Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-22 / 51. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929. ismeretlen egyháztörténeti érdekli bejegyzés van. Nagy számmal van képviselve a Josephinismus irodalma. A kéziratok között említésre méltó egy török és egy arab formulás könyv. Van pár könyvészeti szempontból ma is értékes lexikális mű, mint pl. a Jöclier-féle Gelehrten Lexikon hat kötete. Gazdag a történeti anyag, különösen sok a Napóleonra vonatkozó mü. Mindenesetre értékes kiegészítésül szolgál a küldemény főiskolánk könyvtára hiányainak kiegészítésére. Chernél Antal úrnak e helyen is hálás köszönetét mondunk és nemes tettét követendő példaként állítjuk oda mindazok elé, akik régi könyvekkel rendelkeznek. Pongrácz József. (F-----------=--------------------------------------;-------------^ V KONYVISMERTETES A .... -............. Sylvester Bibliai Lexikona. I — IV. füzet. Ab— Esszénusok. Szerkesztették: Czeglédy Sándor és Hamar István. A magyar protestáns egyházzal kapcsolatban újabban mindtöbben állapítják meg azt az örvendetes tényt, hogy egyházi életünk fellendülőben van s hogy ez egyre elevenebbé váló egyházi életben mindjobban kezdi ismét elfoglalni az őt megillető helyét az Ige, a Szentirás olvasása, mely a múltban egyházunknak egyik jellegzöje és erejének, fennmaradásának alapja és biztosítéka volt. Ezek a mind szélesebb körben általánosabbá lett bibliaolvasások és tanulmányozások tették kívánatossá, sőt szükségessé az olyan természetű könyvek előállását, melyek ezt az igeolvasást megkönynyítették s az Ige megértését sok tekintetben elősegítették. S ebben a munkában a Sylvester nyomdáé az érdem, mely első sorban érezte át ezt a szükséget, sőt mondhatjuk megalakulásakor épen e folyton emelkedőben lévő lelki szükséglet kielégítését tűzte ki egyik céljául. E nyomda vezetősége becsülettel iparkodik meg is felelni e célkitűzésének. Csak ez év tavaszán fejezte be a hat kötetnek is beillő füzetben Czeglédy Sándor szerkesztésében megjelenő Bibliai kézi könyvet, mely a Biblia megértéséhez szükséges történeti isagogikai, földrajzi és régiségtani ismereteket mintegy 1000 nyomtatott oldalon összefoglalva nyújtott a Bibliát lelkitáplálékának tartó füveinknek s már is másik, nagy vállalkozásba fogott, mikor tervbe vette egy Bibliai Lexikonnak megjelentetését. Lapunk szerkesztője, mikor még csak terv volt e vállalkozás, amikor még csak a megjelenhetéshez szükséges legkevesebb 800 előfizető összegyűjtéséhez az első felhívás kibocsáttatott, már is örvendezve mutatott rá ez elhatározás nagy fontosságára. Reámutatott arra, hogy a Sylvester nyomda e vállalkozásával évtizedeken át érzett szükséglet kielégítéséről kíván gondoskodni. Hogy tényleg szükséglet kielégítéséről volt szó, legjobban mutatják azok a törekvések, melyek egy ilyen 251. mű megjelentetése körül a legutóbbi években történtek. A legutóbb, mintegy 75 évvel ezelőtt megjelent Makiári Pap Lajos által összeállított Bibliai Egyezményes Szótár óta legfeljebb csak kísérletek történtek, hogy az ebben az irányban mutatkozó nagy hiányt pótolni próbálják. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság megbízásából, kevéssel a társaság megalakulása után Kenessey Béla későbbi erdélyi ref. püspök vette tervbe ilyen nemű munka megindítását, de az az idők mostohasága miatt — bár a legkiválóbb munkatársak tömörültek is köréje — meghiúsult. Majd meg közvetlenül a háborút megelőző években a jelenlegi lexikon egyik szerkesztője Hamar István budapesti ref. theol. tanár társult ilynemű munkára Murányi János budafoki ref. lelkésszel s próbaképen egy 10 ívre terjedő mintafüzetet meg is jelentetett munkájából, de pártolás hiányában ez a vállalkozás sem sikerült. A nagy világháborúnak kellett — úgy látszik — végig szántani a lelkeken, hogy a figyelem jobban az Igére irányuljon és az Ige után való éhség feltámassza az ilyen könyvek után vágyódás érzetét is. A Sylvester nyomdának most legalább is 800 előfizető összehozására volt szüksége, hogy megindíthassa e vállalatot. S ami a háborút megelőző években a fentebb említett két vállalkozásnak nem sikerült, az sikerült a Sylvester nyomda lelkes vezető gárdájának. Mert ime itt van már előttünk e vállalkozás első gyümölcseként annak négy első füzete. A szerkesztésre vonatkozólag teljes biztosítékot nyújtanak a felkért szerkesztők. Mindkettő rég kipróbált erő. Az egyik úgyis mint tanár, majd később mint gyakorló lelkész közelebbről is nemrégiben megjelentetett Bibliai kézikönyvével, de többi gyakorlati és tudományos munkásságával is régen megmutatta az ilyen munkára hivatottságát, a másik meg mint a tudományos theol. munkálkodásnak több mint 30 éven át művelője, közelebbről mintegy másfél évtizeddel ezelőtt megkezdett ezirányu munkálkodásával nagyoh bebizonyította ebben a munkában való szakavatottságát. Mindkettő buzgó, imádságos lelkében hordozta egy ilyen munka megvalósíthatásának gondolatát s mindkettő ezirányu törekvését sokak csendes vágya és imája támogatta. Tervük az volt, hogy nem követik a csupán szigorú tudományos szempontokat szem előtt tartó angol Hastings és Selbie: Dictionary of the Bible vagy Cheyne és Black Encyclopaedia Biblica nyomdokát, de nem vették mintául a mai idők gazdasági viszonyait meghaladó terjedelmes Herzog-féle Real-Encyclopaediet sem, vagy pedig Schiele F.: Die Religion in Geschichte und Gegenwart című legmodernebb ilyen nemű munkáját sem, hanem valami olyat iparkodtak adni, melyben érvényesülnek a fentebb említett tudományos szempontok, egyesítve a gyakorlati, főleg hiterősítő törekvésekkel. Valami olyat gondoltak adni a szerkesztők, amilyen a németeknél a Zeller féle Biblisches Handwörterbuch, amit ők is jól ismernek és jelen munkájuknál fel is hasz
