Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-12 / 19. szám
82. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929. Az országos zsinat. Április 26-án a lelkészválasztási javaslat vitáját folytatták. Az első szónok, Enyedi Andor dr. miskolci lelkész szerint a hiba ott van, hogy gyakran nem embereket keresünk az állásokra, hanem embereknek keresünk állást. Epedve várják az egyház tagjai a lelkészválasztási javaslat megszületését. Herczegh Béla dr. országgyűlési képviselő azt hangoztatja, hogy az egyházi törvényhozásnak is arra Jíell törekednie, hogy a közszellemet megjavítsa. Janka Károly egyházkerületi főjegyző a teljesen szabad választási jogot kívánja fenntartani. Ne az egyházakat osztályozzuk, hanem az egyéneket. Jókay-Ihász Miklós dr. országgyűlési képviselő úgy hiszi, hogy az általános kijelölési rendszer lényeges javulást fog eredményezni. Mocsy Mihály esperes azt szeretné kimondani, hogy lelkészi állás csakis meghívás útján legyen betölthető. Medgyasszay Vince a javaslatot elfogadja, noha a teljesen szabad választás híve. Szabó Aladár dr. budapestjózsefvárosi lelkész, a javaslatot még általánosságban sem fogadja el, míg Farkas István esperes pártolja a javaslatot, bár talán nem fedi egészében a közhangulatot. Antal Géza püspök szólalt fel ezután, nagy figyelem közben. Mindnyájunkat mélyen megindítottak azok a képek, — úgymond — amelyeket egyes zsinati képviselők elénk tártak az eddigi rendszer hátrányairól. Nyilvánvaló, hogy sem a jelölési rendszer, sem a túlzásba vitt szabad választási eljárás nem felel meg a kivánalmaknak. Végül hangoztatja, hogy a vita során eddig ajánlott javítások részletes tárgyalás alkalmával egységbe foglalhatók és ezért kéri, hogy adják ki az illetékes bizottságoknak ezeket a módosításokat. A javaslatot általánosságban nagy örömmel elfogadja A zsinat tagjai meleg tapssal és éljenzéssel kísérték a püspök szavait. . Szentpéteri Kun Béla dr. egyetemi tanár hangoztatja, hogy a javaslat külön törvénycikk anyaga legyen, ne egyesítsék tehát azt más törvénycikkel. Ő az előbbi javaslat szerzője, de tiltakozik az ellen, mintha az a tervezett kinevezési rendszert akart volna bevezetni. A cél az volt, hogy megakadályozzuk az önkinálgatás lehetőségét. Ne az kérdezzük, kinek a joga a lelkészválasztás, hanem, hogy kinek a kötelessége megkeresni az alkalmas embert. Bartha László esperes a javaslat ellen, Pósa Péter lelkész a javaslat mellett szólalt fel. Kiss Zsigmond esperes szerint a régi törvény revíziójára volna inkább szükség. A javaslatot egyébként elfogadja. Ravasz László dr. püspök volt a következő szónok. A visszaéléseket — mondta — megfelelően és eredményesen sem adminisztratív úton, sem igazságszolgáltatással megszüntetni nem lehet. Ha kellő lélek és magas szellem hatja át a lelkeket, akkor a mostani törvénnyel is nagyon jó lelkészválasztásokat lehet végbevinni. A lelkészválasztásoknál jelentkező visszásságok nemcsak egy törvény hibáira vezethetők vissza, hanem egész egyházi életünk és közfelfogásunk hibáira bukkanunk benne. Tulajdonképen tehát a magyar református egyháznak új, spirituális regenerációjával, lelki megújhodásával lehet nagy kérdéseinket megoldani. A lelkészválasztási törvény feladata az, hogy emberibb módon biztosítsa Isten akaratának érvényesülését. A lelkipásztort Isten rendeli, a gyülekezet ezt a rendelést elismeri és magáévá teszi. Ebből az következik, hogy a gyülekezetei meg kell segíteni abban, hogy felismerje az Isten rendelését. Az egész törvény arra vonatkozik, miképpen tudjuk a gyülekezetei hozzájuttatni ehhez. A régi felfogás, amely azt mondja, hogy teljes szabadságod van választani azt, akit akarsz; ez nem a felelős szolgálat világába való gondolat, ez nem kálvinista gondolat. Azért tehát a kálvinista elv az, hogy ajánlás nélkül ne is lehessen lelkipásztort választani. Mivel a javaslat alkalmas arra, hogy előretegyünk további lépéseket, a törvénytervezetet elfogadja. Baltazár Dezső dr. püspök, egyházi elnök ezután az általános vitát befejezettnek nyilvánította, majd a püspök a benyújtott határozati javaslatokat ismertette. Kovács J. István dr. visszavonta halasztó indítványát. Ezután Baltazár Dezső püspök megállapította, hogy az országos zsinat a javaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadta és a tanácskozást berekesztette. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. Istentisztelet után a régi templomból átalakított Kálvin-kulturházban volt a küldöttségek fogadása. Először is a nagy győri evangélikus egyház és annak összes egyháztársadalmi intézményei nevében népes küldöttség élén Kapi Béla evangélikus püspök úr végtelenül kedves, meleghangú beszédben üdvözölte Püspök urat; beszéde valóságos bizonyságtevés volt, mikor többek között azt mondotta: „mi egyek akarunk lenni a mi református testvéreinkkel a történelmi hivatásnak megismerésében, a mi szolgálatunknak közösségében és a mi testvéri szeretetünknek őszinteségében!“ Püspök úr hasonló melegséggel válaszolt s mélységes hálával köszönte meg, hogy Kapi püspök úr súlyos családi gyásza mellett is személyesen tolmácsolta a nagy győri evangélikus gyülekezet üdvözletét. A honvéd állomásparancsnokság részéről Marton Dániel alezredes a Vitézi Szék részéről Vitéz Gombos István székkapitány, tábornok, Győr szab. kir. város nevében dr. Hőíer Vilmos főjegyző, polgármester-helyettes, Győr-Moson-Pozsony e. e. vármegyék nevében dr. Csemez Béla főszolgabíró, a neológ izraelita hitközség részéről dr. Schwartz Mór főrabbi teljes papi ornátusban, az orth. izr. hitközség nevében Schwartz Izidor hitközségi elnök, Győr-Moson- Pozsony e. e. vármegyék tanfelügyelősége nevében Ringbauer Károly volt Moson vármegyei kir. tanfelügyelő, a református tanító-testület nevében Gyenge Imre igazgatótanító, a ref. Nőegylet nevében özv. Fischer Sándorné, a Pansz győri fiókja nevében Földváry Valéria üdvözölték Püspök urat. Külön ki kell emelnünk a Győry Elemér lelkész által alig pár hóval ezelőtt alakított ref. Leányegylet üdvözlését, melyet Vass Margit tolmácsolt s melynek végeztével a Leányegylet egy gyönyörű virágcsokorral s egy szép kézimunkával, melyet Szalay Erzsébet női kereskedelmi iskolai IV. éves növendék készített s melybe bele van hímezve a győri püspöki egyházlátogatás dátuma, lepte meg püspök urat, ki végtelenül kedves, megkapó válaszában kifejezést adott annak a reményének — célozva a csokorra és kézimunkára —, hogy az újonnan alakult egyesület valóban virágozni és dolgozni fog. Az üdvözlések sorát Győry Elemér lelkész kedves reminiszcenciákkal átszőtt, szinte a könnyekig megható üdvözlése zárta be, ki a győri ref. egyház presbitériuma, iskolaszéke, belmissziói bizottsága s ott külön meg nem jelent mindenféle egyesületei nevében köszöntötte Püspök urat, ki minden egyes küldöttségnek külön-külön válaszolt, csodálatos hozzáértéssel találva meg 'minden válaszában a megfelelő hangot. — Megemlítjük még, hogy a győri székeskáptalan meleghangú levélben üdvözölte Püspök urat.
