Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-10 / 32. szám

148. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1930 nak. Mindezek nem új dolgok, sokfelé rendeztek már ilyen nevelő hatásukban fel sem mérhető4 lelki áldá­sokban gazdag építő és eszméltető egyházmegyei presbiteri értekezleteket. Az állandó ébresztés nagy munkáját azonban csak a sajtó útján végezhetjük. Ettől várhatjuk a leg­több eredményt. Istennek legyen hála, a kezdő lépé­seket e téren már megtettük. Az országos református presbiteri szövetség égisze alatt megjelent a kizáró­lag presbiterek számára készített és a presbiterneve­lés ügyét szolgáló »Magyar Presbiter« cimü szaklap néhány száma. Hatalmas, lélekbe markoló cikkei or­szágos visszhangot keltettek! Ennek a lapnak eddig megjelent számait nagy lelki örömmel olvastuk mi lelkipásztorok és presbiterek is. Erre a lapra magasz­tos hivatás és dicsőséges jövő várakozik, ha megiz­mosodott szárnyait kibonthatja, ha azt a húszezer presbitert, kihez ébresztő- és harci riadója szól, egy hatalmas táborba tudja tömöríteni, melynek vezére egyházunk láthatatlan, de a viláj* végezetéig velünk maradó feje, Krisztus. Az ébresztő kürtjei azonban ez év folyamán még mindössze csak ötször fog felhang­­zani. Ez nagyon kevés. Ismerjük a magyar ember lel­két, a közmondásos magyar szalmaláng fellobbanását és gyors kialvását. A nagy magyar éjszakában nekünk állandó fényt és meleget sugárzó tüzekre van szüksé­günk. Épen azért a következő határozati javaslatot terjesztem elő: »A veszprémi egyházmegyei lelkészértekezlet mély tisztelettel kéri az országos református presbi­teri szövetség elnökségét, hogy a református pres­biternevelés ügyét szolgáló, kedvezően fogadott és nagy reményekre jogosító »Magyar Presbiter« cimü időszaki kiadványt, mint az O. R. Pr. Szövetség lap­ját tovább fejleszteni és legalább havonként egyszer megjelentetni kegyeskedjék«. Somogyi Zoltán. Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye f. évi augusztus hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését Körmenden, a református templomban Fülöp József esperes és Hodossy Ernő gondnok elnöklete alatt. A megelőző nap délután voltak ugyancsak Kör­menden a bizottsági ülések és a lelkészértekezlet. A számvevőszéki ülésen megvizsgáltatott az egy­házmegyei pénztár és annak számadása jóváhagyást nyert. Az egyházmegyei gyámoldai tőke devalválódván, a múlt évi egyházmegyei gyűlés úgy rendelkezett, hogy ezen alap úgy építtessék fel újra, hogy minden egyház és lelkész erre évenként 24—24 pengőt fizessen be az egyházmegyei pénztárba. Most a hozzájárulás 10—10 pengőben állapíttatott meg, melyből lassanként az egy­házmegye gyámoldai alapja fog felépülni. Hasonlóképen a Dienes Zoltán alapját is viszaállította az egyházmegye, melyet a Dienes sirboltalapnak évi jövedelmével segé­lyez évről-évre. Az egyházközségi számadások több-kevesebb meg­jegyzéssel mind jóváhagyattak. Az egyházi terhek min­denütt elég súlyosak és csak híveink kitartásának és egyházszeretetének köszönhető, hagy azok befolyhatnak. Örömmel állapította meg a számvevőszéki ülés azt is, hogy a lelkészi nyugdíjintézeti járulékokat a múlt évben is pontosan befizette az egyházmegye, melyért az orsz. nyugdíjintézeti végrehajtó-bizottság elismerését is fe­jezte ki. A tanügyi-bizottsági ülés Hodossy Lajos egyház­­megyei jegyző, tanügyi bizottsági elnök vezetése alatt folyt le. Örömmel állapította meg az ülés, hogy az egyházmegye tanítói kara hivatásának teljes tudatában dicséretes sikerrel vezeti iskoláinkat. A tanítási ered­mény meglepően szép az összes iskolákban. Szép és modern új iskolák épültek Nagyrákos és Pankasz egy­házakban. A belmissziói munka elmúlt évi eredményeit Vörös Lajos beim. előadó ismertette jelentésében. A munka minden egyházban a megkezdett keretek között folyik. Dicséretes lelkesedéssel és eredménnyel történt minde­nütt az ifjúság lelki gondozása és a vasárnapi vagy bibliai iskolák működése. Két belmissziói nap is tar­tatott az egyházmegyében messze kiható eredményekkel. A vasárnapi iskolai működés egységessé és eredménye­sebbé tételére a bizottság az ősz folyamán egy tan­folyamot rendez a lelkészek és tanítók számára. A lelkészértekezlet az új liturgiának az egész egy­házmegyében leendő előkészítését és bevezetését aján­lotta a közgyűlésnek, úgy hogy a jövő évben minden zökkenés nélkül lehessen azt gyakorlatba venni ott is, ahol még eddig nem foglalkoztak vele. A közgyűlés, amelyen jelen volt minden egyházi és kettő kivételével minden világi alkotó tag, másnap reggel 9 óra előtt kezdődött meg a körmendi templom­ban közénekkel és Fülöp József esperes buzgó imád­ságával. Fülöp József esperes a megalakulás után évi esperesi jelentésében részletes és mindvégig lekötő érdekességgel emlékezett meg az egyházmegye külső és belső életéről. A jelentés kapcsán amilyen öröm volt hallani az egyházmegye anyagi és szellemi életének a hívek önerejéből való épületes fejlődését, az adakozási készséget, a jó rendet és fegyelmet, épp olyan szomorú volt észrevenni az államkormány mostoha elbánását iskolákkal, egyházakkal és tanítói fizetésekkel szemben. Az esperesi jelentéssel kapcsolatban a gyűlés ünnepi pillanatai voltak a Kormányzó úr Őfőméltóságá­­nak 10 éves jubileumáról, továbbá a Püspök úr és dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok úr kitüntetéseiről való megemlékezés. Személyi változások között jelentős esemény volt a múlt évben Hodossy Ernő nyug. kúriai bírónak gondnokká történt megválasztása. Az érdemes, de fáradt öreg harcos, Chernél Antal örökébe Hodossy Ernőt hívta el az egyházak egyhangú bizalma. Már 31 éve, hogy az egyházmegye szolgálatában áll, előbb mint egyházmegyei jegyző, majd mint tanácsbiró. Most, amikor az egyházmegye élére került, gondnoki szék­foglaló beszéde is meleg bizonyságtevés volt a hit és az anyaszentegyház mellett. Egyházmegyénkből nyugalomba vonult egy fáradt öreg munkás Vikár János szalafői lelkész személyében. Egyházában 51 évet töltött el csöndes munkásságban, mely mellett bizonyság a szalafői egyház a maga teljességében, intézményeiben. Hűséges és pontos vezető is volt, mint egyházmegyei tanügyi bizottsági elnök és mint tanácsbiró is. Nem volt jelen a gyűlésen, de mindenkinek hő óhajtása az, hogy a nyugalmat csendes {békességben Isten kegyelméből élvezhesse még sokáig. Örökét Gombos István ifjú lelkész foglalta el. A tanítói karból a múlt évben Székely József egyházasrádóci és Tantó István körmendi tanítók a gyűlés őszinte örömére igazgatókká neveztettek ki, Vendel Margit az üresedésben levő szattai tanítói állást nyerte el. Őszinte részvétét fejezte ki a gyűlés a nemrég hirtelen elhunyt Nádasdy Gábor tanító halála felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom