Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-10 / 45. szám

1929

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

221. oldal.

®S©®®®®@§®®®®®@@®@®®®®@®®®©®®®®@®@®®®®©

I VEGYESEK 1

® © @©®©®®©©®©©@®@©®@@@@@©©®©®®@@©@@®@@S@@®

— Püspök és főgondnok beiktatás Rimaszombatban. A megszállott területen levő tiszáninneni ref. egyházkerület Szlovenszkóból eltávozott püspöke Pálóczi Czinke István helyébe Péter Mihályt, Gálszécs tudós lelkipásztorát, egyházkerületi főjegyzőt, pápai theológiánknak egykori növendékét választotta meg püspöknek a nyár folyamán. Időrendben előbb választotta meg az egyházkerület a Lukács Géza lemondásával megüresedett kerületi főgondnoki tisztre Tornallyay Zoltán földbirtokost. A kerületi elnökség beiktatását nov. 10-én tartják meg Rimaszombatban az egyházkerületi közgyűlés keretében. Az új püspök Szűcs István ungi esperes kezébe teszi le a hivatalos esküt.

— A Szász Károly Centennáriurni Bizottság november 3-án tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémián, amelyen Pálóczi-Czinke István, Ravasz László és Soltész Elemér püspökök, Benedek Sándor, Juhász Andor, Németh Károly, Pékár Gyula, Benedek Zsolt, Ferenczy Károly, Ilosvay Lajos, Mágócsi-Dietz Sándor, Mándy Sámuel, Imre Sándor, Pintér Jenő, Papp Károly, Podmaniczky Pál báró, Radó Ántal, Tankó Béla és számos egyházi és közéleti vezetőnk megjelent. Az alakuló ülésen Balogh Jenő távollétében Kozma Andor elnökölt, Voinovich Géza Szász Károlyról tartott felolvasásában többek között a következőket mondotta : „Midőn Szász Károly születési évének százados fordulójának az irodalmi társaságok egyházának vezető férfiai, közművelődésünk vezérei sorra meghajolnak immár majd száz éven át élő és éltető hatása előtt, voltaképen azon emlék előtt tisztelgüng, melyet maga emelt magának műveiben. Az ember és a lelkipásztor példáján és személyes hatásán felül el nem múló irodalmi művek hirdetik az ő nagyságát. Ő maga korának, az egész magyar művelődésnek egyik legmunkásabb és leghasznosabb alakja. Annyit dolgozott, hogy munkáiból egész könyvtár telnék ki, együtt van bennük vers és próza; a versköltészetnek szinte valamennyi ága, a lírától az epikán át a tragédiáig; eredeti költői munkáit műfordítások kisérik, ezeket tudományos fejtegetések. Egyházi dolgozatainak tömege, mint szónoki és irói, maga elég volna egy emberéletre.“ Ezután Ravasz László püspök mutatott rá Szász Károly működésének fontosságára, a fejlődő magyar intelligenciára való hatására, rámutatott arra, hogy ő volt az, aki irodalmi munkásságával még az „arany-félszázadban“ is messze kiemelkedett. Az élő magyar értelmiségnek kötelessége háláját és elismerését azzal leróni a százéves papliterátor előtt, hogy munkáit, melyek ma épp oly friss és üdén hatnak, mint megírásukkor, kegyelettel és büszkeséggel olvassa. Papp Károly debreceni egyetemi tanár azokról az emlékeiről beszélt, melyeket még kisgyermek korában szerzett az akkori nagykőrösi tanártól, Szász Károlytól. Szabolcska Mihály hozzászólása után az elnök a bizottságot megalakultnak jelentette ki. A Centenáriumi Bizottság magában foglalja a magyar közélet, egyházi és társadalmi élet kiválóságait.

— *A pápai Református Nőegylet a gyülekezeti szeretetház javára, november 3-án felemelő ünnepséget rendezett a nőnevelő-intézet dísztermében. A műsort a ref. nőnevelő-intézet énekkara nyitotta meg, mely a Bethlen éneket adta elő nagyon szépen Ritókh István zenetanár kitűnő vezetésével. A megnyitó beszédet dr. Antal Géza püspök úr tartotta, aki szárnyaló szavakban mutatta be a nő szerepét az őskeresztyénség életében és kívánt, teljes sikert a szeretetház létesítéséhez. Tolnai Lajos megható balladájának, — Dal a vándorló legényről — alapgondolatát idézve állapította meg, hogy valóban krisztusi feladat az elhagyottak, gyámoltalanok istápolása. Dr. Szabadi Béla gimnáziumi tanár a nemrég elhunyt Benedek Elekről festett mélyenjáró jellemrajzot és értékelte működését, kiemelve Benedek költészetének három ihletőjét: az édes anyaföld, a falu és a család szerepét az iró munkásságában. Rámutatott a hálára, az érzékenységre, mely az egyszerű, tiszta és harmonikus életet élő költő szivében élt. Nagyon érdekesek és újszerüek voltak azok a megállapításai, amiket Benedek református voltából vont le, aki magát mindig papnak érezte. Zeitler Etelka budapesti tanárnő Löwe Óráját énekelte Csernussák Olga zongoratanárnő művészi zongorakísérete mellett finom árnyalással. Sebestyén Erzsébet tanárnő, a boldog emlékű Sebestyén Dávid kollégiumi tanár leánya, Reményik: Pilátus c. versét szavalta nagy hatással. Könczöl Irén zenetanárnő Liszt-Szendi: Dal c. darabját zongorázta igaz elmélyedéssel. Az ünnepélyt a Himnusz eléneklése zárta be. Á rendezés fáradságos munkáját Barcsy Józsefné és lie. Rácz Kálmánná végezte.

— Dr. Csekey Sándor budapesti theol. h. tanár az egyháztörténelmi szakcsoportból theol. magántanári vizsgát tett a bizottság „teljes megelégedése“ mellett Sárospatakon. Értekezése Medgyesi Pálról szólott, magántanári próbaelőadásának címe: „Elvi szempontok az egyháztörténet tanításában.“ A volt jeles pápai diák ez újabb sikeréhez szívből gratulálunk. Ugyanekkor Ujszászi Kálmán sárospataki hitoktató az újszövetségi tudományokból szerzett magántanári képesítést. Az új tanárt örömmel köszöntjük.

— A barsi református egyházmegye nov. 19-én Nagykálnán, a ref. templomban, a bibliafordító Károlyi Gáspár születésének 400 éves emlékünnepélyével kapcsolatosan, tartja IV-ik közös konferenciáját a következő műsorral: I. Istentisztelet a templomban reggel 1A9 órakor. Imádkozik Varannay Sándor lelkészegyesületi elnök. „Óh kereslek.“ Sz. Nagy Károlytól. Énekli a nagykálnai ref. énekkar Rácz Lajos tan. vezetésével. Egyházi beszédet tart Czeglédy Pál garamsallói ref. lelkész., „Örökkévalóság.“ Szabolcska M.Ivánka Z. Szóló ének. Énekli Gunyics Károly, orgonán kiséri Rácz Lajos tanító. II. Ünnepi konferencia a templomban. Megnyitó. Tartja Patay Károly esperes. A konferenciát üdvözli a gyülekezet részéről Konta K. lelkész, az Elöljáróság részéről László P. presbiter. „A biblia és híveink.“ Felolvassa Lócsay János felsőszecsei presbiter. Gyülekezeti ének. 105. dicséret 1. verse. „Károlyi Gáspár és bibliája hatása.“ Előadó Söröss Béla, losonci ref. lelkész. „Zsoltáros ének Károlyi Gáspárról.“ Óda. Irta és szavalja Szabó S. Zsigmond bajkai ref. lelkész. Beethoven : „Dicsőit téged . . .“ Énekli a nagykálnai ref. énekkar R. L. vezetésével. „A biblia és az iskola.“ Előadó Szoby Endre zalabai ref. tanító. I. Verdi: C moll Preludió. Orgonán játsza Nagy Sándor tanár, tanítóegyesületi elnök. Szabadelőadás. Tartja dr. Kenessey Kálmán tanácsbiró. „Károly Gáspár szobra előtt.“ Irta Szász Károly. Szavalja Molnár András. Kruetzer K.: „Vasárnap a pusztán.“ Énekli a nagykálnai ref. énekkar R. L. vezetésével. Bezáró beszéd. Tartja Dr. Demény Gyula egyházmegyei gondnok. Gyülekezeti és kimenő ének: XC. szoltár 1., 6. v. Délután 2 órakor a templomban közös lelkészi-tanítói-presbiteri értekezlet a javaslatba hozott egyházmegyei pénztár felállítása tárgyában. Lelkészi külön értekezlet a templomban délután fél 4 órakor. 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. Gyámoldai ügyek. 3. Elnök és jegyző lemondása; választások. 4. Indítványok. Tanítói külön értekezlet az iskolában délután fél 4 órakor. 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. Igazgató-tanítói díjazás. Előadó: Székely Béla alsószecsei ref. tanító. 3. Kari ügyek; indítványok.

— Országos Bethlen-ünnepélvek. Bethlen Gábor halála 300 éves évfordulója alkalmából az országos ünnepek Budapesten lesznek november 9. és 10-én. "November 9-én délelőtt 11 órakor a Vigadó nagytermében ünnepi diszközgyülés lesz, melyen a megnyitót dr. Ugrón Gábor b. t. t., nyug. miniszter, az emlékbeszédet dr. Klebelsberg Kunó b. t. t., a M. Történelmi Társulat elnöke mondja. Este fél 8 órakor a Nemzeti Színházban díszelőadás lesz, melyen Herczeg Ferenc Ócskái brigadérosa kerül színre. November 10-én Bethlen Gábor szobrát fogják megkoszorúzni, itt az ünnepi beszédet Pékár Gyula nyug. miniszter, a Petőfi-Társaság elnöke tartja. Este 9 órakor a Gellértszállóban „Bethlen Gábor Kupa“ avató díszvacsora lesz, ahol dr. Ravasz László püspök beszél. Az ünnepély fővédnökei Horthy Miklós Magyarország kormányzója, Horthy Miklósné, Frigyes kir. herceg, Izabella kir. hercegnő, József kir. herceg, Auguszta kir. hercegnő, gróf Bethlen István m.