Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-29 / 39. szám
192. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929 a lelkészek csaknem teljes számban és nagyszámú más egyházi képviselők. A közgyűlést Gyalókay László esperes, egyházi elnök magasszárnyalásu fohásza nyitotta meg, majd a határozatképesség és egyéb formaságok megállapítása után Nagy Sándor egyházmegyei gondnok, világi elnök nyitotta meg alapos beszéddel a közgyűlést. A világi elnök mindenekelőtt őszinte szívből fakadó részvétteljes szavakkal emlékezett meg a Gyalókay László esperest szerető jó hitvesének elhunytával ért nagy gyászáról és az egész egyházmegye nevében fejezte ki a nagy fájdalomban való együttérzést, melyet az esperes mélyen meghatva köszönt meg. Majd áttért a világi elnök az egyházi közviszonyok rövid ismertetésére is, mély sajnálattal állapította meg, hogy azok a nagy remények, amelyekkel az egyházmegye egy évvel ezelőtt munkába indult, még mindig nem valósultak meg. A zsinati törvény szentesítését még mindig nem foganatosította a kormány, a törvények államnyelvre való fordítását nem fogadta el és most új fordításról kell gondoskodni. Sajnálatos az is, hogy dacára az annak idején tett miniszteri ígéretnek, a lelkészek állampolgársági ügye semmivel sem haladt előbbre. Az események hatása alatt újra meg kell állapítania, hogy csakis az áldozatra kész élő egyház a legbiztosabb alap, amelyre építeni lehet. Szeretettel kéri a lelkészeket, hogy hitépítő munkájában ne csüggedjenek el, hanem munkálkodjanak kitartó, odaadó erővel az egyház megerősítése érdekében. A lelkészi kongnia kiutalásának ügye már megindult a teljesedés felé, úgy értesült, hogy az országos hivatal illetékes osztálya megkapta a rendelkezést, amely szerint az ügyet ez év végéig elintézik. Van tehát arra remény, hogy az erre vonatkozó iratok feldolgozása arányában megindul a folyósítás. Szívből üdvözli az egyházmegyei közgyűlés megjelent alkotó tagjait és az egyházak képviselőit s a közgyűlést megnyitja. Boross Kálmán tanácsbiró indítványt nyújtott be az állásáról lemondott és Szlovenszkóból távozott Pálóczi Czinke István volt rimaszombati ref .püspöknek érdemei megörökítésére. Az egyházmegye közgyűlése a javaslat egyhangú elfogadásával P. Czinke püspöknek s az egyetemi konvent elnökének lemondását fájdalommal vette tudomásul és az egyetemes egyház szervezése és az új énekes könyv szerkesztése körül kifejtett maradandó érdemeit jegyzőkönyvében elismeréssel örökítette meg. Kúr Géza csicsói lelkész javaslatára napirendre került az egyházmegye történetének megírása, amelyben az egyházmegye közgyűlése ezelőtt négy évvel Erdélyi Pál dr., az akkori egyházmegyei gondnok indítványára nagy lelkesedéssel hozta meg határozatát olyképen, hogy elrendelte, hogy valamennyi lelkész a saját egyházának történelmi adatait gyűjtse össze és így az összegyűlt anyagból az egyházmegye megírásával egy történetírót fognak megbízni. Kúr Géza azt javasolja, hogy az egyházmegye hajtsa végre ezt a határozatát. Gyalókay László esperes felszólalása után a közgyűlés a fontos határozat végrehajtását elrendeli és fölhívja a lelkészeket az egyházuk történetére vonatkozó adatok összegyűjtésére. Azután az esperes jelentésének tárgyalására tért át a közgyűlés. Az 1919—1920. évi elmaradt államsegély ügyében kéréssel fordult az egyházmegye az egyházkerülethez és egyetemes konventhez, hogy a kormányhoz ez ügyben felterjesztést intézzenek, amit a közgyűlés jóváhagyólag vett tudomásul. Hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés az esperesnek a kongrua kiutalására szolgáló iratok gondos felülvizsgálata és felküldése körül kifejtett önzetlen fáradozásáért. Megállapította a közgyűlés, hogy az 1916. évi konventi gyűlés 87. számú határozata alapján a komáromi egyházmegyében a következő egyházak állandó káplántartó helyek: Komárom két, Negyed, Nyitra, Pozsony és Vágfarkasd egy-egy segédlelkésszel. A püspökök és esperesek mellett alkalmazott segédlelkészek is állandó káplántartó helyen szolgáló segédlelkészeknek tekintetnek, eszerint a komáromi egyházmegyének a püspöki titkárral együtt ezidőszerint nyolc káplántartó helyre s annak államsegélyére van jogosultsága. E jogos igényét az egyházmegye az egyházkerület és egyetemes konvent utján az Országos Hivatalhoz felterjeszti azzal, hogy az évek óta elmaradt segédlelkészi államsegélyeket az illetőknek utalja ki. A lelkészözvegyek illetményeinek mielőbbi folyósítása iránt kérelmet intéz az egyházmegye az egyházkerület utján az Országos Hivatalhoz, hasonlóképen kérelmezi az egyházmegye a 95 éves Czirók János cs.-aranyosi lelkész nyugdíjának folyósítását is. A beretkei árvaház és diakonisszaképző intézet megalapítását nagyszerű alapítványával előmozdító Tornaijay Margit úrnőnek a komáromi egyházmegye hálás köszönetét mond és erről őt kivonatban értesíti. Ezzel kapcsolatosan egyhangú határozattal mondja ki a közgyűlés, hogy a beretkei szeretetház fenntartásához évi 1000 koronával járul. A Kálvin nyomda r. t. támogatásában az egyházmegye 10 részvény jegyzésével vesz részt. A közgyűlés a Soós Károly egyházmegyei főjegyző szerkesztésében megjelenő »Református Sion« c. gyakorlati folyóiratnak megjelenését és megalapozását örömmel vette tudomásul és felkérte a lelkészeket és tanácsbirákat, hogy gyakorlati és tudományos munkáikkal a jövőben segítségére legyenek. A szerkesztőnek s Zsemlye Lajos hetényi lelkész főmunkatársnak buzgó fáradozásukért köszönetét nyilvánította és évi 500 K segélyt szavazott meg a lap számára. Hasonlóképen üdvözölte a közgyűlés Galambos Zoltán komáromi lelkészt és az egyház presbitériumát, hogy a múlt év decemberétől kezdve a »Kis Tükör« c. egyházi kis lapot a hitélet hathatós építésére kiadják. A közgyűlés a lap fenntartásához évi 500 K-t szavazott meg és a lapot az egyházmegye híveinek támogatásába ajánlotta. Fülöp Zsigmond tanácsbiró, mint a komáromi ref. egyház főgondnoka köszönetét fejezte ki az egyházmegye támogatásáért és felkérte a lelkészeket, hogy a lap szellemi részének minél fejlettebbé tétele céljából az egyházukban előforduló nevezetesebb eseményekről szóló tudósításaikkal pártfogolják. Marcelházán árvaházat létesített a gyülekezet, amit örömmel vett tudomásul a közgyűlés, amely az egyházmegye anyagi támogatását kilátásba helyezte a nemescélu intézményre vonatkozóan. Köszönetét fejezte ki a közgyűlés azoknak a tanítóknak, akik a vallásoktatást a múlt iskolai évben eredményesen látták el. Az egyházmegye, tekintettel az aggasztóvá vált tanítóhiányra, a kerület útján felír az Országos Hivatalhoz, hogy a tanügyi referátus az állami tanítóképző magyar osztályába az eddiginél nagyobb számban vegyen föl ref. vallásu növendékeket. A tanfelügyelők megkeresésére esperes a komá