Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-21 / 29. szám
130. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. egy részében ma is egyik legégetőbb és legsúlyosabb problémája egyházkerületünknek s ez a probléma a szándékolt intézkedés keresztülvitele esetén még csak súlyosbbodni fog. Öntudatos hivő emberek lehetnek csak öntudatos gyermekei ennek a szegény csonka hazának. Ma, a társadalmi kérdések vajúdásának korában kozmopolita generáció nevelésének luxusát csonka országunk nem engedheti meg magának, sőt az állam részéről — s ez az egyedül helyes kultúrpolitika — még nagyobb áldozatok árán is meg kell adni az egyházaknak a lehetőséget arra, hogy hiveik lelkét keresztyén élet- és világnézettel felfegyverezve, a magyar nemzet, mint minden vésszel dacoló kőszikla emelkedjék ki az innen is, onnan is fenyegető vörös áradat hullámaiból. Fazekas Mihály. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. Délután fél négy órakor indult el Püspök úr kíséretével, melyhez Komjáthy Aladár is csatlakozott, felváltva a püspöki egyházlátogatás előkészítésére Cseprőí hazautazó Besse Lajos egyházm. főjegyzőt. A Tárkányból a Csépre vezető utón a község szélén felállított másik diadalkapunál megjelentek a tárkányi leventék Czike Pál adóügyi jegyző vezetésével, hogy elbúcsúzzanak a főpásztortól; a tárkányi ifjak lovas- Loandériuma, a presbitérium és a községi elöljáróság, valamint magyar ruhás lányok kocsikon és lóháton egészen a határig elkísérték. A tárkányi bandériumot itt a csépiek bandériuma váltotta fel, a község szélén felállított diadalkapunál Maller Ferenc etei főjegyző, körjegyző üdvözölte a községi elöljáróság élén. A lelkészlak előtt Kiss Lajos, a még mindig hálásan emlékező tanítvány mondott meleg hangú beszédet. Máté Lajos tanító vezetésével a csak pár hónappal ezelőtt alakult énekkar adott elő üdvözlő dalt, Kiss Adél, a lelkész leánya fehér ruhába öltözött leánysereggel tisztelgett Püspök úr előtt és kedves szavak kíséretében nyújtotta át nem hervadó szeretetük fehér virágait. A gyülekezet régi nagyságáról tanúskodó templomban együtt volt a lélekszámban megcsappant gyülekezet, de eljöttek ez alkalomra más vallásnak is. A XXXIII. Zsolt. 1—2. versének eíéneklése, Kiss Lajos lelkész imája és az énekkar éneke után Püspök úr tartott egyházi beszédet V. Mózes IV: 1. és 6. versei alapján a mi megtartatiatásunkról és nagyságunk lehetőségeiről. »Nem a szám- és területbelli nagyság tesz naggyá egy népet — úgymond — hanem az erkölcsi tisztaság, a vallásos élet, mellyel az ember egyre jobban közeledik ahhoz a tökéletességhez, melyet a mi Urunk Jézus Krisztus életében megvalósított a mennyei Atya életéből.« A XC. zsoltár 9. versének eléneklésével ért véget az istenitisztelet, mely után nyomban megtartatott a presbiteri gyűlés; Qyőry Elemér imája után a kibocsátott jegyzőkönyvi adatok alapján sorba vette és megvizsgálta Püspök úr az egyház ügymenetét. A gyűlést Kiss Lajos helybeli lelkész imája zárta be, melynek végeztével Püspök úr számos látogatást tett a községben Thaly Dezső egyházm. tanácsbiró kíséretében. Püspök úr tiszteletére özv. Segner Ernőné úrnő adott vacsorát, melyre hivatalos volt Püspök úr kíséretén kívül a községből számos úri család. Május 4-én a kisbéri ménesbirtok gyönyörű négyes fogatával indult el Püspök úr Étére. A csépi ifjúság lovasbandériumától kisérve Kiss Lajos csépi lelkész és több előkelő presbiter társaságában érkezett meg Étére. A község határán a csépi bandériumot felváltotta az etei leventékből összeállított lovasbandérium és kisérte egészen a községig. A község szélén felállított diadalkapunál Maller Ferenc főjegyző fogadta és üdvözölte a községi képviselőtestület élén és nevében. Innen már csak lépésben lehetett hajtatni, mert a diadalkapunál várakozó tömeg hosszú sorokban kisérte Püspök úr kocsiját a parochiáig, ahol meg valóságos emberáradat gyűlt össze. Sorfalat álltak a leventék, a magyar ruhás lányok. A lelkészlakás bejáratánál emelt diadalkapunál Deák József lelkész üdvözölte Püspök urat. Deák Ildikó, a lelkész kis elemi iskolás leánykája bájos köszöntőt mondott az elemi iskolások nevében és egy szép virágcsokrot adott át. Az istenitisztelet a 63. dics. 1. és a 89. dics. 1. versének eíéneklése után imádkozott Deák József helybeli lelkész, majd az énekkar énekelte el Szijj Elemér tanító vezetésével az Erős várunk kezdetű éneket. Püspök úr Jer. XVII. 5—8. alapján hirdette az igét az Istenben való hit áldásáról szólva. Áldásmondása után ismét az énekkar énekelt és a CXLVI. Zsolt. 2. versének eléneklésével befejeződött az istenitisztelet. Az egyházlátogatás eszközlésére szolgáló presbiteri gyűlésen, melyet Qyőry Elemér imája nyitott meg és Deák József helybeli lelkészé fejezett be, kiváltképpen az egyke-veszedelemre hívta fel Püspök úr a presbitérium figyelmét. Ebéd a lelkészlakon volt, melyre hivatalosak voltak a presbitérium tagjai, a községi elöljáróság, élén a főjegyzővel. Püspök úr igen kedvesen 'köszönte meg a lelkész feleségének a nagy gonddal és fáradsággal összeállított ebédet. Missziói értekezlet. Az Egyetemes Konvent határozata alapján Forgács Gyula, a konventi missziói bizottság előadója meghívására az egyházkerületi és egyházmegyei miszsziói előadók, valamint az együttműködésre jelentkezett egyesületek kiküldöttei f. hó 2—4.-én Budapesten összegyűltek missziói értekezletre. Megjelentek Fekete Gyula, Győry Elemér, Enyedy Andor, Szabó Zsigmond kerületi, Csukás Endre, Palcsó László, Tokay István, Soós Ferenc, Arany Dénes, Czánik Béla, Kovács József, Labancz László, Miklós Géza, Baráth József, Kántor Gyula, Vörös Lajos, Kiss József, Tantó János, Svingor Jenő, dr. Páky József, Gönczy Béla, Falussy Sándor, dr. Szász Imre, Porzsolt Ferenc, Vargha Zoltán, Kiss Pál, Boros Mihály egyházmegyei előadók, Dobos Károly, Mándoky Erzsébet, Fiers Elek, dr. Sebestyén Jenő, Tildy Zoltán, id. Viktor János, Sallay István, Papp Géza, Deme László, Vitéz dr. Csia Sándor egyesületi kiküldöttek. Az értekezlet minden ülésszakán az egyházkerületi előadók felváltva elnököltek, a jegyzői teendőket pedig Porzsolt Ferenc és Vargha Zoltán egyházmegyei előadók látták el. Minden ülésszak énekkel, imádsággal és rövid bibliamagyarázattal kezdődött, amelyeket Forgács Gyula konventi, továbbá Enyedy Andor, Győry Elemér és Szabó Zsigmond kerületi előadók tartottak a magyar ref. egyház missziói kérdéseivel való vonatkozásban. A bibliamagyarázatokat minden alkalommal hozzászólások követték. Az értekezlet a háromnapi együttlét alatt hatalmas munkát végzett. Az összejövetel referensei közül
