Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-29 / 26. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 26. szám. Pápa, 1930 junius 29. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •............................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ............................................................. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. IQAZG. PÁPA, FŐ- . IÄL FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK. Az egyházi adóról szóló törvényjavaslat. Letetetett az egyházmegyékhez. Bizonyára tért nyit a Nt. Szerkesztőség a lapban való hozzászólásra is.* A kicsiny egyházakat magában foglaló, tehát az egyházi adót legsúlyosabban érező Dunántúl szempontjából rendkívül fontos, hogy minél több hozzászólás figyelembe vételével alakuljon ki egyházkerületünk állásfoglalása. A 9. §-nál az egyházközségtől távol lakókra a javaslat személyi adót nem, vagyoni adóból is csak 50o/o-át engedi kivetni annak az összegnek, mellyel állami adója után helyben lakása esetén megterhelendő lenne, de megengedi a lakóhelyen ez után a vagyon, illetve állami adó után a személyi adó kivetését. Ez az egyházi adó alól kifelejtésre vagy kibúvásra is ád alkalmat a lakóhely személyi adójánál. Továbbá, — mikor a szegény özvegyet dicséri Jézus a két fillérért, ez nem csak annak dicsérete, hanem leplezetlen föltárása annak, hogy a gazdag mily keveset fizet. Ha tehát nem kívánjuk is törvényileg, hogy a gazdag többet fizessen (progresszivitás), mint a szegény, de a legkevesebb kivánalom, hogy vagyoni ereje után mindenki egyformán fizessen. Ha a távollakó, de helyben állami adót fizető egyházta'g annyi vagyoni adót fizet is, mint a helybeli: legátus, szupplikáns, vetített képes előadás, persely, Isten dicsőségére s a presbitériumtól elrendelt templom, tűzkár stb. gyűjtések részére való adakozásból, gyülekezeti szegény számára ebéd vagy más segélynyújtásból, építkezés, fahordás, favágás s egyéb alkalmakkor szokásos közmunkákban való részvételből kimarad. Ez pedig — kicsiny egyházaknál súlyos teher. Ha a távollakó ettől szabadul, tekintettel arra, hogy a vagyoni adó az államinak csak 10o/o-a, ebben már figyelembe van véve az a körülmény, hogy »a lakóhelytől távolabb eső birtok fenntartása és vezetése terhesebb a tulajdonosra, mint a lakóhelyen fekvőé«. Kívánni kell tehát, hogy állami adója 10o/0-át a távollakó is megfizesse. 14. §. Az a) pont feltétlenül pótlásra szorul. A régi törvényt itt változatlanul nem vehetjük át az újba. Gondoljuk meg, hogy adófizetőink legnagyobb részének állami egyenes adója 100 P-n alul van. Szomszédok, egy udvarban levők, esetleg testvérek Péter és Pál. Péter állami adója 21 pengő; Pálé 49 P; Péter egyházi adója 8.10 P, Pálé 10.90 P, kétszerannyi vagyon után. Még kirívóbb, ha Péter állami adója 10.10 P, Pálé 19.90 P. Igazságtalan a mai gazdasági viszonyok között a személyi adónak, mint családadónak kezelése. Ha egy 30 holdas embernek van négy családtagja 20 éven felül, egy másiknak csak kettő, a létfönntartásuk óriási módon különböző. Elismerem, hogy az állammal létesített megállapodás itt akadályt képez, de — nem áthághatatlant. Pl. a 14. § a) pontja után pótlás: »Jogában áll az egyházközségnek a személyi adók összegét e kulcs szerint kiszámítani és azt az egyházközség 20 évet betöltött tagjaira egyforma arányban kivetni; e kivetésnél azonban a 70 éven felüliek (épúgy, mint a .20 éven alóliak) számba-nem vehetők«. Kiss Zoltán. Püspöki egyházlátogatás a pápai egyházmegyében. Május 15-én, délután, a csetényi gyülekezetben Püspök úr prédikált I. Kor. 3 n alapján, nagy erővel tévén bizonyságot amaz egyetlen fundamentumról, a Jézus Krisztusról. Beszéde előtt az iskolás gyermekek kara énekelt két hangra, Baja Sámuel református kovácsházai állami tanító, ref. kántor betanításában és vezetésével. Püspök úr imádsága után Jakab Áron esperes ágendázott és egy kisleányt keresztelt, megkapó beszédben fejtegetvén a szent szertartás jelentését. Közéneknek a 245. dics. 10. versét énekeltük. A küldöttségek fogadása a templomban történt. A presbitérium élén Kovács József lelkész, az ág. hitv. ev. egyház nevében Szlovák Pál bakonycsernyei evangélikus lelkész, Csetény politikai község és képviselőtestülete nevében Holitser Károly nagybirtokos, m. kir. kormányfőtanácsos mondott beszédet. Különösen megragadó volt Holitser Öméltóságának beszéde, akinek minden szavából kicsengett Püspök úr iránt érzett tisztelete, szeretete és évtizedes meleg, baráti érzése. Könnyek csillogtak a szemekben, amikor a komáromi harangok hangjáról szólt, mint a dicsőséges múlt és a szomorú jelen szimbólumáról. Püspök úr válaszában rámutatott arra, hogy sokszor hallotta a komáromi harangok szavát, ő azokból biztatást, bátorítást merített a kitartó, szívós munkára, reménységet a bizonyára elkövetkező dicsőséges jövőre. Utána még Varga Imre, a csetényi leventéd csapat vezénylő oktatója, a levente-egyesület, Pongrácz Sándor tűzoltóparancsnok a tűzoltóság, Sebők János uradalmi gépész a csetényi iparosok nevében köszöntötte meleg szavakkal Püspök urat, aki mindenik szónoknak külön válaszolt. Kimenőre a 245. dics. 9., 8., 7., 6., 5. verseit énekeltük. A presbiteri gyűlés a lelkészi irodában folyt le; Végh János egyházmegyei főjegyző buzgó imádsága után Püspök úr részletes vizsgálat tárgyává tette a gyülekezet szellemi és anyagi ügyeit, mindenben kimerítő tájékoztatást kérve a presbiterektől. Örömmel vette tudomásul, hogy az egyházi épületek rendbehozása a lelkészlak most folyó mugújításával meg* Természetesen, sőt kérjük a megvitatást. Szerkesztő.
