoz való viszonyáról, hogy institution vagy organizmus-e az egyház, az egyház fogalmának eltorzulásáról, majd az egyház attribútumairól: az Egységről, Szentségről, Katholicitásról, Keresztyénségről. Végül a IV. rész a diadalmaskodó egyházról szóló lendületes befejezés. Szerző e munkája biztató Ígéret, hpgy tollából még számos tudományos probléma megvilágítását fogjuk olvashatni. Vajha nagy kiterjedésű pásztori tevékenysége mellett jutna neki idő és alkalom az irodalmi tevékenységre is. Melegen üdvözöljük. A 7. számban Vasady Béla sárospataki tanár mélyen járó, nagyszabású tanulmányát találjuk Girgensohn Károlyról, a modern theologiai gondolkozás egyik vezéralakjáról, akinek hatása most van csak igazán terjedőben. A dolgozat minden részletén meglátszik, hogy szerző nemcsak alapos hozzáértéssel, bel- és külföldi könyvtárakban töltött hónapok kutatásai alapján, hanem tárgya iránt érzett meleg vonzalommal irta meg az élete delén elhunyt tudós életét és munkásságát. Szerző megállapítása szerint »Girgensohn lelki és világnézeti fejlődésének egymásba fűződő fokozatai: 1. gyermeki ábrándvilág és naiv vallásosság; 2. az orthodoxia hittételeinek külső tekintélyek hatása alatt való naiv recipiálása; 3. ellenkező végletbe való kilengés: pozitivista felvilágosodás kora; 4. a lélekzsongító misztikus-pantheista kegyesség élvezete; 5. hit és tudás magasabb szintézisbe emelése; a pozitív theológia felé való fordulás; 6. a pneumatikus bibliai reálizmus magaslatáig való felemelkedés.« »Az az út, amelyet Girgensohn megtett, miközben a racionálizmus és materializmus lélektompító fertőjéből a keresztyén evangéliumi világnézet magaslatáig felemelkedhetett, mindnyájunk számára örök tanulságul szolgálhat.« Szerző is hálás Girgensohn iránt, mert benne mint »idősebb« testvérben kalauzt talált a lelki és tudományos fejlődésben. Tanulmánya végén megállapítja szerző, hogy Girgensohn »a régi hitnek új theológiáját« nyújtotta. Keresztyénséget és modern tudományt magasabb szintézisben egyesítette s a modern ember számára is elfogadható keresztyén világnézet épületét kiépítette. A dolgozat elején ott van Girgensohn arcképe, a végén pedig két oldalas német kivonat a külföld számára. Vasady müve minden tekintetben a mai tudomány magaslatán van, becsületére válik a magyar theologiai irodalomnak és nemzetközi viszonylatban is számot-A sárospataki ref. főiskola (theologia és gimn.) Értesítőjét dr. Mátyás Ernő akadémiai és Elekes Imre gimnáziumi igazgató állította össze. A közigazgatói jelentésből tudjuk meg, hogy a közel 400 éves főiskolának új világi gondnokát, farkasfalvi Farkas Gézát okt. 15-én iktatták be ünnepélyesen hivatalába. Dr. Szánthó Gyula nyug. jogakadémiai tanár 84 éves korában meghalt. Dr. Rácz Lajos theol. tanár 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Ugyancsak nyugdíjazhatta magát Deák Geyza gimn. rajztanár is; mig Zelles Lajos tanár meghalt, B. Szűcs Ferenc ének- és zenetanár pedig elköltözött Patakról. Helyüket Szabó Aladár, illetőleg Szabó Ernő foglalta el. A tervbe vett építkezések egy része immár elkészült. (A második emelettel kiegészített gimnáziumi szárnyképe az Értesítő elején látható.) Az építkezés e részének költsége 330.693 pengő volt. Itt említjük meg, hogy a tanítóképző-intézet hivatalos átadása és az egyházkerület kezelésébe való visszavétele 1929 szeptember 16-án ment végbe. A tanárkarok iskolánkivüli kulturális munkássága rendkívül nagy volt. szorgalmas munkát fejtettek ki a főiskolai egyletek is. Az alapítványok és adományok száma örvendetesen megnövekedett. Az internátusbán ez idén csak 52 theológus és 30 diák nyert elhelyezést, de jövőre megnyílik a nagy, minden theológus befogadására alkalmas theol. internátus. A tápintézetben 347 diák étkezett. A theol. akad. hallgatók létszáma 79 volt. Alapvizsgálatra állott két alkalommal 14 növendék, kik közül jelesen vizsgázott 2, jól 7, elégségesen 5. Külföldi ösztöndíjban részesült hat theológus. A gimnáziumba beiratkozott tanulók száma 513, (köztük 48 magántanuló). A harmadik párhuzamos osztály most nyílott meg. Szülői értekezlet az idén volt először, melyen túlterhelés kérdését tárgyalták meg. Különféle jótétemények címén 25.294 P-ben részesültek a tanulók. Az osztályvizsgát tett 484 tanuló közül 390-en feleltek meg a követelményeknek, mig 90 tanuló nem.
