Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-17 / 33. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. 152.', oldal. magát kínozni, meggyalázni, keresztrefeszíteni és megégetnie Számára az drágább a háznál és földnél, feleségnél és gyermekeknél, az életnél, vagy az egész világnál. Aki a hitét elveszti, az elveszti önmagát, lelkét, üdvösségét. Aki ellenben azt megőrzi, az önmagát tartja meg még akkor is, ha meg kell is halnia. A hitbizonyosság tehát a legtökéletesebb nyugalom, a lélek legnagyobb szabadsága. Heroikus természetű, nem félne, ha oly sok ördög környezné is, mint ahány zsindely van a háztetőn. Egyedül Istent féli, de mástól nem fél a világon senkitől. Sokkal bizonyosabb önmagáról, mint afról a napról, amelyik az égen süt. Mindenben tud kételkedni, de önmagában nem. És épen olyan joggal, mint Cartesius az Ö cogito, ergo sum-ját — gondolkodom, tehát vagyok — állította, mondhatja a hivő is: credo, ergo sum, ergo Deus est, hiszek, tehát vagyok, tehát Isten van. (Vége.) testületé, Varjas Sándor tanító a levente egyesület, Nagy Józsefné a nagyacsádi református nők, Bodor Eszti pedig a nagyacsádi református leányok nevében üdvözölték Püspök urat, ki minden egyes üdvözlő beszédre külön-külön válaszolt. Az üdvözlések elhangzása után a gyülekezet a CXXII. zsoltár 2. versének eléneklése közben hagyta el a templomot. Ugyancsak a templomban folyt le a presbiteri gyűlés, melynek kezdetén imádkozott Végh János egyházmegyei főjegyző. Püspök úr a kisded gyülekezet presbitériumát további kitartásra buzdította, egyebekben az egyház ügyeit rendben találta. A presbiteri gyűlés Fazekas Mihály püspöki titkár imájával zárult. Gyűlés után a lelkészlakon ozsonna volt Püspök úr tiszteletére, melyen dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok mondott felköszöntőt a vendégszerető lelkész családra. Ozsonna után Püspök úr és kísérete — a mezőlaki és nagyacsádi bandéristáktól egész Mátyusházáig kisérve — visszatért székhelyére, Pápára. Püspöki egyházlátogatás a pápai egyházmegyében. Ebéd után előállanak a fogatok — köztük Vécsey Tamás békási földbirtokos, m. kir. gazdasági főtanácsos fogata is — s Szijj Qábor gondnok búcsúszavai után harangzúgás közepette, a leventék és bandéristák kíséretében indul tovább Püspök úr Nagyacsád felé. Mátyusháza pusztánál a nagyacsádi bandérium várakozik s a mezőlakiakkal egyesülve kiséri a menetet a falu szélén felállított, »Isten hozott« feliratú diszkapuig, hol fegyveres levente diszosztag, tűzoltók, magyarruhás leányok sorfala között Magassi Gyula községi biró üdvözli Püspök urat. Mindkét templom harangjainak zúgása közben érkezik Püspök úr a templom előtt felállított másik díszkapuhoz, hol a presbitérium élén, az egész, ünnepi ruhába öltözött gyülekezettől körülvéve, Nagy András nagyacsádi lelkész közvetlen, lelkes szavakban köszönti a főpásztort, Németh Juliska III. osztályú tanuló pedig kedves szavak kíséretében csokrot nyújt .át, a lelkészlak kapujában pedig Nagy Lenke, a lelkész kis leánya fogadja kis csokor virággal Püspök urat. Rövid pihenő után újból megszólalnak a harangok s Püspök úr az iskolás gyermekek sorfala között vonul be a virágokkal gazdagon ékesített s áhítatos hívőkkel zsúfolásig megtelt templomba. Itt felálló éneknek énekeljük a 7. dics. 1. versét, főéneknek ugyanezen dicséret 2. és 3. versét, mely után Nagy András helybeli lelkész buzgóságos imádságban emelte égfelé a lelkeket. Majd a gyermekek énekkara énekelt Varjas Sándor tanító vezetésével, miközben Püspök úr felment a szószékre s Lukács XII. 32. alapján lélekbe markoló erővel buzdította a kicsiny, de lelkes gyülekezet tagjait további kitartásra és hűségre s szinte ragadta magával Püspök úr lelkes beszéde a szivvel-lélekkel figyelő gyülekezetét, mikor Gusztáv Adolf énekének saját fordítású idézetével zárta be a megkapó beszédet: »Fel, fel a diadalra!« Beszéd után ismét a gyermekek énekkara énekelt s itt a templomban az egész gyülekezet jelenlétében folyt le a küldöttségek fogadása is. Ezek során Csepeli József presbiter a ref. egyház presbitériuma, Horváth Ferenc tanító 10 tagú küldöttség élén a helybeli ág. hitv. ev. egyház, Koncz Gyula felsőgörzsönyi körjegyző Nagyacsád község képviselőÁ veszprémi egyházmegye közgyűlése. A veszprémi református egyházmegye július 30-án tartotta Veszprém városában ez évi rendes közgyűlését. Előző nap voltak a különböző bizottsági gyűlések, ahol a maguk valójában láthattuk az egyes bajokat, melyek emésztik ezt. az egyházmegyét és a biztos pusztulás felé viszik, ha egyházkerületünk időben be nem látja, hogy a gyöngét segíteni és támogatni kell. A számszék ülésén ütköztek ki legjobban a bajok, melyekre célzok. Az egyházak számadásai általában rendben találtattak. Segélyekért 12 egyház folyamodott. Mindnek égető szüksége van a gyámolításra, de mivel nincs miből, sajnálni való volt a számszék vergődése, hogy mit tegyen? Melyik egyháznak adja a néhány pengő segélyt, ami voltaképpen semmi, mikor templomtető javításról, iskola . rendbehozásáról, padok csináltatásáról van szó, a lelkész- és tanítólakások javításáról nem is szólva. A folyamodványok 75o/o —132o/o-ig terjedő rendes adók viselésével indokolják kéréseiket. A hívek tehát roskadásig meg vannak terhelve s utóvégre mindennek van határa, előbb-utóbb össze kell roskadniok s pusztulni mindennek, mert rendkívüli kiadásokat viselni már nem bírhatnak. A tanügyi bizottság gyűlésén örvendetes volt hallani, hogy tanítóink dicséretre méltóan munkálkodnak egyházunk veteményes kertjeiben: az iskolákban. A tanítói államsegély megvonása újabb és újabb iskolákban teszi lehetetlenné tanító alkalmazását. Ez a másik baj, mely pusztulás felé visz, ha a lelkésztanítóságok felállításával vagy valami más módon nem tudjuk biztosítani gyermekeink református iskolába járását. A lelkésztanítóság felállítása nem olyan egyszerű dolog. 50—60 éves lelkészek tanítóképesítő vizsgára álljanak? Van olyan lelkész, hogy két faluban két tanító nélküli iskolája van. Ha az anyaegyházban tanítóvá lesz, hogyan jár át a másik több kilométernyire levő faluba csak vallást tanítani is? És még több ilyen kérdés felvethető. A kérdésekre megnyugtató feleletet, sajnos, nem találok. Az bizonyos, hogy az állam iskola politikája á veszprémi egyházmegyét sújtja legjobban. Ez a politika
