Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-24 / 47. szám

1929

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

229. oldal.

emberi bölcsesség kvintessenciáját, hogy előszeretettel megmagyarázzák, hogy valamit miért nem lehet megvalósítani ; . . . hanem akik nem riadnak vissza a trianoni élet ezer nehézségeitől, akik nem merítik ki erőiket meddő elégedetlenkedésben és hyperkritikában, hanem akik dolgozni, munkálkodni, teremteni és alkotni akarnak“. A miniszter fenti könyvében eszmei programmot adott a jövendő magyar politika irányát illetőleg s annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy ennek megvalósításában, t. i. a neonacionalizmus eszmevilágának egyetemes uralomrajuttatásában számít az egyházak segítségére is. Dr. Sebestyén Jenő alapos és szakavatott tudással mutat reá jelen dolgozatában arra, hogy e nemzeti ideál valóra válásánál főleg a keresztyénség két nagy politizáló formája, a római katholikus és a református keresztyénség jöhet különösen számításba. A kálvinizmus nagy theológiai elveiből nagy világnézeti elvek is folynak, s ezeknek — amint ez a múltban is történt — most érvényesülni kell a meginduló neonacionalista ébredésben. A múltban belőle inkább csak a Sérelmező és protestáló típus érvényesült, a jövőben azonban a konstruktiv, az alkotó, aktiv és heroikus típust kell nála kifejleszteni. A kálvinizmusnak azzá kell lenni, minek a néhány évvel ezelőtt elhalt Troeltsch német theológus mondotta azt, t. i. „az aktivitás és heroizmus vallásának“, melyből a XX. sz. magyar nacionalizmusa számára sok áldás fakadhat. Nyomatékosan emeli ki azonban a szerző azt, hogy a mi egyházunknak e neonacionalizmus munkálása „nem öncél, nem is főcél, hanem csak következménye, gyümölcse a református theológiának, illetve a magyar református Anyaszentegyház belső és külső felvirágzásának“.

E világos, mindig érthető és a kálvinista gondolkodás legmélyéig jutott, s emellett mindig elvi magaslatokon járó kis füzetet legmelegebben ajánljuk a jelenkor eszmei áramlatai iránt érdeklődő és abban egyháza helyét tisztán felismerni óhajtó, intelligens egyháztagjainknak. T—s.

A bánatfillérek.

Egy éve, hogy megindult a Kálvineum bélyegakciója, bizonyára érdeklődéssel várja a református lelkészek közvéleménye, hogy a magunk erejéből mit tudunk elérni a Kálvineumok fenntartására. Azt reméltük, hogyha nagy adományokra, pátronusokra nem támaszkodhatnak is református egyházunk szeretetintézményei, a lelkipásztorok szivére, ezer apró erecskéből, kicsi adományokból, naponkénti meleg szivdobbanásokból összehordott összegekre mégis csak rá lehet bízni az árvák gondját s a Kálvineumok atyjának, a papi árvák atyjának, Kiss Ferencnek, ezer gondját ezer felől meg lehet könnyíteni. Reméltük, hogy évi 10—15 ezer pengő a Kálvineum bélyegakcióiból nemcsak az intézmények háztartását könnyíti meg, hanem ébren tartja a felelősséget s a lelkészi szolidaritást neveli bennünk a lelkészárvák iránt.

És az eredmény: 98 egyházból az egész évben befolyt 3237.53 P. Ezer lelkész fiókjában pedig ott hevernek ma is a bélyegek, meg se próbálta, hogy mit lehetne tenni forgalombahozatalukra. Átok ez, tehetetlenség, vagy közöny, — vagy mind a három együtt? — Ennél szomorúbb statisztikai kimutatás nem igen van egyházi életünkben, 98 egyházból 3237 pengő, ezerből pedig 0,0,0,0. Pedig az a 98 egyház milyen ékesen szóló tanúbizonyság, hogy a fillérekre és a papi szivekre is rá lehetne építeni a Kálvineumok terheit.

Ezt a statisztikát, amely más vonatkozásokban is olyan megbénító, ki kell korrigálnunk. A közönyt úgy lehet kikorrigálni, hogy minden mulasztásért, melyet az árváknak való gyűjtés elhanyagolásával elkövettem (mikor konfirmációs lapokra, anyakönyvi kivonatokra nem tettem árvabélyeget), magamat büntetem meg és a magaméból pótolom. Ez az önkéntesen vállalt büntetés, a bánatfillérek lefizetése megtanít a közöny és a tehetetlenség elűzésére, megtöri az átkot és megneveli bennünk a szondarátitást. Az Íróasztalodra a feleséged és gyermekeid arcképe vagy a bibliamondásod mellé ird oda ezt a nevet: Kálvineumok — és jövőre más lesz a statisztika.

Szabó Imre,

®@®©®®@@@®@@©©®@®®®®@®®®@®®®®®@@®@®@®®© © ©

I VEGYESEK 1

® © ®@®@®®@®®®®®@©@®®®@@©©@®®®®®S)©®@®®©®®®®

— Dr. Rácz Lajos sárospataki theol. tanárt meleg ünneplésben részesítették abból az alkalomból, hogy negyven éve működik a tanári pályán. Dr. Rácz, mint a bölcseleti irodalom művelője értékes szolgálatokat tett a magyar közművelődésnek; legutóbbi Rousseauról szóló nagy munkáját két kötetben a Magyar Tudományos Akadémia adta ki. Megbecsülhetetlen az a szolgálat, amit a francia protestantizmussal való összeköttetések ápolásával egyházunknak és hazánknak tett. Az évforduló alkalmával mi is szeretettel köszöntjük és tőle még sok maradandó alkotást várunk!

— A soproni református egyház új templomának felszentelését és első rendes lelkészének beiktatását december 1-ső napján tartja. A felszentelést dr. Antal Géza püspök úr, a lelkészbeiktatást Jakab Áron esperes végzi,

— Kormányképviselő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a csurgói ref. reálgimnáziumban a folyó évi december havi pótló- és javító érettségi vizsgálatokhoz Domby László miskolci ref. leányliceumi igazgatót küldötte ki kormányképviselőnek.

— Lelkészválasztás. A pilismaród ref. gyülekezet a nyugdíjazás folytán megüresedő lelkészi állását, egyhangú meghívással Pap József kissárói lelkésszel töltötte be. Pap József a gimnáziumot és a theológiát Pápán végezte, egy évet Baselban töltött theológiai ismeretei gyarapítására. Kerületünk több gyülekezetében végzett segéd- és helyetteslelkészi szolgálat után a hontvarsányi gyülekezetben volt rendes lelkész, pár éve pedig a kissárói gyülekezet választotta meg szintén egyhangúlag. Megbízásból több éven át ő adta elő az újszövetségi tudományokat a losonci theoló§ián. A barsi egyházmegyében gyámintézeti pénztáros volt.

zeretettel köszüntjük az új paróchián és az egyhangú választáshoz gratulálunk úgy neki, mint a választó gyülekezetnek !

— A Dunamelléki református egyházkerület egykori nagynevű püspöke Szász Károly születésének százéves évfordulója alkalmából, nov. hó 24-én, d. u. 5 órakor Budapesten az egyházkerület székházának dísztermében, emlékünnepélyt rendez a következő programmal: 1. Közének: I. Zsoltár 1—2. verse. 2. Imádkozik és bibliát olvas: Ravasz László püspök. 3. Est Harang. Szász Károly emlékére irta Losonczi Lajos. Előadja a szerző vezetésével a theol. akadémiai énekkar. 4. Emlékbeszéd Szász Károlyról: tartja Hamar István theol. akad. professzor. 5. Szász,Károly költeményeiből szaval Kiss Ferenc színművész. 6. Áldás. 7. Közének : IX. Zsoltár 9. verse.

— A héregi ref. gyülekezet 1200 P költséggel harmoniumot vásárolt, amelynek árához főt. és mélt. dr. Antal Géza püspök úr, a tavaszi egyházlátogatása alkalmával tett Ígéretét beváltva, 100 P-vel járult hozzá.

— Tanítói jubileum. Felemelő ünnepélyt rendezett november 17-én a pápai ref. egyház presbitériuma abból az alkalomból, hogy a gyülekezet igazgató-tanítója Jílek