Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-14 / 28. szám

1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 127. oldal. lért fizettek naponként a tejért, az egyházközség 44 szegénysorsu gyermekének juttatott ingyen tejet a tanév végéig. c) Az iratterjesztés örvendetesen haladt előre. Gyülekezetünknek van önálló helyi lapja: A győri reformátusok lapja, melyet minden egyháztag ingyen kap a nagy ünnepek alkalmával és máskor is, alkalom szerint. A lap előállítási költségéről az egyházközség költségvetésileg gondoskodik, járatja az egyházköz­ség 13 példányban a Keresztyén Családot, melyet va­sárnaponként az istentisztelet végeztével a templom ajtókban árulnak erre vállalkozó ifjak, a megmaradó példányokat a kórházi betegek és a foglyok között szétosztják. Ez utóbbi két célra gyülekezetünk több buzgó tagja ingyen bocsátott vallásos iratokat, köny­veket, folyóiratokat, újságokat a lelkészt hivatal ren­delkezésére, a legtöbbet Tatár Endre presbiter aján­dékozta. 1929 január havában a presbitérium elhatározta templomi használatra énekes könyvek beszerzését. Be­szereztünk 60 darab énekes könyvet, melyek az egy­házfi felügyelete alatt állanak. A lelkészi hivatalban állandóan kaphatók énekes könyvek, bibliák, imaköny­vek és traktátusok, de beszerezhető bármilyen vallá­sos mü is. A gyülekezeti iratterjesztés a lelkész kezé­ben van. Az iratterjesztés 1928 november 1-től 971 P-t forgalmazott. Legkeresettebbek voltak az énekes könyv, különböző tipusu bibliák és imakönyvek és az öreg Szikszai. • cl) Az egyházközség missziói céljain kívül a gyü­lekezet tagjai adakoztak külmissziói célokra, gödöllői árvaházra, a bácsai imaház megépítésére és a gyüleke­zet saját pénztárából más egyházközségek segítésére. e) Különösebb fegyelmi rendszabályokra nem volt szükség, mindössze az egyházunk kárára a múlt évben reverzálist adók január 1-én a szószékről ki­­hirdettettek. f) Missziói munkatársak voltak elsősorban a missziói bizottság tagjai, azonkívül a gyülekezetnek számos tagja. g) A győri gyülekezetnek igen sok szórványa van a győr-sopron-ebenfurti vasútvonaltól a nagy Duna vonaláig és az ország nyugati határáig. Népe­sebb szórványok Bácsa, Győrszentiván, Magyaróvár, Csorna, melyeknek az anyaegyháztól való távolsága 6-tól 70 km.-ig. A szórványok összlélekszáma 541. A szórványban lakó hívek gondozása részben az egy­­házkerületi szórványlap (Örömüzenet) és A győri reformátusok lapja, részben a szórványban lakók személyes felkeresése útján történt. Sikerült majd­nem minden szórványban egy-egy egyénnel állandó összeköttetést létesíteni, aki szórványgondnoki minő­ségben állandó összeköttetésben van a lelkészi hiva­tallal. Legtöbb szórványban az elemi iskolás növendé­kek hitoktatása a helybeli evangélikus elemi iskolá­ban történik, a bácsai róm. katli. iskolába járó refor­mátus gyermekek hitoktatását Maller Kálmán s. lel­kész látta el, mig a vasútvonalak mellől bejártak a gyermekek a lelkészi hivatalba hitoktatásra. A csornai szórvány gondozását Nagy Sándor vallástanító-lelkész látja el, a többi helyekre a gyülekezet lelkésze száll ki. Sajnos, erre a nagyon égető és elodázhatatlanul szükséges célról az egyházközség költségvetésileg nem tud gondoskodni, a költségeket a kiszálló lelkészek maguk fedezték. h) Szektárius mozgalmak észlelhetők a baptisták, adventisták, szombatosok és legújabban az Üdv Had­sereg részéről, azonban a pasztorális és missziói munka következtében nem tudnak tőlünk tagokat to­borozni. A római katholicizmus részéről csendes, de céltudatos munka folyik a római egyház lényegéből kifolyólag, különböző szervek útján törekesznek ered­ményt elérni, mi azonban úgy látjuk, hogy híveinkben ez a külső támadás fokozza a református öntudatot és az egyházhoz való törhetelen ragaszkodást. A rever­­zális mérleg a munkaév alatt erősen a javunkra billent. Megjegyzés. Missziói bizottság és presbitérium kívánatosnak látná szórványgondozó lelkész beállítá­sát részben azért, mert az 541 szórványban élő lélek van kitéve a legnagyobb veszélynek s így azok állandó lelki gondozásra szorulnak, részben azért, mert nagy területen elszórtan élnek. .Bár az egyházközség s lel­késze mindent elkövet a szórványban lakók gondozá­sára vonatkozólag, mégis úgy érzi belmissziói bizott­ság és presbitérium, hogy a szórványokat nem lehet tisztán a győri gyülekezet tehertételére Írni, azok gon­dozása az egyetemes egyháznak a feladata és köteles­sége. Összeállította a gyülekezeti belmissziói bizottság: Győr, 1929. évi június hó 21-én Gál Károly s. k. Vass Margit s. k. Major Balázs s. k. belmissziói biz. tag. belmissziói biz. tag. belmissziói biz. tag. Felülvizsgálta a presbitérium 1929. évi június hó 27-iki ülésében: Rostetter János s. k. Györy Elemér s. k. főgondnok. lelkész. @@®®®®®®©®@®®©®@®®@®®®®®®®v®®®S®@®@®®®S® © © 1 VEGYESEK 1 ®©©@@®@@®®©®®@®®@®@®©©®®®©@@@®®®@®@@@(g! — Személyi hír. Főt. dr. Antal Géza püspök úr, a tőle vett értesítés szerint, julius 7-én, igen szép tengeri út után, megérkezett Rotterdamba. — Gyászhír. Súlyos gyász érte Gyalókay László nemesócsaí lelkésztársunkat, a komáromi egyházmegye es­peresét, egyházkerületi főjegyzőt: felesége, szül. Antal Mária 64 éves korában, boldog házasságuk 39. esztendejében meghalt. Temetése junius 28-án Nemesócsán volt nagy részvét mellett. A háznál Vágó Ede nemeshodosi lelkész, a temetőben Földes Lajos csallóközaranyosi lelkész hir­dette az örökélet jgéit s végül Balogh Elemér püspök mondott áldást. Az Úr vigasztalja meg hátrahagyott szeretteit. — A csurgói Csokonai Vitéz Mihály reálgimnázium iskolatársi Szövetsége junius 23-án fényes ünnepség kereté­ben alakult meg. Ä templomban Halka Sándor esperes mondott imát, Ä diszülés a tornateremben volt, melyet Festetich György gróf, Csokonai Vitéz Mihály és Vida Károly dr. volt igazgató arcképe ékesített. A Szózat elének­­lése után Czibor Ferenc ny. főkapitányhelyettes mondott nagyhatású beszédet. Bene Kálmán dr. igazgató meleg szeretettel üdvözölte a Szövetséget az iskola és a tanári­­testület nevében.A diszülés határozatából üdvözlő sürgönyt küldött Horthy Miklós' kormányzó Ur Őfőméltöságának, Bethlen Jstván gróf miniszterelnöknek, Herceg Festetich Tasziló Őfőméltóságának, Klebelsberg Kunó gróf miniszter­nek s Bodola László ny. igazgatónak. Felolvasták a Debre­ceni Diákszövetség meleghangú átiratát és Varga Lajos dr. öregdiák üdvözlő sorait, aki 43 évvel ezelőtt, 1886-ban tett érettségi vizsgálatot. A diszülés a Himnusz hangjával ért véget. Áz aulában a már megalakult Diákszövetség nevében Horváth Lajos dr. főorvos meghatóan szép beszéd kíséreté­ben tette le a Szövetség babérkoszorúját az intézet hősei­nek márványtáblájára. A Hősök oszlopánál pedig Barla- Szabó József dr. e. ü. főtanácsos, igazgató hatalmas beszéd­ben emlékezett meg Csurgó város halottairól, s babérkoszorút helyezett el a Szövetség nevében. A hősök oszlopától a temetőbe vonult az öregdiákok serege, ahol felkereste a volt tanárok, valamint Nagyváthy Jánosnak, a nagyalapítónak és Bazsai István pedellusnak sírját. Este a Nemzeti-szálló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom